Benedek Sándor, kisbaczoni
jogász, politikus
Született: 1854. szeptember 14. Nagykálló, Szabolcs vármegye
Meghalt: 1936. május 14. Budapest
Temetés: 1936. május 16. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Benedek Sándor adóhivatali ellenőr, nemes Kovács Ágnes. Fia: Benedek Sándor, Benedek Szabolcs és Benedek Zsolt; leánya: Benedek Gabriella, Benedek Gizella és Benedek Margit.
Iskola
A debreceni református jogakadémián jogtudori okl. szerzett (1876).
Életút
A debreceni pénzügyigazgatóság fogalmazó-gyakornoka (1876–1877), fogalmazója (1877–1881), a szegedi pénzügyigazgatóság fogalmazója (1881–1883), a Pénzügyminisztérium (PM) miniszteri fogalmazója (1883–1889), miniszteri titkára (1889–1895), miniszteri osztálytanácsosa (1895–1897). A Közigazgatási Bíróság ítélőbírója (1897–1913), a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1913–1914), a Közigazgatási Bíróság másodelnöke (1914–1933).
A Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője (Jolsvai választókerület, 1913–1914), majd a Főrendiház (1914–1918) és a Felsőház tagja (1927–1933). A Dunamelléki Református Egyházkerület főjegyzője.
Emlékezet
Jogászként közigazgatás kérdésekkel, a magyarországi adók és jövedékek reformjával, elsősorban a közigazgatási bíróság szervezetével, törvénykezési illetékekkel foglalkozott. Tárcákat és humoreszkeket is, írt; Egy férj, aki nem hord szarvakat című vígjátékát a debreceni színházban adták elő (1879-ben). Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete társelnöke (1901–1911), az Országos Pénzügyi Tanács tagja (1920-tól). A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének t. elnöke (1931–1936).
Elismerés
Nagykálló díszpolgára.
Szerkesztés
A Debreceni Ellenőr munkatársa (1875–1884), ill. Suhogó álnéven tárcáit és humoreszkjeit a Budapesti Hírlap (1882-től), a Pesti Hírlap (1883-tól) és a Nemzet közölte (1884-től). A Debrecen-Nagyváradi Értesítő szerkesztője (1880–1881), a Magyar Közigazgatás pénzügyi rovatának vezetője (1887–1914).
Főbb művei
F. m.: Bélyegilleték a peres eljárásban. Peres felek, ügyvédek és pénzügyi tisztviselők használatára. (Bp., 1886)
Az ital-, fogyasztási s italmérési adók és az állami italmérési jövedék jogtana. Róka Józseffel. (Bp., 1896)
A magyar állami tisztviselők helyzete és társadalmi feladatai. (Bp., 1906)
A Közigazgatási Bíróság adóügyi határozatainak rendszeres gyűjteménye. Összeáll. (Bp., 1907)
A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az adóreformban. (Bp., 1908)
A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti kérdései. (Adó és Illetékügyi Szemle, 1912)
A törvénykezési illetékekről szóló új törvény. (Adó és Illetékügyi Szemle, 1915)
A magyar egyenesadó rendszer. (Adó [folyóirat], 1923)
A magyar illetékjog. I–II. köt. Szerk. Klug Emil, Sárfy Aladár. Az előszót írta. (Bp., 1930)
A m. kir. Közigazgatási bíróság illetékekre vonatkozó hatályos döntvényeinek, jogegységi megállapodásainak és elvi jelentőségű határozatainak gyűjteménye. 1897–1931. Összeáll. Pataky Gedeon. Az előszót írta. (Bp., 1932).
Irodalom
Irod.: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1916–1918. Szerk. Guthi Imre. (Bp., 1916)
A magyar legújabbkor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
