Koncz Sándor
református lelkész, teológus, levéltáros
Született: 1913. június 25. Diósgyőr, Borsod vármegye
Meghalt: 1983. március 29. Sárospatak, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Temetés: 1983. április 1. Sárospatak
Család
F: Harsányi Ilona. Leánya: Koncz Katalin, Koncz Éva; fia: Koncz Gábor.
Iskola
A miskolci református főgimnáziumban éretts. (1931), a Sárospataki Református Teológiai Akadémián (1931–1936), a bázeli (1933–1934), a glasgow-i (1936–1937) és a berlini tudományegyetem teológiai karán tanult (1937–1938); Sárospatakon református lelkészi okl. (1936), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen teológiai doktori okl. (1939) és magántanári képesítést szerzett (1943).
Életút
Budapesten egyetemi lelkész, majd Berlinben, a magyar reformátusok lelki gondozója, (1937–1938). A marosvásárhelyi Egyetemes Konvent missziói lelkésze (1938–1942), a marosvásárhelyi katonai középiskolai református intézet lelkésze (1942–1943). A debreceni Tisza István Tudományegyetem Református Hittudományi Kara magántanára (1943–1945); közben a II. világháború alatt, századosi rangban, tábori lelkészként szolgált (1943–1945), hadifogságba esett, nyugat-európai fogolytáborokban lelkész, majd hazatérve, konventi lelkészként, az egyház külügyi munkájának szervezésében vett részt (1945–1947). A Sárospataki Református Teológiai Akadémián a Héber Tanszék, ill. az Újszövetségi Görög Tanszék ny. r. tanára (1947–1951), egyúttal az akadémia gazdasági választmányának elnöke (1948–1951). Tiszáninneni püspöknek jelölték, de lelkiismereti okokból nem fogadta el (1951), a Debreceni Tudományegyetem magántanára (1951–1952), miután megfosztották állásától, az alsóvadászi gyülekezet lelkipásztora (1952–1965). A sárospataki Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltárának igazgatója (1966–1983).
Tudományos pályafutásának kezdetén egzisztencialista filozófiával, Søren Aabye Kierkegaard (1813–1855) munkásságával foglalkozott, majd érdeklődése újszövetségi szövegek, elsősorban Pál apostolnak tulajdonított levelek, valamint az azzal összefüggő egyház- és gyülekezetszervezeti kérdések felé fordult. A II. világháború idején több dolgozatot írt a harctéri lelkigondozásról, a gyermekkeresztség és az evangelizáció általános kérdéseiről, élete végén Sárospatak és környéke református emlékeit, a református oktatás helyi hagyományait is vizsgálta. Sárospataki tanárként, a keresztyén humanizmus képviseletében élesen szemben állt a kiépülő kommunista rendszerrel: több emlékiratban foglalt állást az állam és az egyház viszonyáról, tiltakozott a református egyház által fenntartott intézmények (teológiai akadémiák, gimnáziumok, egyéb épületek) államosítása ellen. Nem volt hajlandó együttműködni a hatalommal, visszautasította a püspöki jelölést, a sárospataki akadémia megszűnése (1951. júl. 25.) után debreceni katedrájától is megfosztották. Alsóvadász községbe (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás) száműzték (1952–1965). A „kádári enyhülés” éveiben megbízták a sárospataki református levéltár vezetésével, így utolsó éveiben kizárólag levéltár-szervezői és helytörténeti kérdésekkel foglalkozott.
Emlékezet
Diósgyőrött született, középiskoláit Miskolcon, egyetemi tanulmányait Sárospatakon és Debrecenben végezte, tevékenysége mindenekelőtt Sárospatakhoz kötődik. Sárospatakon hunyt el, a helyi református temetőben nyugszik. Hagyatéka egy jelentős részét családja tartós letétbe helyezte a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárába helyezte el, ahol elkülönített gyűjteményként őrzik. Születésének századik évfordulóján Értelmes hit, cselekvő erkölcs címmel Koncz Sándor-emlékkonferenciát rendeztek Sárospatakon (2013. nov. 29-én). A konferencia egyúttal a kétszáz éve született Søren Kierkegaard emléke előtt is tisztelgett. Munkássága feltáratlan, alig ismert; az utóbbi években a Zempléni Múzsa és a Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve folyamatosan közli kiadatlan írásait. Életművével leginkább Horváth Krisztina foglalkozik, aki szintén közli a lelkipásztori tevékenységével kapcsolatos, az ÁBTL-ben és más levéltárakban fellelhető dokumentumokat.
Szerkesztés
A Sárospataki Ifjúsági Közlöny társszerkesztője, felelős-, ill. főszerkesztője (1935-től).
