Kovács Dénes, sepsiszentgyörgyi és szemerjai
újságíró, pedagógus, irodalomtörténész
Szemerjay Kovács Dénes
Született: 1861. november 24. Nagyvárad, Bihar vármegye
Meghalt: 1948. március 1. Zamárdi
Család
Sz: apja (†1893) az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban honvéd hadnagyként harcolt. F: 2. Zeldhoffer Mária. Első házasságából született fia: Szemerjay Kovács Dénes MÁV-tanácsos. Unokája: Szemerjay (Kovács) Dénes (1913–2003) filmvállalati tisztviselő, producer.
Iskola
Középiskoláit Nagyváradon, Temesvárott és Budapesten végezte (1880-ban éretts.). A budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1885), a berlini tudományegyetemen irodalmi, nyelvészeti és jogi tanulmányokat folytatott (1886–1887).
Életút
Budapesten, a Magyar Újság (1882) és a Nemzeti Újság belmunkatársa (1883), a Hírcsarnok c. lap belmunkatársa, majd segédszerkesztője (1884–1886), a Budapest c. folyóirat irodalmi és művészeti rovatvezetője és a Vasárnapi Ujság állandó munkatársa (1886–1901), egyúttal a budapesti IX. kerületi kereskedelmi és polgári iskola r. tanára (1890–1894). A Kis Ujság felelős szerkesztője és a Budapest külső munkatársa is (1901–1922), szabadfoglalkozású újságíróként a Budapesti Hírlap és a Mai Nap c. napilapok állandó munkatársa (1922–1940).
A rovatrendszeren alapuló modern magyarországi sajtó egyik kialakítója, az emlékezetkultúra egyik első publicistája. A századforduló és a századelő egyik legjelentősebb, legtermékenyebb újságírójaként szinte valamennyi napilapban megjelentek sajátos stílusban megírt tárcái, interjúi, vezércikkei, történeti esszéi. Tanulmányai befejezése után – részben újságíróként – szinte Európa valamennyi országát bejárta; 1889-ben a párizsi világkiállításról tudósított, 1893-ban részt vett gr. Széchenyi Ödön basa jubileumán, Konstantinápolyban, 1894-ben, Turinban ő készítette Kossuth Lajossal az utolsó interjút, 1897-ben és 1898-ban részt vett a stockholmi és a lisszaboni nemzetközi hírlapírói kongresszuson. Ő szerkesztette a Ferenc József koronázása 25. évfordulójára kiadott Koronázási Emlékkönyvet (1892), a Kossuth-mauzóleum felavatása tiszteletére megjelentetett Kossuth-emlékalbumot (1909), ill. számos népszerű írást közölt a Kerepesi úti temetőről, tájékoztatót írt a nemzeti sírkertről (elsők között használva ezt a fogalmat), elsők között kezdte el gyűjteni a magyar közélet és kultúra híres személyiségeinek nyughelyeire és temetéseire vonatkozó dokumentumokat. Irodalomtörténészként régi magyar irodalommal és 18–19. századi magyar irodalommal, elsősorban Gvadányi József (1725–1801) munkásságával foglalkozott.
Elismertség
A berlini magyar egyesület titkára (1886–1887), a nagyváradi Szigligeti Társaság tagja.
Főbb művei
F. m.: Gróf Gvadányi József élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. Egy. doktori értek. (Bp., 1884)
A berlini magyar egyesület negyven éves története. (Berlin, 1886)
A 66-ik külföldi magyar légió szervezete. (Szabadság [Nagyvárad], 1886)
Gvadányi Album. Szerk. (Bp., 1887)
A peleskei nótárius. 1–2. (Pesti Napló, 1887. 226.)
Koronázási emlékkönyv. Dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére. Szerk. Sziklay Jánossal. (Bp., 1892)
A Kerepesi úti temető. Útmutató és tájékoztató. (Bp., 1894)
Házassági káté. Az új egyházpolitikai törvény a gyakorlati életben. A nagyközönség számára kérdésekben és feleletekben. (Bp., 1895)
A magyar kir. anyakönyvvezető. Tájékoztató az állami anyakönyvvezetők számára. (Bp., 1895)
Schickedanz Albert. (Művészeti Lapok, 1896)
Kossuth-emlékalbum. Kossuth Lajos halála, temetése és mauzóleumának felavatása. A Kossuth-mauzóleum emlékkönyve. Szerk. 6 táblával. (Bp., 1909)
Gróf Gvadányi József élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. Hasonmás kiad. (Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiadványa. Rudabánya, 2003)
írásai a Vasárnapi Ujságban: A legelső magyar tűzoltó. (1888)
Ürge Ignácz chinai hittérítő. – A Kerepesi temető. – A technológiai iparmúzeum új palotája. (1889)
A nádor család sírboltja. (1890)
A szabadságharcz szobra. (1891)
Kűry Klára. (1892).
Irodalom
Irod.: Meghalt K. D. (Magyar Nemzet, 1948. márc. 4.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016