Benedek János, kisbaczoni
politikus, újságíró, költő
Született: 1863. január 6. Balkány, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1926. március 13. Budapest
Temetés: 1926. március 16. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Családja Kisbaconból származott. Sz: Benedek Sándor körjegyző. Testvére: Benedek Sándor. F: Lamy Olga.
Iskola
Középiskoláit Hajdúböszörményben, Iglón és Debrecenben; a jogot a debreceni református jogakadémián és a budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán végezte, Budapesten ügyvédi vizsgát tett.
Életút
Debrecenben ügyvéd, a Debrecen c. lap belső munkatársa, szerkesztője (1899–1900); felelős, ill. főszerkesztője (1900–1905), a Függetlenségi és ’48-as Párt országgyűlési képviselője (Hajdúböszörményi választókerület, 1901–1918; 1907-ben kilépett a pártból, 1909-ben visszalépett, és a Justh Gyula vezette szárnyhoz csatlakozott). 1918-ban nem támogatta gr. Károlyi Mihályt, a forradalmak után a Nemzeti Demokrata Párt egyik vezető személyisége, s jelöltjeként mindkét Nemzetgyűlés tagja (Budapest X. kerület, 1921–1922; Budapest I. kerület, 1922–1926).
A századelő ismert helyi politikusa. Publicisztikai írásain kívül Petőfi Sándor hatását mutató verseket is írt, és kisebb műfordításokat is közölt. Emlékét Hajdúböszörményben utca őrzi.
A Budapesti Ügyvédi Kamara titkára (1912–1918).
Emlékezet
Az Ügyvédi Kamarai Közlöny (1902-től) és az Üstökös c. szatirikus lap szerkesztője (1905–1906), az Egyetértés politikai főmunkatársa. Versei, kisebb írásai az említetteken kívül még – többek között – a Debrecen–Nagyváradi Értesítőben (1879-től), a Bolond Istókban (1879–1880), a Magyarország és a Nagyvilágban (1880 és 1885), a Debreceni Ellenőrben (1881-től), a Vasárnapi Ujságban (1881, 1885, 1886, 1887), az Ország–Világban (1885, 1886, 1893), a Család és Iskolában (1889), az Arad és Vidékében (1891), a Fővárosi Lapokban (1894), A Jogban (1897), a Vadász Lapban (1897), a Debreceni Protestáns Lapban (1901), a Budapesti Naplóban (1903), a Budapesti Hírlapban (1904), A Polgárban (1905 és 1908), a Világban (1911 és 1916), a Magyarországban (1914) és az Ügyvédek Lapjában jelentek meg (1916).
Főbb művei
F. m.: Költemények. (Bp., 1886)
Tábortüzek. Politikai versek. (Bp., 1893)
Petőfiről. Felolvasás. (Debrecen, 1899)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
