Koltay Miklós
orvos, gyermekgyógyász, immunológus
Született: 1925. október 3. Pécs
Meghalt: 1970. január 23. Szeged
Temetés: 1970. január 27. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Sz: Koltay-Kastner Jenő (1892–1985) irodalom- és művelődéstörténész, italianista, az MTA tagja, Benacsek Izabella. Fia: Koltay Miklós, ifj.
Iskola
Elemi iskoláit Pécsett, középiskoláit Budapesten és Szegeden végezte, Szegeden éretts. (1943). A Szegedi Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1950), gyermekgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1954), az orvostudományok kandidátusa (1966). Az MLEE általános tagozatán végzett (1963).
Életút
A Balatonfüredi Hajógyár segédmunkása (1943–1944). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a SZOTE Kórbonctani és Kórszövettani Intézete gyakornoka (1950–1951), a Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka (1951–1954), egy. tanársegéde (1954–1959), klinikai adjunktusa (1959–1967), egy. docense (1967–1970); közben a tanszék mb. vezetője (1961–1962). A frankfurti gyermekklinikán (1958) és a párizsi Pasteur Intézetben járt hosszabb tanulmányúton (1959–1960), majd a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) villejuif-i immunkémiai kutatólaboratóriumának vendégkutatója (1964–1965). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964).
Klinikai immunológiával, a csecsemő- és gyermekkor immunbiológiájával, a gyermekkori reumás láz epidemiológiájával, az immunhiányos állapotok elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a gammaglobulin hiányos állapotok feltárása terén.
Emlékezet
Szegeden élt és tevékenykedett, munkássága Szegedhez kötődik. A Szegedi Belvárosi Temetőben, apjával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban).
Elismertség
A Magyar Gyermekorvosok Társasága vezetőségi tagja.
Elismerés
Bókay János-emlékérem (1970).
Főbb művei
F. m.: A lúgos phosphatase aktivitásának változása aminobenzoesav származékkal kezelt patkányok veséjében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1949. 12.)
The Effects of Prolonged Oral Administration of Tannis Acid in Rats. (Acta Morphologica, 1950)
Carcinogen anyagok távolhatása, különös tekintettel a májelváltozásokra. Benkő S.-sel és Gábor P.-vel. – Adatok a csersav gyomorbélcsatornából való felszívódásának kérdéséhez. Horvai R.-rel és Korpássy Bélával. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
Growth Hormone and Chronic Arthritis. Többekkel. (Lancet, 1953)
Egyszerű tájékozódási próbák anyatej és tehéntej elkülönítésére. Ivády Gyulával. (Gyermekgyógyászat, 1953)
Az interstitialis pneumonia kezelése és megelőzése. Diósszilágyi Gertrúddal és Waltner Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1953. 35.)
Die interstitielle Pneumonie der Frühgeborenen. Többekkel. (Acta Medica, 1954)
A Preliminary Study on Experimental Haemoblastosia Produced in Rats by Tannic Acid. (Acta Morphologica, 1954)
A Leiner-kór pathogenesisére vonatkozó vizsgálatok. Ébrey Piroskával és Ivády Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1955. 2.; németül: Über die Pathogenese der Leinerschen Krankheit, 1955)
A tetracyclinek jelentősége a gyermekgyógyászatban. Szórády Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1955. 45.)
Chlorpomazin – Largactil – kezeléssel szerzett tapasztalataink. Szórády Istvánnal. (Gyermekgyógyászat, 1956)
A diphanylamin-reakció klinikai használhatóságáról, különös tekintettel a rheumás lázra. Ébrey Piroskával és Endrei Verával. (Gyermekgyógyászat, 1957)
Újszülöttek és koraszülöttek intracranialis vérzésének Largactil-kezelése. Szórády Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1957. 14.)
Az ataracticumok vagy tranquillánsok klinikai jelentősége. Szórády Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1958. 15.)
A gammaglobulin-hiányállapotok klinikai jelentőségéről. (Orvosi Hetilap, 1958. 26.)
Gammaglobulinhiány – agammaglobulinaemia – ismétlődő bakteriális tüdőfertőzések és bronchiektasia gyermekkorban. Backhaus Richárddal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
Ismétlődő agranulocytosissal járó gyermekkori agammaglobulinaemia esete. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1959)
Immunologische und hämatologische Untersuchungen bei mit widerkehrender Agranulocytose einhergehender Agammaglobulinämie. Többekkel. (Helvetia Paedagogica Acta, 1960)
A csoportosan végzett „akut fázis reakciók” jelentősége a gyermekkori rheumás láz klinikumában. B. Ébrey Piroskával. (Gyermekgyógyászat, 1960)
Az immunoelektroforézisről. Szabados Terézzel. (Orvosi Hetilap, 1960. 37.)
Kóroktani vizsgálatok csecsemők és gyermekek heveny légúti és enterális megbetegedéseinél. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1962)
Béta-2-a-globulin izolált hiánya részleges energiahiányos állapotban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1964. 21.)
Ellenanyaghiányos állapotok klinikai, immunológiai és kísérletes vizsgálata. Kand. értek. (Szeged, 1965)
Allergiás asthma bronchiale előfordulása IgA – béta 2A – hiányos állapotban. Osváth Pállal. (Orvosi Hetilap, 1967. 40.)
Immunelégtelenséggel járó állapotok a gyermekkorban. – Gammaglobulin-allotypek és isoantitestek vizsgálata gammaglobulin-kezelés, ill. prophylaxis kapcsán. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1968)
Immunosupressio. Virág Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1968. 5.)
Keringő ellenanyagok és immunglobulinok vizsgálata anyák és újszülöttjeik vérsavójában. Többekkel. – Intravénás gammaglobulin therápiás-prophilacticus alkalmazása agammaglobulinaemiás betegnél. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1969)
Immuninsuffizienz im Kindesalter. (Monatsschrift für Kinderheilkunde, 1969)
Schönlein–Henoch-purpura Azathioprinnel kezelt esete. Többekkel. – Nemhez kötötten öröklődő dysgamma-globulinaemia interstitialis pneumoniával és tartós neutropeniával járó esete. Többekkel. (Gyermekgyógyászat, 1971).
Irodalom
Irod.: K. M. (Gyermekgyógyászat, 1970)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
