Székely György
kémikus, filozófus
Kühlewind, Georg
Született: 1924. március 6. Budapest
Meghalt: 2006. január 15. Budapest
Család
Sz: Székely István orvos, gyermekgyógyász főorvos, a Magyar Újságírók Szanatórium Egyesülete orvosa, Polyák Júlia. F: 1945-től Biczó Edith Anna a Pest megyei Levéltár munkatársa, majd általános iskolai tanár. Leánya: Székely Mária (1949–) és Székely Anna (1951–); fia: Székely István (1963–).
Iskola
A Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1942), kötő-szövő segédvizsgát tett (1943), a II. világháború végén munkaszolgálatos, majd a buchenwaldi koncentrációs tábor foglya (1944. nov.–1945. ápr.). Az ELTE TTK-n vegyész okl. szerzett (1950), a kémiai tudományok kandidátusa (1964).
Életút
A BME Fizikai Kémia Tanszéke tud. segédkutatója, tanársegéde (1951–1959), egy. adjunktusa (1959–1966), egy. docense (1966–1981) és kutatócsoport-vezetője (1953-tól). A Római Egyetem ösztöndíjasa (1962–1963). A berlini és a rostocki Institut für Katalyseforschung vendégkutatója (1957), majd Kínában járt hosszabb tanulmányúton (1960). Az MTA–TMB-n Schay Géza aspiránsa, majd önálló aspiráns (1958–1962).
Kutatási területe: kolloidkémia, a fizikai adszorpció vizsgálata, a gázkromatográfia és a heterogén katalízis alkalmazási lehetőségei. Új módszert dolgozott ki gázok és gőzök egyedi adszorpciójának áramló rendszerben történő mérésére, majd gázok egyedi és elegyoldékonyságának mérésére. Módszerét heterogén katalitikus reakciók vizsgálatára alkalmazták. Az első modell a CO-konverzió vasoxid katalizátora, majd a kénsav-előállításra használt kovaföld-hordozós káliumvanadát katalizátor, ill. a metánbontás alumíniumoxid-hordozós nikkelkatalizátora.
A természettudományok és mindenekelőtt a kémia mellett gyerekkorától érdeklődött a pszichológia és a különböző vallások (pl. buddhizmus, taoizmus) története iránt. Kerényi Károly (1897–1973) tanítványaként klasszika-filológusnak készült, majd Rudolf Steiner (1861–1925), a Waldorf-pedagógia megalapítója írásainak hatására érdeklődése az antropozófia felé fordult. Nyugdíjba vonulása után kizárólag a tudattal kapcsolatos antropozófiai kutatásokkal foglalkozott. Georg Kühlewind néven 25 német nyelvű filozófiai mű szerzője, amelyeket – többek között – angol, spanyol, francia, orosz és grúz (!) nyelvre is lefordítottak. Filozófiai munkásságát az emlékére megalakult Georg Kühlewind-alapítvány gondozza.
Főbb művei
F. m.: Kühlewind, Georg néven: Bewusstseinsstufen. Meditationen über die Grenzen der Seele. (Stuttgart, 1976; Praxis Anthroposophie. 26. 3. kiad. 1993)
Die Wahrheit tun. Erfahrungen und Konsequenzen des intuitiven Denkens. (Stuttgart, 1978; 2. kiad. 1982)
Das Gewahrwenden des Logos. Die Wissenschaft des Evangelisten Johannes. (Stuttgart, 1979; 2. kiad. 1990)
Die Diener des Logos. Der Mensch als Wort und Gespräch. (Stuttgart, 1981)
Das Leben der Seele zwischen Überbewusstsein und Unterbewusststein. Elemente einer spirituellen Psychologie. (Stuttgart, 1982; 2. kiad. 1986)
Vom Normalen zum Gesunden. Wege zur Befreiung des erkrankten Bewusstseins. (Stuttgart, 1983; Sozialhygienische Schriftenreihe. 11. 5. kiad. 1995)
Das Licht des Wortes. Welt, Sprache, Meditation. (Stuttgart, 1984)
Die Logosstruktur der Welt. Sprache als Modell der Wirklichkeit. (Stuttgart, 1986)
Weihnachten. Die drei Geburten des Menschen. (Stuttgart, 1989; 3. kiad. 1999)
Die Belehrung der Sinne. Wege zur fühlenden Wahrnehmung. (Studien und Versuche. 29. Stuttgart, 1990)
Vom Umgang mit der Anthroposophie. (Studien und Versuche. 30. Stuttgart, 1991)
Der sprechende Mensch. Ein Menschenbild aufgrund des Sprachphänomens. (Frankfurt am Main, 1991)
Die Erneuerung des Heiligen Geistes. Gnade, Teilhabe und geistige Aktivität. (Stuttgart, 1992)
Das Reich Gottes. Die Zukunftsvision des Neuen Testaments. (Stuttgart, 1994)
Der Gral oder was die Liebe vermag. (Ostfildern, 1997)
Aufmerksamkeit und Hingabe. Die Wissenschaft des Ich. (Stuttgart, 1998; 2. bőv. kiad. 2002)
Meditationen über Zen-Buddhismus, Thomas von Aquin und Anthroposophie. (Stuttgart, 1999)
Die Esoterik des Erkrennens und Handelns. (Stuttgart, 1999)
Der sanfte Wille. Vom Gedachten zum Denken, vom Gefühlten zum Fühlen, vom Gewollten zum Willen. (Stuttgart, 2000; 3. kiad. 2001)
Vom Umgang mit der Anthroposophie. (Stuttgart, 2001)
Sternkinder. Kinder, die uns besondere Aufgaben stellen. (Stuttgart, 2001; 4. kiad. 2002)
