Konrád Ödön
bányamérnök
Született: 1904. november 14. Nagylóc, Nógrád vármegye
Meghalt: 1986. április 28. Budapest
Család
Sz: Konrád Ödön, id.; Nagylóc, majd Szécsény községek körjegyzője, ill. jegyzője.
Iskola
Az aszódi evangélikus gimnáziumban éretts. (1922), a soproni Bányamérnöki és Erdészeti Főiskolán bányamérnöki okl. szerzett (1927), háromszögelő vizsgát tett (1930-as évek), a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) műszaki doktori okl. szerzett (1940), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Életút
Az Első Dunagőzhajózási Társaság mecsekszabolcsi bányaüzeme mérnökgyakornoka (1927–1929), az Állami Földmérés Pécsi 11. sz. Földmérési Felügyelősége földmérőmérnöke (1929–1936). A JNMGE soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Geodéziai és Bányamérési Tanszéke tanársegéde (1936–1939), a Háromszögelő Hivatal földmérő főmunkatársa (1939–1942), a nagybányai Hungária Vegyi- és Kohóművek Rt. Ólom- és Cinkbánya Vállalat Bányamérési Osztályának vezetője (1942–1949). A Bányászati Kutató Intézet (BKI) kutatómérnöke, ill. tud. munkatársa (1949–1952), a Nehézipari Minisztériumban (NIM), ill. a Szénbányászati Minisztériumban, a Bányamérés Országos Felügyeletének szervezője és első vezetője (1952–1957), a Dorogi Szénbányászati Tröszt tud. munkatársa (1957–1964). A BME Hadmérnöki Kar egy. tanára (1952–1955). A Műszaki Könyvkiadó nyugdíjas lektora és olvasószerkesztője (1965-től).
Bányaméréstannal, bányatérképezéssel, elsősorban a földalatti mérések technikai és megbízhatósági kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – az Aggteleki Cseppkőbarlang, a bányamérés legmodernebb eredményeivel történő új felmérése és térképezése (1934). A bányaméréstan történetét, művelődéstörténeti jelentőségét is vizsgálta, a szakterület első technikumi tankönyveinek szerzője és szerkesztője
Elismertség
A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító tagja, majd t. elnökségi tagja. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Bányamérési Szakcsoportjának t. elnöke.
Főbb művei
F. m.: A poligonvonalak kimerevítésével elérhető pontosságnövekedés. Egy. doktori értek. is. (A Térképészeti Közlöny különfüzete. 9. A M. Kir. Honvéd Térképészeti Intézet kiadványa. Bp., 1939)
Die mit der Versteifung der Polygongzüge erreichbare Genauigkeitserhöhung der Richtungswinkel. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közleményei. Sopron, 1941)
Bányaméréstan. 3. Ideiglenes tankönyv. (Bp., 1950)
Irányelvek a bányaműveletekkel kapcsolatos kőzetmozgások bányamérési eljárással történő megfigyelésére. (Bányászati Lapok, 1951)
A komlói félmeredek dőlésű széntelepek művelésével kapcsolatos elvi megoldások. Lukács Lajossal. (A Bányászati Kutató Intézet Közleményei. 14. Bp., 1952)
A kőzetnyomás hasznosítása a nagyfejtéseknél. (Bányászati Lapok, 1952)
Bányaméréstan. 3. Tankönyv ipari technikumok számára. Az ideiglenes tankönyv átd. változata. (2. kiad. Bp., 1952; 3. kiad. 1953)
Bányaméréstan a bányaipari technikumok számára. Ipari technikumi tankönyv. Conrád Auréllal. (Bp., 1954 és utánnyomások: 1955–1960)
A dorogi észak–déli összekötő alagútszakasz mérésének pontossági vizsgálata. (Bányászati Lapok, 1963)
Föld- és bányaméréstan. 3. A bányaipari aknászképző technikum 4. osztálya számára. Ipari technikumi tankönyv. (Bp., 1964 és utánnyomások: 1967, 1975; 2. kiad. 1979; 4. kiad. 1986)
Bányamérés, bányatérképek. (Bányászati kézikönyv. IV. köt. Szerk. Boldizsár Tibor. Bp., 1965)
A bányamérés történelmi fejlődése, szervezeti kérdései. Feigly Bélával. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1972)
Az ásványvagyon-gazdálkodás alapjai. Szerk. (Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1986. máj. 14.)
K. Ö. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1986)
Raum Frigyes: K. Ö. (Geodézia és Kartográfia, 1986)
Székely Kinga: K. Ö. (Karszt és Barlang, 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016
