Koppány György
meteorológus
Született: 1932. március 31. Bajmok, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 2016. április 13. Szeged
Temetés: 2016. április 25. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Családja 1948-ban áttelepült Felsőnánára (Tolna vm.), ahol édesapja tanítóként dolgozott. Sz: Koppány Emil, Fábián Viktória. F: 1962-től Legány Erzsébet. Leánya: Koppány Margit (1963–) és Koppány Annamária (1968–); fia: Koppány Imre (1967–).
Iskola
Középiskoláit a szabadkai piarista gimnáziumban kezdte, Bonyhádon éretts. (1952), az ELTE Élet- és Földtudományi Karán meteorológus okl. szerzett (1956), a TTK-n doktorált (1963), a földtudományok (meteorológia) kandidátusa (1970), a földrajztudomány doktora (1985).
Életút
Az Országos Meteorológiai Intézet (OMI), ill. az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) Távelőrejelző Osztályának tud. munkatársa (1956–1968), osztályvezetője (1969–1974), a Prognózis-módszertani, ill. a Hosszú Távú Előrejelző Osztály vezetője és az Intézet tud. tanácsadója (1974–1986). A JATE TTK Éghajlattani Tanszék előadója (1984–1986), egy. docense (1986–1987), egy. tanára (1987. júl. 1.–1998. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1986–1995). A Szovjetunióban és az USA-ban ENSZ-ösztöndíjas vendégkutató (1966–1967).
A KDNP országgyűlési képviselőjelöltje (1990).
Nagytérségű légköri folyamatok vizsgálatával, a hosszan tartó időjárás-változásokat előidéző meteorológiai jelenségek előrejelzésével, azok környezeti és globális jelentőségével foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az időjárás hosszú távú előrejelzése, a meteorológiai műholdakkal végzett infravörös sugárzásmérések gyakorlati hasznosítása, elsősorban az időjárás-előrejelzések verifikációjának módszerei és az információ-elmélet meteorológiai alkalmazásának kutatása terén. foglalkozott. Igen értékes tudománynépszerűsítő tevékenysége, élet végén, szülővárosa, Bajmok történetéről is megjelentette visszaemlékezéseit.
Elismertség
Az MTA Meteorológiai Bizottsága tagja (1987-től). A Magyar Meteorológiai Társaság titkára (1957–1966), kiadványainak szerkesztője (1968–1974). Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Tudományos Bizottsága (1974–1984), a Magyar Asztronautikai Társaság tagja (1986-tól). A TIT országos választmányának tagja (1974-től).
Elismerés
Steiner Lajos-emlékérem (1986), Schenzl Guido-díj (2002), Hegyfoky Kabos-emlékérem (2012).
Főbb művei
F. m.: A légnyomás 24 órás erős változása a Sziklás-hegység és Nyugat-Szibéria közötti területen. Egy. doktori értek. (Bp., 1963)
A távelőrejelzés hidro- és termodinamikai elmélete. (Az időjárás dinamikus előrejelzésének alapjai. Bp., 1967)
A csapadék és a hőmérséklet középtávú előrejelzésének lehetőségei Magyarországon. Kand. értek. (Bp., 1969)
Infravörös sugárzásmérések meteorológiai műholdakkal. (Fizikai Szemle, 1969)
Változik-e éghajlatunk? (Természet Világa, 1971)
Medium-Range Forecasting of Rainfall and Temperature in Hungary. (Az Országos Meteorológiai Szolgálat kisebb kiadványai. 39. Bp., 1972)
Nyomás- és hőmérsékletmezők felbontása természetes ortogonális összetevőkre. Róth R.-rel. (Az Időjárás, 1972)
Az analógiák extrapolációjának felhasználása a havi és az évszakos előrejelzések készítésére. (Az Időjárás, 1974)
Ismétlik-e önmagukat az időjárási események? (Természet Világa, 1974)
Az időjárás-előrejelzések verifikációjának módszerei. (Meteorológiai Tanulmányok. 5. Bp., 1975)
Hosszú távú időjárás-előrejelzés világméretű összefogással. (Természet Világa, 1975)
A naptevékenység és az időjárás. (Természet Világa, 1976)
Az időjárás hosszú távú előrejelzéseinek alapjai. (Meteorológiai Tanulmányok. 13. Bp., 1977)
Az időjárás-kutatás korszerű útjai. (A TIT Központ kiadványa. Bp., 1977)
Módszer a természetes időjárási ciklusok tartamának előrejelzésére. (Az Időjárás, 1977)
A Föld vízháztartása és a meteorológia. (Légkör, 1977)
