Kovách Arisztid, hodosi
orvos, fiziológus
Született: 1920. június 15. Budapest
Meghalt: 1996. február 6. Köln, Németország
Család
Sz: Kovách György (1894. ápr. 22. Tiszafüred–1955. nov. 28. Bp.), közegészségügyi főfelülegyelő, a Népjóléti Minisztérium Általános Közegészségügyi Osztályának vezetője (1946–1949), majd a Sportorvosi Intézet munkatársa (1949–1955), Andrejovich Márta. F: 1949-től Morgen Emma (= Morgen Emília, „Milike”) laboratóriumi asszisztens. Testvére: dr. Kovách Egon, Hudecz Antalné Kovách Clarissa, dr. Antalóczy Istvánné dr. Kovách Georgine és Bogdán Románné Kovách Erzsébet. Fia: Kovách György (1953–) és Kovách Balázs (1957–).
Iskola
Középiskoláit Balassagyarmaton, Kunszentmiklóson és Budapesten végezte, a budapesti Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1938). A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944); közben a Heidelbergi Egyetem ösztöndíjasa (1942–1943), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézete egy. tanársegéde (1945–1946), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet adjunktusa (1946–1948). A BOTE, ill. a SOTE Biokémiai Intézete egy. adjunktusa (1948–1950), Élettani Intézete egy. adjunktusa (1950–1951), egy. docense (1951. dec. 1.–1970. jún. 30.), egy. tanára (1970. júl. 1.–1990. dec. 31.) és a Kísérleti Kutatólaboratórium vezetője (1957-től).
A Pennsylvania Egyetem vendégkutatója (1970–1971), Neurológiai Tanszéke kinevezett professzora (1990–1996). A Heidelbergi Egyetem és a Freiburgi Egyetem vendégprofesszora (1957). Kairóban és Alexandriában vendégelőadó (1959).
Tudományos pályafutásának kezdetén a pajzsmirigy ún. szekretomotoros idegének tisztázásával, ill. a hisztamin hatására bekövetkező hőmérséklet-csökkenés mechanizmusának feltárásával foglalkozott, később érdeklődése a traumás sokk biokémiai kérdései felé fordult. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a traumás sokk hatására bekövetkező idegrendszeri és szöveti anyagcsere-folyamatok tisztázása, az agy keringési reflektoros szabályozása, ill. a hipofízis mellékvese-rendszer idegi befolyásolása terén.
Igen jelentős tudományszervezői tevékenységet fejtett ki: elsőként kezdeményezte az együttműködést a Heidelbergi Egyetem (1958-tól) és a Pennsylvania Egyetem között (1970-től), ezzel úttörő szerepet játszott a nyugat-európai és az észak-amerikai egyetemek és a magyarországi (elsősorban a BOTE) orvostudományi egyetemek közötti tudományos kapcsolatfelvétel elindításában, több tucatnyi magyar ösztöndíjas kutatóorvos és -biológus nemzetközi karrierje elindításában. A budapesti XXVIII. Élettani Világkongresszus (1980. júl. 13–19.) szervezője és levezető elnökhelyettese (a közel 6000 regisztrált résztvevővel a korszak legjelentősebb orvostudományi eseménye volt Magyarországon!).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett. Tevékenysége Budapesthez, a BOTE, ill. a SOTE Élettani Intézetéhez kötődik, ahol húsz éven át vezette a tanszéket. Kollégái 60. születésnapján előadássorozattal és a tiszteletére kiadott minikönyvvel köszöntötték (1980-ban). Hetvenedik születésnapján a SOTE nemzetközi szimpóziumot rendezett tiszteletére és dunai hajókirándulással ünnepelték (1990-ben).
Kölnben, fia, Kovách György otthonában hunyt el. A Kerepesi úti Temetőben búcsúztatták (1996. febr. 6.), a Velencei Temetőben nyugszik. Emlékére az International Society for Oxygen Transport to Tissues (ISOTT) Kovách Arisztid-emlékelőadást (Arisztid Kovách Memorial Lecture) alapított (volt tanítványai, minden évben, az ISOTT-konferencián tartanak, 1996-tól).
Elismertség
A Magyar Élettani Társaság (MÉT) tagja (1944-től), vezetőségi tagja. A Worldwide Hungarian Medical Academy elnöke.
A Belga Királyi Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia tb. tagja. A londoni The Renal Association tagja (1958-tól). Az International Society for Oxygen Transport to Tissues (ISOTT) elnöke, az International Shock Society tagja. A Purkinje Társaság (csehszlovák) tb. tagja. A Nemzetközi Élettani Világszövetség (International Union of Physiological Sciences, IUPS) titkára (1974–1980), első alelnöke (1980-tól) és tudományos folyóiratának szerkesztője (1967-től).
Elismerés
A Kuopiói Egyetem (Finnország) díszdoktora.
Akadémiai Díj (1970).
A Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1990).
Szerkesztés
Az Advances in Physiological Sciences – a budapesti élettani világkongresszus angol nyelvű előadásai – sorozatszerkesztője (I–XXXVI. köt. 1981–1984?).
