Benedek László
növénynemesítő, kémikus
Született: 1901. május 16. Szeged
Meghalt: 1977. október 3. Szeged
Temetés: 1977. október 28. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Testvére: Benedek Károly. F: Kertész Rózsa. Fia: Benedek László.
Iskola
Szegedi kisiparoscsaládból származott, apja szíjgyártómester volt. Négyen voltak testvérek. 1929-től nős, egy fia született.
Életút
A szegedi főreáliskolában éretts. (1919), a bp.-i József Műegyetem Vegyészmérnöki Osztályának hallgatója (1920–1924), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1927), a berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1928–1929), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956).
A szegedi Vegykísérleti, ill. Mezőgazdasági és Paprikakísérleti Állomás gyakornoka (1927–1936), segédvegyésze (1936–1940), az Állomás fővegyésze és helyettes vezetője (1940–1944). A II. vh. befejeztével szolgálati helyén maradva az állomást munkatársaival működőképes állapotba hozta, a debreceni ideiglenes kormány, majd a földművelésügyi miniszter megbízta az állomás vezetésével (1944–1945), kísérletügyi igazgató (1945). Az Országos Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója (1946–1949), a szegedi Paprikakísérleti Intézet, majd az átszervezések után a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet, egyúttal a Növénynemesítő Osztály keretében működő Paprikakutató Laboratórium alapító vezetője (1949–1964).
Növénynemesítéssel, elsősorban a fűszerpaprika nemesítésével, a paprika csípős hatóanyagának, a kapszaicinnak mennyiségi meghatározásával, öröklődésének kérdéseivel, a fűszerpaprika nedvszívó képességével foglalkozott. Festéktartalom-vizsgálati módszerét nemzetközileg is elismerték. Kutatásai nyomán lehetőség nyílt a nagy kapszaicin-tartalmú, gyógyászati célokra is alkalmas ipari paprika és a nagyon kis kapszaicin-tartalmú édesnemes paprikaőrlemény nemesítésére és termesztésére. Kinemesítette a szegedi F03 elnevezésű csípős fűszerpaprika-fajtát.
Emlékezet
Szülőhelyén (Szeged, Lechner tér 4.) márvány emléktábla őrzi emlékét (Hemmert János alkotása, 1978).
Elismertség
A Nemzeti Parasztpárt tagja, Szeged város közgyűlésének tagja (1945–1948). A II. vh. után a Szegeden megalakult Mérnökszakszervezet titkára, ill. főtitkára (1944–1946). A Honszeretet Egyesület, a Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének tagja.
Főbb művei
F. m.: Új chalkon és cumaranon vegyületekről. Egy. doktori értek. (Bp., 1926)
Őrölt fahéjak színe és illóolajtartalma. – Griebel illóolaj meghatározása fűszerekben. – A gyümölcsízek mikroszkópos vizsgálata. Taxner Károllyal. (Kísérletügyi Közlemények, 1930)
Az ánizs kémiai és mikroszkópiai vizsgálata. (Kísérletügyi Közlemények, 1933)
A tyúktojás sárgájának festése paprikaetetés útján. (Kísérletügyi Közlemények, 1937)
A helyes és hiteles mintavételről. (Szeged, 1937)
A paprikaőrlemények nyersrosttartalmáról. Richter Margittal. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
Hamisított élelmiszerek lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése. (Bp., 1944)
A konyhasó C-vitamint védő hatása. Jámbor Bélával. (Agrártudomány, 1949)
Különböző konzerválási módok hatása az étkezési paprika C-vitamin tartalmára. (Mezőgazdaság és Ipar, 1949)
A paprikaőrlemények szín- és ízhibájáról. (Élelmezési Ipar, 1952)
A kapszaicin-tartalom meghatározása fotometriás úton. (Élelmezési Ipar, 1953)
A paprika. Monográfia. Mándy Györggyel, Obermayer Ernővel. (Bp., 1955)
Kutatási eredmények a fűszerpaprika színezőképessége terén. Kand. értek. (Szeged, 1956)
A fűszerpaprika festéktartalmának meghatározása. (Növénytermelés, 1957)
Kutatási eredmények a fűszerpaprika színezőképessége terén. (MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1958)
A fűszerpaprika utóérleléséről. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
Szeged. Többekkel. (Bp., 1962)
A fűszerpaprika utóérlelésének újabb módozatai. Mészáros Lajosnéval, Tasnádi Józsefnével. (Szeged, 1964)
A fűszerpaprika belső értéktartalma. (Szeged, 1964)
Carotenoid Synthesis in Seasoning Paprika. (Acta Alimentaria, 1972).
Irodalom
Irod.: Erdei István: B. L. emlékezete. (Konzerv- és Paprikaipar, 1978)
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. (Szeged, 1989)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008). *Gulyás II. köt. téves születési hely: Sepsibükszád és téves adatokkal! ÚMÉL I. tévesen eredeti neve: Breuer! Benedek László (1914. ápr. 5. Bp.): gépészmérnök adataival összekeverve!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