A légkörkutatás fejlődése 1960 óta. (Fizikai-meteorológiai ismeretterjesztés. A TIT Központ kiadványa. Bp., 1977)
Távprognosztika. Egy. jegyz. (Az ELTE TTK kiadványa. Bp., 1978)
Felhők. Csomor Mihály fotóival. (Búvár Zsebkönyvek. Bp., 1978; 2. kiad. 1983)
Meteorológiai adatsorok varianciája. Hunkár Mártával. (Az Időjárás, 1979)
A felhők sajátságos világa. (Természet, Világa, 1979)
Az általános légkörzés laboratóriumi modellezése. (Meteorológiai Tanulmányok. 37. Bp., 1981)
A Föld vízkészletei és a meteorológia. (Föld és Ég, 1981)
A meteorológiai előrejelzések gazdasági hasznosítása Magyarországon. Kmetykó Katalinnal. (Légkör, 1981)
Tíznapos csapadék-előrejelzési módszer a magyarországi vízgyűjtő-területekre. (Vízügyi Közlemények, 1982)
Az időjárás hosszabbtartamú előrejelezhetősége. Doktori értek. (Bp., 1983)
A 30 napos hőmérsékleti és a 10 napos csapadék-előrejelzések verifikációja. Sallai Mártával. (Meteorológiai Tanulmányok. 52. Bp., 1984)
Az időjárás hosszú távú előrejelzése. (Gyorsuló Idő. Bp., 1984)
Éghajlat-ingadozások a nyári félév hőmérsékletének alakulásában, Budapesten. – Éghajlat-ingadozások a téli hőmérséklet alakulásában, Budapesten. (Légkör, 1986)
A csapadék eloszlása a hét napjai szerint. (Légkör, 1987)
Változik-e az éghajlat? Olyan, mint időjárás? (Élet és Tudomány, 1987. 47.)
Megújuló természeti erőforrások a légkörben. Egy. jegyz. (A JATE TTK kiadványa. Szeged, 1988)
A februári időjárás és a márciusi hőmérséklet kapcsolata. (Légkör, 1988)
A váratlan időjárás-változások energetikai háttere. (Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 1989)
Megújuló természeti erőforrások a légkörben. (Szeged, 1989)
A fűtési idény és az éghajlat. (Légkör, 1989)
Lakható marad-e a föld? A légkör és az élővilág. (Bp., 1993)
Huszonötéves a magyar operatív középtávú időjárási előrejelzés. Maller Arankával és Varga Lászlóval. (Légkör, 1993)
Ózonritkulás az Antarktisz felett. – Nemzetközi egyezmények az éghajlat és a légkör védelmére. (A földrajz tanítása, 1993)
Temperature Variation in Europe and North America since the Beginning of Instrumental Observations. (Az Időjárás, 1994)
An Attempt to Prediction of Drought in Hungary. Csikász L.-lel. (Contemporary Climatology, 1994)
Az éghajlat fogalmáról. (A földrajz tanítása, 1995)
Bevezetés a paleoklimatológiába. Egy. jegyz. (Szeged, 1996)
A légköri ózon védelme. – A Föld–légkör-rendszer sebezhetősége. (Légkör, 1996)
Visszafordíthatatlan környezetrombolás? (Természet Világa, 1996)
Bácskai életképek. Emlékek Bajmokról. (Szeged, 1997)
A nagy földrajzi szélrendszerek: a passzátok és a monszunok. (A földrajz tanítása, 1997)
Időjárás és történelem. (Természet Világa, 1998)
A bajok eredete, a kreacionizmus. (Természet Világa, 2000)
Az 1931–1960 és az 1961–1990. évek éghajlati standard hőmérsékleteinek összehasonlítása Közép- és Kelet-Európában. (Légkör, 2001)
XXI. századi félelmek drámai éghajlat-változásoktól. (Természet Világa, 2002)
Gondolatok az éghajlat-ingadozásokról. – Megemlékezés Péczely Györgyről. (Légkör, 2004)
Ha tényleg bekövetkezne a globális melegedés… (Légkör, 2005)
Az éghajlat-ingadozás valódi és álproblémái a XXI. században. (Energiagazdálkodás, 2007)
Ami kimaradt az üvegházhatású gázok közül és valami, ami szintén az emberi tevékenység következménye. (Légkör, 2007)
Milyen az élővilág számára az optimális éghajlat? Gulyás Ágnessel. – Lakható marad-e a Föld? Bérczi Szaniszlóval. (Légkör, 2008)
Potenciális szélenergia Európában és Magyarországon. – Éghajlatváltozás – mellékvágány. – Egy pozitív éghajlati visszacsatolás margójára. (Légkör, 2009)
Előrelátás, jövőbelátás és meteorológia. (Bp., 2010)
Kérdőjelek klímaügyben. (Légkör, 2011).
Irodalom
Irod.: Szabó Gábor: „Az éghajlat lényegi tulajdonsága, a szélsőség.” Interjú K. Gy. meteorológus egyetemi tanárral. (Heti VG, 2002. 34.)
Hübners Who is Who. (2. kieg. köt. Zug, 2004)
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
