Kosutány Ignác
jogász
Kosutany Ignác
Született: 1851. július 6. Mátészalka, Szatmár vármegye
Meghalt: 1940. január 20. Budapest
Temetés: 1940. január 24. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Anyai dédszülei: németszőgyéni és bánházi Jósa Antal (1718–1814), Szabó Jinka Anna (1743–). Anyai nagyszülei: németszőgyéni és bánházi Jósa György (1770–1852), Gyovay Terézia. Sz: Kosutany János, gr. Károlyi György uradalmi gazdatisztje, majd földhivatali tisztviselő, németszőgyéni és bánházi Jósa Petronella (1815–1880). Testvére: Kosutány Geiza (1841–1908) jogász, kir. táblai bíró és Kosutány Tamás (1848–1915) agrokémikus, vegyészmérnök, az MTA tagja. F: felsőbüki Fejér Kornélia. Fia: dr. Kosutány István (1880–1972) orvos; leánya: Kosutány Antónia, Fabinyi Rudolf (1879–1936) orvos, neurológus felesége. Unokája: Fabinyi Rudolf (1907. okt. 3. Dicsőszentmárton) miniszteri tanácsos; Fabinyi Magda és Fabinyi Paula.
Iskola
A szatmárnémeti gimnáziumban éretts. 1869), a pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1873).
Életút
Budapesten bírósági gyakornok (1873–1875), a pécsi püspöki joglíceumban az egyházjog és a jogtörténet, a Porges-féle felsőkereskedelmi iskolában a jogi és közgazdasági ismeretek r. tanára (1875–1886). A pozsonyi jogakadémia r. tanára (1886–1900). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az egyházjog ny. rk. (1900–1901), ny. r. tanára (1901–1919). A jog- és államtudományi kar dékánhelyettese (1904–1905, 1907–1908, 1914-1915), dékánja (1906–1907 és 1913–1914), az egyetem rektora (1912–1913), rektorhelyettese (1913–1914). A Budapestre menekült kolozsvári tudományegyetemen (1919–1921), majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az egyházjog ny. r. tanára (1921–1927).
Egyházjoggal, alkotmány- és jogtörténettel, kánoni perjoggal, elsősorban a magyar egyházjog történetével foglalkozott. A magyarországi katolikus és protestáns egyházak alkotmányának és közigazgatási jogának vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket. Konzervatív jogtudós volt, amikor József Attila (1905–1937) megjelentette Lázadó Krisztus c. versét (a budapesti Kékmadár c.- folyóiratban, 1923. okt. 19-én), a szegedi Friss Hírekben vezércikkben tiltakozott a „19 éves suhanc” írása ellen.
Emlékezet
Mátészalkán született, középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte. A Mátészalkai Járásbíróság falán emlékművét leplezték le (Ihanus Sirpa szobrászművész alkotása, 2013. nov. 20.). Tudományos tevékenysége Pozsonyhoz és Kolozsvárhoz kötődik, az összeomlás után Szegeden telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugodott. Sírját felszámolták!
Elismerés
Nagybánya szabad királyi város díszpolgára.
Az MTA Oltványi-díja (1885).
Szerkesztés
A Pécs c. lap (1882–1883) és a Pécsi Napló munkatársa (1884–1886).
Főbb művei
F. m.: A kányaföldi Kerechényiek a XVI. században. – Kerechényi András végrendelete. 1679. (Századok, 1882)
A magyar alkotmány és jogtörténelem tankönyve. Egy. tankönyv. 6 táblával, térképmelléklettel. Gerincén aranyozott félvászonkötésben. (Bp., 1895)
Az egyházi vagyon tulajdonjogának alanyáról, általában s különösen Magyarországon. 1–4. (Athenaeum, 1897 és külön, egy füzetben: Bp., 1897)
Jogtörténeti tanulmány Verbőczy azon állítása fölött, hogy a régi magyar peres eljárás galliai eredetű. Márkus Dezső és Vécsey Tamás felszólalásaival. (Magyar jogászegyleti értekezések. XIX. köt. 3. Bp., 1899)
Gróf Széchenyi István emlékezete. (Kolozsvár, 1901)
A római Curia és a katholikus Magyarország. (Jogállam, 1902)
Egyházjog. A magyarországi egyházak alkotmánya és közigazgatása. I. köt. (Kolozsvár, 1903; 3. kiad. 1906)
Nemzetiség és nationalizmus. (Erdélyrészi Jogi Közlöny, 1908)
Emlékbeszéd, amelyet gr. Széchenyi István halálának 50 éves évfordulója alkalmából 1910. ápr. 10-én a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara által rendezet emlékünnepélyen K. I. mondott. (Kolozsvár, 1910)
Hitújítás és katholicizmus. (Farkas Lajos-emlékkönyv. Bp., 1914 és külön: Bp., 1914)
A magyarországi egyházak alkotmányának és közigazgatási jogának rövid foglalata. (Szeged, 1923)
Bevezetés a kánoni perjogba. (Szeged, 1924)
A magyar király és a római katholikus magyar egyház. (Protestáns Szemle, 1930).
Irodalom
Irod.: Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. (Szeged, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
