Szappanos Balázs
irodalomtörténész, pedagógus, szerkesztő
Született: 1934. augusztus 21. Szalkszentmárton, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1994. június 8. Budapest
Család
Sz: Bebők Etelka. Apja földműves volt, 8 kh saját földjén gazdálkodott, a II. világháború áldozata. F: Kovács Margit óvónő. Fia: Szappanos Gábor Balázs (1962–) író, műfordító, a Nagyvilág rovatvezetője.
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban éretts. (1953), az ELTE BTK-n magyar–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1957), ún. Kulturpolitikai Akadémiát végzett (a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium keretében, 1960). Az MLEE-n esztétika szakosítót végzett (1967).
Életút
A budapesti XII. kerületi Esze Tamás Fiúotthon nevelője (1957–1958), az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnázium tanára (1958–1961). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Titkárságán a nemzetközi kultúrkapcsolatok és a protokollügyek előadója (1961–1962), a Sajtó Osztály főelőadója és a nemzetközi kulturális sajtó referense (1962–1965). A Tankönyvkiadó Vállalat munkatársa, a középiskolai irodalomtankönyvek felelős szerkesztője (1965–1969). Az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársa (1969–1971), az MM Kiadói Főigazgatóságának szerkesztője (1971–1975). Az Európa Könyvkiadó kelet-európai és afroázsiai szerkesztőségének vezetője (1975-től), vezető szerkesztője (1984–1994).
A középiskolai irodalomtanítás és ezzel összefüggésben a műelemzés módszertani kérdéseivel foglalkozott. Számos, a műelemzéssel kapcsolatos középiskolai segédkönyvet írt és szerkesztett. Nevéhez fűződik az Európa Könyvkiadó Európa Diákkönyvtár c. népszerű sorozatának elindítása (a köteteket több mint 25 éve, állandóan újra kiadják, 1991-től).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Szerkesztés
A Magyar Rádió (MR) Kilátó c. világirodalmi magazinjának szerkesztője (1981–1982) és a műsor vezetője (1982-től). Az Európa Könyvkiadó Európa Diákkönyvtár c. könyvsorozatának alapító szerkesztője (1991–1994). Kritikái a Kortársban jelentek meg (1961–1966).
Főbb művei
F. m.: A szocialista magyar irodalom az emigrációban. Antológia. Vál., szerk. Horváth Mártonnal. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1963)
Magyar irodalom. Irodalomtörténet a gimnáziumok 3. osztálya számára. Vidor Pálnéval. (Bp., 1967 és utánnyomások: 1968–1983)
A tanítás problémái. (Magyartanítás, 1969)
A XX. századi magyar irodalom tanítása a középiskolában. Pálmai Kálmánnal. (Bp., 1969; 2. kiad. 1971)
Verselemzések. Seres Józseffel. (Bp., 1970; 2. kiad. 1972; 3. kiad. 1974; 4. kiad. 1976; 5. kiad. Nyíregyháza, 1998; 6. kiad. 2000; 7. kiad. 2002)
Fa leszek, ha… Verselemzés. (Magyartanítás, 1973)
Tanulmányok a műelemzés köréből: A lírai vers elemzésének módszere. – A drámaelemzésről. – Stíluselemzés a tanítás gyakorlatában. Bécsi Tamással és Harsányi Zoltánnal. (Műelemzések Kiskönyvtára. Bp., 1973; 2. kiad. 1977)
Petőfi-versek elemzése. Fried Istvánnal. (Bp., 1978; 2. kiad. 1986; 3. kiad. Nyíregyháza, 1999; 4. kiad. 2000; 5. kiad. 2002)
Elbeszélések a második világháborúról. Vál., szerk. Sz. B. Ill. Kass János. (Bp., 1980)
Sadoveanu, Mihai: Kisvárosi csend. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. Sz. B. (Bp., 1980)
Jovkov, Jordan: Albena. Vál. elbeszélések. Vál., szerk. Sz. B. Ford. Karig Sára. (Bp., 1980)
Stendhal: A pármai kolostor. Regény. Ford. Illés Endre, az utószót írta Sz. B. (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat. Bp., 1982; 2. kiad. 1987; 3. kiad. 1989; 4. kiad. 1991; 5. kiad. 1993)
Anne Frank naplója. Ford. F. Solti Erzsébet. – Otcenasek, Jan: Rómeó, Júlia és a sötétség. Kisregény. Ford. Zádor Margit. A verseket ford. Frank László. A két mű egy kötetben. Az utószót írta Sz. B. (A világirodalom remekei. 9. Bp., 1982)
Irodalom a dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolája 3. osztálya számára. (Bp., 1986; 2. kiad. 1988)
Kosztolányi, Dezső: Schachmatt. Novellen. K. D. elbeszélései német nyelven. Vál., szerk. Sz. B. (Bp., 1986; 2. kiad. 1999)
Nagai Kafú: Szumida. Regény. Ford. Kolozsvári Papp László, az utószót írta Sz. B. (Bp., 1989).