Főbb művei
F. m.: A theológiai dualizmus Barth theológiájában. (Sárospataki Református Lapok, 1936 és külön: Sárospatak, 1936)
Kierkegaard és a világháború utáni theológia. Teológiai doktori értek. is. (Tanulmányok a rendszeres theológia és segédtudományai köréből. 3. A debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem kiadványa. Miskolc, 1938)
Hit és vallás. A magyar református vallástudományi teológia kibontakozása és hanyatlása. (Tanulmányok a rendszeres theológia és segédtudományai köréből. 6. Debrecen, 1942)
Pál és a római impérium. Pál apostol európai missziói munkája. 1900 éves jubileumának lezárása alkalmából. (Lelkipásztor [folyóirat], 1952)
A Filippi levél gyülekezeti magyarázata. (Református Egyház, 1967–1969)
Látogatás a Bázeli Levéltárban. (Levéltári Szemle, 1969)
A Magyarországi Református Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke. Összeáll. Kiss Gyulával és Kormos Lászlóval. A kéziratot szerk. Ladányi Sándor. (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei. 1. A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp., 1976)
A gyülekezetek szervezése, életük és szolgálati rendjük a páli levelekben. – Újreformátori teológia. (Theológiai Szemle, 1979)
A filozófia és teológia oktatása 1703–1849 között Sárospatakon. (A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára. Bp., 1981)
posztumusz megjelent írásai: Comenius theológiája. (Bibliotheca Comeniana, 1990)
A természettudományok művelői és oktatása a Sárospataki Kollégiumban, a 15–16. században. (Zempléni Múzsa, 2001)
Szabó Zoltán theológiájának kibontakozása. (Zempléni Múzsa, 2002)
Harctéri lelkigondozás. Készült 1944 nyarán. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2004)
Élettörténet „egyházi” humorban. (Napút, 2005)
A Zsinati Tanítás hasznosítása a gyülekezetben. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2005)
„…két szekér egy vendéggel jött meg…” K. S. beiktatásáról. (Napút, 2006)
Memorandum. Alsóvadász, 1956. augusztus 31. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2006)
A nők lelkészi szolgálatáról. 1979. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2007)
Példázatok. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2008)
„Szellem vala Ő…” Kazinczy Ferenc. 1971. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2009)
Kálvin magyar kutatója: Nagy Barna emlékezete. 1909–1969. (Bibliotheca Comeniana, 2009 és Zempléni Múzsa, 2009)
Teológiai felelősségünk a jövendőért. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2011)
A jövő: meditáció. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2012)
Az igehirdetés és az illusztráció. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2013)
Felvillantások Alsóvadászról. (Zempléni Múzsa, 2013)
Vatai László „Örök sors” c. kötetéről. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2014)
„Nemzedékről nemzedékre…” Mátyás Ernőné Péter Margit [1894–1974] és Mátyás László [1923–1972] emlékezete. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2015)
Szabó Zoltán theológiájának kibontakozása. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2016).
Irodalom
Irod.: Trombitás Dezső: K. S.: Kierkegaard és a világháború utáni theológia. (Theológiai Szemle, 1942)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1983. márc. 31.)
Benke György: K. S. emlékezete. (Református Egyház, 1983)
Harangi László: K. S. 1913–1983. (Reformátusok Lapja, 1983)
Szentimrey Mihály: K. S. (Képes Kálvin Kalendárium az 1984. évre. Bp., 1983)
Dienes Dénes: Tiszáninneni rapszódia. (Enyedy Emlékkönyv. Sárospatak, 1992)
…miként a csillagok… K. S. emlékére. (Alsóvadász, 1993)
Dienes Dénes: K. S. Alsóvadászon. (Sárospataki Református Lapok, 1993)
Szentimrey Mihály: K. S.-ra emlékezünk születésének 80., halálának 10. évfordulóján. (Theologiai Szemle, 1993)
Akik előttünk jártak. Szerk. Benke György. (Miskolc, 2001)
Horváth Krisztina: K. S. gondolatai az állam és az egyház kapcsolatáról, 1958 tavaszán. (Egyháztörténeti Szemle, 2003)
„Felcsillan a tűz alatti parázs.” K. S. berlini levele, 1937. Közzéteszi Koncz Gábor. (Zempléni Múzsa, 2004)
Dienes Dénes: „Szelíden és rendíthetetlenül.” K. S. 1956-os memoranduma. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2006)
Horváth Krisztina: K. S. egyházi pere. Bevezető tanulmány és dokumentumok. (Zempléni Múzsa, 2006)
Szatmári Emília: K. S., az igehirdető. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2008)
Szatmári-Karmanoczki Emília: K. S.: Barth Károly teológiája. (Sárospataki füzetek, 2010)
Kiss Endre József: Gondolatok egy pataki tanár könyvtára mellett. A száz éve született K. S. emlékezete. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2013)
Kováts Dániel: K. S. tanárai és diáktársai. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2014)
Hörcsik Richárd: Száz éve született K. S., a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei Levéltárának igazgatója. (Levéltári Szemle, 2014)
Molnár Márton: Kierkegaard hatása K. S. és Hamvas Béla életművére. (Zempléni Múzsa, 2014)
Vitéz Ferenc: K. S. 100, Kierkegaard 200. Visszatekintés a sárospataki emlékkonferenciára. (Néző Pont, 2014)
Koncz Gábor: Értelmes hit, cselekvő erkölcs. Száz éve született K. S. (Bibliotheca Comeniana, 2015).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
