Lázárovits László
gépészmérnök, feltaláló
Született: 1906. május 13. Nagyszalonta, Bihar vármegye
Meghalt: 1976. október 11. Budapest
Család
Polgári zsidó családból származott. Sz: Lázárovits Gábor (†1952), a Feketekörösi Ármentesítő és Belvízrendező Társulat szakaszmérnöke, majd igazgatója, Gottlieb Gizella. F: 1941-től Káldi Éva, Káldi Tivadar rt-igazgató és Bánó Ella tanítónő leánya. Leánya: Lázárovits Klára (1942–); fia: Lázárovits György (1947–).
Iskola
Elemi és középiskoláit Nagyszalontán és Gyulán végezte (1924-ben éretts.), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1928).
Életút
A Ganz Villamossági Rt. üzemi gyakornoka (1929–1930), a Forges et Ateliers de Constructions Électriques de Jeumont észak-franciaországi gyárának próbatermi mérnöke (1930–1931). Hazatérése után munkanélküli (1931–1933), majd a Precíziós Szerszám- és Gépgyár üzemmérnöke (1933–1936), önálló kisiparos (1936–1949). A Magyar Szabványügyi Hivatal műszaki előadója és főmérnöke (1950-től). A BME Gépészmérnöki Karán a szerszámgépek és szabványok előadó tanára (1950–1958). Londonban (1955), Párizsban (1956, 1957, 1959), Harrogate-ben (1958), Berlinben és New Yorkban (1960) járt hosszabb tanulmányúton.
Szerszámgépek tervezésével, javításával, szabványosításának kérdéseivel foglalkozott. Mint önálló iparos asztali gyorsfúrógépet tervezett, amelyből a Fúrógépgyár később több ezer darabot gyártott, majd 150 db kerámiai présszerszámot készített el a Nagybátony-Újlaki Gyár részére, jelentős eredményeket ért el a magyarországi steatit-kerámia préselési technológiájának kialakításában. Később érdeklődése a szerszámgépek és alkatrészeik javítása, élettartama felé fordult, irányításával jelentek meg az első magyarországi szerszámgépszabványok, különösen értékesek a szabványosítás szervezési és elméleti kérdéseivel, valamint a szabványok gazdasági hatáselemzésével foglalkozó írásai. Az első műegyetemi szerszámgépipari segédletek szerzője és szerkesztője.
Emlékezet
Nagyszalontán született, családja 1932-ben költözött Budapestre, a Szent István parkba. A fővárosban hunyt el.
Főbb művei
F. m.: Egytengelyűség – coaxialitás – vizsgálata szerszámgépeknél. (Gép, 1951)
Szerszámgépek átvételének irányelvei, különös tekintettel a pontossági vizsgálatokra. (A BME Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952)
Hajtóművek tervezésének irányelvei. (A Gépipari Technológiai Intézet kiadványa. Bp., 1952)
Testing Spindle Alignment – Coaxiality – in Machine Tools. (Acta Technica, 1952)
Szerszámgép-szerkezettan az ipari technikumok számára. (Bp., 1953–1954)
Szerszámgépek gyártásának és típusfejlesztésének szabványügyi vonatkozásai. (Szabványosítás, 1954)
Aparin, G. A.–Gorogyeckij, I. E.: Tűrések és műszaki mérések. Ford. Fejér Gyula, Mészáros Dezső, Pentsy Jenő. A magyar kötetet szerk. Avar Istvánnal. (Bp., 1954)
Szabványok, szakosított gyártás, önköltség összefüggései a szerszámgépiparban. (Szabványosítás, 1955)
Gyalu-, véső- és alakhúzó gépek. – Fúrógépek. – Szerszámgépek vizsgálata. (Szerszámgépek. II. Egy. tankönyv. Szerk. Kazinczy László. Bp., 1955; 2. kiad. 1959; 3. kiad. 1962)
A szabványosítás gazdasági eredményei és a távlati tervezés szempontjai a szerszámgépek területén. (Szabványosítás, 1956)
MSZ Szabványgyűjtemények. 22. Szerszámgépek. I–II. köt. Szerk. (Bp., 1958–1960)
A budapesti 1960. évi ipari vásáron kiállított szerszámgépek. Lajtai Istvánnal. (Gép, 1960)
Szerszámgépek. (Pattantyús gépészeti kézikönyv. III. köt. Bp., 1961)
Fúrás, dörzsölés, süllyesztés. Szentkuti Károllyal. (Ipari Szakkönyvtár. Bp., 1961)
Hydraulik, Pneumatik. Szerk. Börner, Hermann-nal. (Technik-Wörterbuch. Berlin, 1971).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1976. okt. 20.)
Rigó Máté: „A jó parti.” Házassági szerződések a két világháború közötti Budapesten. (Tanulmányok Budapest múltjából, 2011).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