Főbb művei
F. m.: nem orvosi munkái: Műfajok, műformák, motívumok. (Bucuresti, 1989)
Ég–föld, isten–ember viszonya. A tudományos kereszténység útjelzői. (Kápolnásnyék, 1992).
F. m.: Metabolic Changes in the Thyroid during Adrenergic or Cholinergic Stimulation. Beznák Aladárral. (Abstracts of Communications of the First Congress of Biochemistry, 1949)
Shock und Adenosintriphosphat. Többekkel. (Acta Physiologica, 1951)
Kohlenhydrat Metabolismus im Shock. Többekkel. – The Glucose Uptake of Muscle in Shock. Többekkel. (Acta Physiologica, 1952)
A vegetatív idegrendszer válaszkészsége shockban. Takács Lajossal. – Az adenozintriphosphat toxikus szerepe és a szövetek ATP-tartalma shockban. Többekkel. – Heparin hatása a histamin shockra. Irányi Magdolnával és Róheim Pállal. – A vérplaza adenozintriphosphat tartalma shockban. Többekkel. – Az adenozintriphosphat toxikus szerepe és a szövetek ATP-tartalma shockban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1952)
A szénhidrát-anyagcsere shockban. 1–7. (Kísérletes Orvostudomány, 1952–1956)
Response of the Vascular System to Sympathetic Stimuli during Shock. Takács Lajossal. (Nature, 1953)
Glykogenabbau im Muskel in normalen und Shockzustand. Többekkel. – Die Folgen islierter Hirnhypoxämie auf die Nierendurchblutung. Többekkel. (Acta Physiologica, 1953)
Kísérleti műtéttan. (A kísérleti orvostudomány vizsgáló módszerei. I. köt. Szerk. is. Bp., 1954)
Die Wirkung von Stoffwechselveränderungen auf die Shockempfindlichkeit. Többekkel. – Untersuchungen über die Ausbildung des irreversibilen Shockes. Többekkel. – Regeneration des Stoffwechsels und des histologischen Bildes der Muskulatur im Shock. Többekkel. (Acta Physiologica, 1954)
A hypoxia és a hypercapnia szerepe a vesevérkeringés idegrendszeri szabályozásában. Többekkel. – A nátriumkiválasztás hypoxaemiában. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1954)
A veseműködés regulációja exicosisban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1954)
A kísérleti orvostudomány vizsgáló módszerei. I–VII. köt. Szerk. (Bp., 1954–1963)
Effect of Isolated Cerebral Hypoxia and Hypercapnia on Sodium Excretion. Földi Mihállyal. (Nature, 1955)
Natriumausscheidung in Hypoxämie. Többekkel. (Acta Medica, 1955)
Anyagcsere-változások shockban. (Orvosi Hetilap, 1955. 8.)
Salz- und Wasserwahl im ischämischen Shock. Irányi Magdolnával és Róheim Pállal. – Veränderungen der höheren Nerventätigkeit im ischämischen Shock. Büki B.-vel és Bíró Jánossal. – Changes of the Higher Nervous Activity Following Ischemic Shock in the Rat. Büki B.-vel és Bíró Jánossal. (Acta Physiologica, 1956)
Wirkung von Dibenamine und Adrenektomie auf die hypoxische Hyponatriurie. Többekkel. (Acta Medica, 1956)
Fenotiazin készítmények hatása a veseműködésre. Többekkel. (Acta Biologica, 1956)
Ischaemiás shockos szervezet munkavégzésének és a sértett izomzat szövettani képének regenerációja patkányban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1956)
A centrális neurális volumenreguláció új útja. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956. 40.)
Hypotonia és shock hatása a végtagok arterio-venosus anastomosisaira kutyában. Antal Jánossal és Doby Tiborral. (Acta Biologica, 1957)
Az agy acetilcholin tartalma traumás shockban. Fonyó Attilával és Halmágyi Miklóssal. (Kísérletes Orvostudomány, 1957)
Oxygen and Glucose Consumption and Hexokinase Activity in vitro of Brain Tissue of Rats in Traumatic Shock. Többekkel. – Effect of Metabolism Increasing or Decreasing Substances on the Susceptibility of Rats to Shock. Többekkel. (Acta Physiologica, 1957)
Higher Nervous Activity of Adrenalectomized Animals after Ischaemia of the Limbs. Többekkel. – Effect of the Isolated Perfusion of the Head on the Development of Ischaemic and Haemorrhagic Shock. Többekkel. – Effect of Dibenamine on Renal Function in Dogs with Ischaemic Shock. Többekkel. – Renal Function in Haemorrhagic Shock with Perfused with Normal Blood. (Acta Physiologica, 1958)
Cerebral Regulation of the Sodium Excretion. Többekkel. (Lancet, 1959)
Veseműködés véreztetése shockban, a fej normál vérrel történő átáramoltatása esetén. Többekkel. – A fej izolált átáramoltatásának hatása az ischaemiás és haemorrhagiás shock kialakulására. Többekkel. – Ischaemiás shockos kutyák fejének keringése és anyagcseréje. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1959)
Adatok hangingerlésnek a hipofízis–mellékvesekéreg-rendszerre gyakorolt hatásáról. Bíró Jánossal és Szokolai Verával. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Hangingerléssel kiváltott kísérleti eosinophilia. Bíró Jánossal és Szokolai Verával. (Orvosi Hetilap, 1959. 29.)