F. m.: az Európa Diákkönyvtárban megjelent szerkesztett kötetei: Móricz Zsigmond: Válogatott elbeszélések. Vál., szerk. (Bp., 1992; 2. kiad. 1995; 3. kiad. 1998; 4. kiad. 2000; 5. kiad. 2003; 6. kiad. 2006)
Hrabal, Bohumil: Táncórák idősebbeknek és haladóknak. Kisregények. Ford. Hap Béla, Hosszú Ferenc, Zádor András. Vál., szerk. (Bp., 1993; 2. kiad. 1994; 3. kiad. 1999; 4. kiad. 2001; 5. kiad. 2004; 6. kiad. 2011; 7. kiad. 2014)
Ady Endre: Válogatott versek. Vál., szerk. (Bp., 1993; 2. kiad. 1994; 3. kiad. 1999; 4. kiad. 2001)
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. – A gavallérok. – A Sipsirica. Szerk. (Bp., 1993; 2. kiad. 1994; 3. kiad. 1996; 4. kiad. 1999; 5. kiad. 2002; 6. kiad. 2003; 7. kiad. 2005; 8. kiad. 2008; 9. kiad. 2009; 10. kiad. 2013)
Szigligeti Ede: Liliomfi. – Csiky Gergely: A kérők. – Csiky Gergely: Proletárok. Színművek. Szerk. (Bp., 1994; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 1999; 4. kiad. 2001; 5. kiad. 2003; 6. kiad. 2004; 7. kiad. 2008)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Regény. Szerk. (Bp., 1994; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 1998; 4. kiad. 1999; 5. kiad. 2000; 6. kiad. 2003; 7. kiad. 2005; 8. kiad. 2008; 9. kiad. 2009; 10. kiad. 2011; 11. kiad. 2013; 12. kiad. 2015)
Jókai Mór: Az arany ember. Regény. Szerk. (Bp., 1994; 2. kiad. 1996; 3. kiad. 1998; 4. kiad. 1999; 5. kiad. 2000; 6. kiad. 2002; 7. kiad. 2004; 8. kiad. 2005; 9. kiad. 2007; 10. kiad. 2008; 11. kiad. 2010; 12. kiad. 2012; 13. kiad. 2014)
Sienkiewicz, Henryk: Quo vadis. Regény. Szerk. (Bp., 1994; 2. kiad. 2001; 3. kiad. 2005)
Stendhal: A pármai kolostor. Regény. Ford. Illés Endre. Szerk. (Európa Diákkönyvtár. 6. kiad. 1998; 7. kiad. 1999; 8. kiad. 2001; 9. kiad. 2003; 10. kiad. 2004; 11. kiad. 2005; 12. kiad. 2006; 13. kiad. 2008; 14. kiad. 2010; 15. kiad. 2012).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1994. jún. 16.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
