Kondér István
erdőmérnök, földmérő mérnök
Született: 1897. december 10. Budapest
Meghalt: 1975. szeptember 8. Budapest
Temetés: 1975. szeptember 16. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
F: Nagy Lenke (†1992. márc. 15.).
Iskola
Selmecbányán tanult, majd a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola Erdőmérnöki Karán végzett (1923).
Életút
A pápai Földmérési Felügyelőség (1926–1930), a Háromszögelő Hivatal (1930–1935), a debreceni Földmérési Felügyelőség (1935–1936), a budapesti 9. (1936–1940), ill. 22. Földmérési Felügyelőség mérnöke (1940–1944). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) munkatársaként a szikszói Abaúj vármegyei Földhivatal megszervezője és műszaki vezetője (1945–1946), a kalocsai érsekség felosztásának vezetője, majd nagyobb városok és községek tagosításának és földosztásainak vezetője (1946–1950). Az Országos Földmérési Intézet, a Városmérési Iroda, ill. a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat (BGTV) munkatársa, kutatómérnöke (1950–1960), nyugdíjazása után a Budapest Főváros VIII. (Városmérési) Ügyosztálya, majd ismét a BGTV munkatársa (1960–1975).
Földmérési műszerek fejlesztésével, az erdőgazdaságok és erdészetek háromszögelési problémáival, valamint a geodézia, a kartográfia és rokontudományaik történetével, az iránytű művelődés- és kultúrtörténetével foglalkozott. A róla elnevezett Kondér-féle kettős szögprizma műszer feltalálója. Erdőmérnökként szárazságtűrő fajok, elsősorban a pozsgás növények és a kaktuszok ökológiáját vizsgálta. Neves kaktuszgyűjtő volt; számos népszerű botanikai írás szerzője és szerkesztője. A Trichocereus spachianus cv. Hungaria (= magyar oszlopkaktusz), az egyetlen, Magyarországon leírt kaktusz leírója (Földi Ferenccel, 1936).
Emlékezet
Budapesten (XIII. kerület Dózsa György út 140.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Kaktuszgyűjteményét, ill. hagyatékát a Debreceni Botanikuskertben őrzik.
Elismertség
Az International Organization for Succulent Plant Study első magyar r. tagja (IOS, 1963-tól). A Csili Kaktuszkör elnöke.
Főbb művei
F. m.: Háromszögelési pontok felhasználása és hasznuk az erdőgazdaságban. (Erdészeti Lapok, 1934)
Térképek és rokontudományok az ókorban. (Térképészeti Közlöny, 1938)
A mágnesesség és az iránytű története. (Térképészeti Közlöny, 1948)
Összelátás létesítése felsőrendű háromszögelési pontok közt. (Földméréstani Közlemények, 1952)
Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
botanikai írásai: Szukkulens növények a lakásban. (Akvárium és Terrárium, 1959)
Az Astrophytum kaktuszok. – A kaktuszok érdekes csoportja: a Rebutiák. (Búvár, 1960)
Milyen összetételű talajban fejlődnek jól kaktuszaink? (Búvár, 1961)
A Parodia-kaktuszok. (Búvár, 1962)
A Turbinicarpus-kaktuszok. (Búvár, 1964).
Irodalom
Irod.: Bendefy László: K. I. (Geodézia és Kartográfia, 1975)
Raum Frigyes: Magyar földmérők arcképcsarnoka. II. köt. (Bp., 1984).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