Zur Wirkung von Tofranil auf die eosinopenischen und eosinophilischen Reaktionen. Többekkel. – Zur Wirkung der Hypothalamusläsion und Adrenalektomie auf den 131 J-Umsatz bei Ratten. Többekkel. (Acta Physiologica, 1960)
Metabolic Responses to Injury in Cerebral Tissue. Fonyó Attilával. (Blackwell Scientific Publications. Oxford, 1960)
Hypophysis hátsólebeny kivonattal – piton – kiváltott centrális eredetű nátriuresis. Többekkel. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
The Regulation of Cardiac Output in Hypoxia. Többekkel. (Acta Medica, 1960)
Szintetikus harmánszármazékok antiszerotonin, MAO-bénító, valamint coronaria-elzáródás elleni hatásának kémiai szerkezettel való összefüggése. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1968)
Vizsgálatok a szekurinin N-metajodid acetilkolingátló hatásával kapcsolatban. Clauder Ottóval és Sulyok Andrással. (Acta Pharmaceutica, 1974)
Tartós szomatikus afferenc ingerlés a keringési reflexekre. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1976)
Report about Results of Experiments Made in Connection of the Chemical Compound Named HK 256. (Pharmacology of Libexin. Bp., 1976)
Brain Blood Supply. A 3. Tbiliszi Szimpózium 1974. jún. 5–7. előadásai. Szerk. Mchedisvili, Georgij Joszipoviccsal és Nyáry Istvánnal. (Bp., 1977)
A vékonybél vérellátása és anyagcsere-változásai véreztetéses shockban. Többekkel. – Hipoperfúzió hatása a vékonybél haemodinamikai és anyagcsere-változásaira macskákon. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1977)
Cardiovascular Physiology. Neural Control Mechanisms. Proceedings of the 28th International Congress of Physiology. 1980. júl. 13–19. Előadások Szerk. (Bp., 1981)
Égésbetegség modellje patkányon. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1983)
A szív és a vérkeringés élettana. Egy. jegyz. Takács Lajossal. (Bp., 1985)
Az agyi megisztrális artériák biomechanikai tulajdonságai. Többekkel. – Forrázás hatása patkány v. portae kontraktilitására. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1985)
A szív és a vérkeringés élettana. (Orvosi élettan. I. Egy. tankönyv. Szerk. Bálint Péter. Bp., 1986)
Lokális agyszöveti glukózfogyasztás különböző artériás hipotenziós szinteken. Nádasy Györggyel és Tóth Andrással. – A légzési lánc elemei abszorpciós spektrumának vizsgálata intakt szövetlemezen Specord Uv Vis spektrofotométerrel. Többekkel. – Lokális agyi véráramlás éber mongol hörcsögökben kétoldali carotis occlusióban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1987)
A humán umbilicalis artéria simaizom elasztikus tulajdonságait leíró egyszerű modell. Többekkel. – A humán umbilicalis artéria hiszteretikus tulajdonságainak magyarázata. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1988)
Macska mezenteriális vénaszegmentumok noradrenalin kiváltotta kontrakciója oxigenizált és hipoxiás körülmények között. Többekkel. – Az agyszöveti véráramlás és mitokondriális funkció párhuzamos változásai 30 perces előagyi ischaemia alatt és után, mongol hörcsögben. Többekkel. – EDRF: az endotélból származó relaxáns faktor. (Kísérletes Orvostudomány, 1989).
F. m.: írásai az Archiv Biologica Hungaricában: Blood Pressure Response to Histamine in Cats, before and after Pre-Treatment with Histamine. Többekkel. – The Mechanism of the Increase in Resistance against Lethal Dosis of Histamine Developed by Previous Injections. Többekkel. – The Distribution of Lethal Sensitivity to Histamine in Normal and Histamine Pre-Treated Guinea Pigs. Többekkel. (1947)
In welcher Weise beeinflusst zweimal überstandene B1 avitaminose den Widerstand des Organismus gegenüber folgender B1 avitaminotischer Diät. Boda Domokossal. – The Effect of Histamine on Body Temperature in Normal and Histamine Pre-Treated Guinea Pigs and the Mechanism of the Changes. Többekkel. – Quantitative Changes in the Fluid Content of the Organs of Rats in Traumatic Shock by Freezing. Csáky Z. Tihamérrel. (1948).
Irodalom
Irod.: K. A. Szerk. Fonyó Attila. Minikönyv. (Bp., 1980)
„Isten Vele Professzor Úr!.” (Orvosegyetem, 1996)
Monos Emil: K. A. professzor – a Tanár Úr. (Emlékezünk orvosainkra. 3. Bp., 2009)
Monos Emil: K. A. professzor idén lenne 90 éves. (Orvosi Hetilap, 2010. 14.).
neten: http://baratikor.semmelweis.hu/muzeumok/kronologia/kiserleti_elettan/index.html
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