Wege zur fühlenden Wahrnehmung. Die Belehrung des Sinne. (Stuttgart, 2002)
Licht und Freiheit. Ein Leitfaden für die Meditation. (Stuttgart, 2004)
Gesunden im Licht. Die Heilungen in den Evangelien. (Stuttgart, 2004)
Aufbau. Vom Denken zur Wahrnehmung des Lebens. (Stuttgart, 2008)
Melodie und Stille. Kunst, Kontinuität und das leere Bewusstsein. (Stuttgart, 2009)
Licht und Leere. Das letzte Notizheft und ein Fragment. (Stuttgart, 2011)
De profundis: Briefe an die Freunde. (Stuttgart, 2013)
magyarul megjelent művei: A normálistól az egészségesig. A tudat higiéniája. Ford.: Böszörményi László. Ill. Müller, Georg. (A Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány kiadványa. Bp., 1991; Aletheia Könyvek. 2. átd. és jav. kiad. Bp., 2003)
Szabadságra nevelés. Rudolf Steiner pedagógiája. Képek és tudósítások a nemzetközi Waldorf-iskolai mozgalomról. Írta és összeáll. Carlgren, Frans. Szerk. Bartholy Eszterrel. (Waldorf Könyvek. 2. Bp.–Solymár, 1992 és utánnyomások 1999–2014)
Karácsony. Az ember három születése. Ford.: Böszörményi László. (Bp., 1996)
Csillaggyerekek. Gyerekek, akik különleges feladatok elé állítanak minket. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2002; Aletheia Könyvek. 3. jav. kiad. 2003)
Figyelem és odaadás. Az én tudománya. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2002)
Tudatszintek. Meditációk a lélek határairól. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2003)
A szelíd akarat. A gondolattól a gondolkodásig, az érzettől az érzésig, az akarttól az akaratig. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2003)
A hetedik nap vége. Az intuitív gondolkodás tapasztalatai és konzekvenciái. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2004)
A világ Logosz-struktúrája. A nyelv mint a valóság modellje. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2010)
A szó világossága. Világ, nyelv, meditáció. Ford. Böszörményi László. (Bp., 2010)
A Logosz felismerése. János evangélista tudománya. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2010)
A Logosz szolgál. Az ember mint szó és beszéd. Ford. Baltigh Attila. (Aletheia Könyvek. Bp., 2014).
F. m.: kémiai írásai Székely György néven: Pozitív brómionok kimutatása. Kőrösy Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1951; angolul: Positive Bromine Ion. Nature, 1951)
Elektrolitok ionjainak vándorlási sebessége, mint a disszociációk függvénye. Kőrösy Ferenccel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1952)
Gázadszorpciós mérések áramló rendszerekben. Schay Gézával. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954; angolul: Adsorption Measurements in Flow Systems. Acta Chimica, 1954)
Studies on the Adsorption of Gas Mixtures. Schay Gézával és Szigetvári G.-vel. – Untersuchungen auf dem Gebiet des physikalischen Adsorption. Többekkel. (Acta Chimica, 1957)
Gaskromatographische Untersuchungen. Többekkel. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 1958)
A kemoszorpció és heterogén katalízis összefüggései. Rácz Györggyel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
A szénmonoxid-konverzió vizsgálata. Rácz Györggyel és Schay Gézával. (A BME Évkönyve, 1960)
Vizsgálatok a gőzadszorpció köréből. (A BME Évkönyve, 1962)
A gőzadszorpció mechanizmusáról. Kand. értek. (Bp., 1963)
Derivatográfiás vizsgálatok ellenőrzött atmoszférában. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1971)
Huzalzománc-lakkok beégetésének derivatográfiás vizsgálata. Laczkó Mihállyal és Parlagh Gyulával. (Műanyag és Gumi, 1972)
Oxidation of Oxylene in a Catalyst Lined Tube Reactor. Rácz Györggyel és Székely Évával. (Acta Chimica, 1973)
Az n-buti-acetát-n-butanol-víz és az i-buti-acetát-i-butanol-víz ternerrendszerek összetételének meghatározása elektromos vezetőképesség mérésével. Többekkel. – Etil-acetát víz- és etanoltartalmának meghatározása elektromos vezetőképesség mérésével. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1977)
Tűzoltóhabok fizikai kémiája, vizsgálatok perfluorozott habképző anyaggal. Szalay Bélával és Székely Évával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1979)
Kolloidika. 2. Egy. jegyz. Oláh Károllyal és Szekrényesy Tamással. (Bp., 1984; 2. kiad. 1988 és utánnyomások: 1988–1998).
Irodalom
Irod.: Hübners Who is Who. (2. kieg. köt. Zug, 2004)
neten: http://kuehlewind.org/hu
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016