Czuczor Gergely Riadója
Sikolt a harci síp: riadj magyar, riadj!
Csatára hí hazád, kifent acélt ragadj.
Villáma fesse a szabadság hajnalát,
S fürössze vérbe a zsarnokfaj bíborát.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj, annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
(Czuczor Gergely: Riadó, 1848)
Forradalom: szélesb’ értelemben népmozgalom a fennálló társadalmi viszonyok felbontására. Szorosb’ értelemben egész nemzetnek vagy a nemzet nagy sokaságának fölkelése akár az igazságos, akár a zsarnok fejedelem vagy felsőség ellen azon szándékkal, hogy új kormányrendszert és álladalmi szerkezetet hozzon be. Pl. Franczia forradalom, lengyel forradalom.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Czuczor Gergely Riadó című forradalmi harci dala méltán állítható Petőfi Sándor politikai költeményei mellé. A szabadságharc legszenvedélyesebb, legfenyegetőbb csatadala volt, a legélesebb zsarnokságellenes kiállás és kiáltás. A költő a nemzet szenvedéseiért megtorlást követelt a zsarnokkirály fejére, ítéletet a „fondor lelkű” Habsburg-uralkodóra, akinek sárga–fekete lelkébe „tőrt verünk”. Maga a szerkesztő, Bajza József is sokallta a költemény merészségét, s csak hosszas unszolásra közölte le, amikor Windischgrätz már a főváros felé közeledett.
Riadó: Hirtelen fölkelésre, készülésre szólító tábori hangzat. Pl. Riadót fúni, trombitálni, dobolni. Forradalmi riadó. Olyan, mint a szintén katonai takarodó, a rohanó.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Czuczor Gergely Riadó című verse 1848. december 21-én jelent meg Kossuth Hírlapjában, amely fontos szerepet játszott a Batthyány-kormány radikális befolyásolásában és a szabadságharcra való felkészítésben. A meghökkentően éles, kihívóan radikális vers röplapokban terjedt, megzenésítették, s nemsokára a szabadságharc egyik kedvelt dala, indulója lett.
Vitézek, őrhadak, fogjunk búcsúkezet,
Iszonytató legyen s döntő ez ütközet,
Ős áldomás gyanánt eresszünk drága vért,
Végső piros cseppig hadd folyjon a honért.
Él még a magyarok nagy istene,
Jaj, annak, ki feltámad ellene.
Az isten is segít, ki bír velünk?
Szabad népek valánk, s azok legyünk.
(Czuczor Gergely: Riadó, 1848)
Szabadság: 1. mentes állapot akárminemű megszorítástól, kényszerítéstől, akadályozástól, akár testet akár lelket illetőktől. Pl. a foglyot, rabot szabadságba, helyezni. Minden állat szereti a szabadságot. 2. mentesség a polgári és társadalmi megszorítástól. Természeti szabadság, melynél fogva valaki minden polgárzati kötelékektől független. 3. némely népek, országok szabadsága, vagyis oly polgári szerkezete, mely minél kevesebb megszorítással jár. Pl.: a szabadság elveit terjeszteni, hirdetni. A szabadságot megszorítani, eltörölni, elnyomni. A szabadságért küzdeni, meghalni.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Czuczor Gergelyt Riadó című verse miatt, Pest eleste után, Haditörvényszék elé állították. Windischgrätz halálbüntetést javasolt, ezt azonban gróf Teleki József – a Magyar Tudós Társaság elnöke – közbenjárására hatévi nehéz vasban letöltendő várfogságra enyhítették. Pesten, a ferences kolostorban, majd a hírhedt Újépületben, végül Budán, a várbörtönben tartották fogva. Buda visszafoglalása után szabadult.
Czuczor Gergely, szabadulása után, határozott fellépésével, megmentette rabtartóit a bevonuló honvédek bosszújától: celláját is csak akkor hagyta el, amikor két magyar kormánybiztos kivezette onnan. Megrendült egészségi állapota miatt visszavonult a tihanyi bencés kolostorba – meggyógyulni. A császári sereg újbóli bevonulása után önként jelentkezett, mint fogoly: visszavezették a pesti ferences kolostorba – fogságba.
Rab: 1. Szorosb’ értelemben erőszakkal elfogott, szabadságától megfosztott ember, kit a hatalmaskodó úgy tekint, mint árut; nem, mint személyt. 2. Személy, ki a törvénykezési szabályok szerént börtönben tartatik, vagy már a börtönre el is ítéltetett, és ott fogva van. Pl. Nehéz vasra ítélt rabok. Rab vagyok, rab vagyok, szabadulást várok, a jó isten tudja, mikor szabadulok. (Népdal). Nem mind bűnös, aki rab.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
Már este van, zárt nyit bilincsemen,
A fölmezet le hagyja öltenem,
S megint rámcsukja a békói zárt,
S fagyos mosollyal mond jó éjszakát.
„Jó éjszakát!” keserves gúnyszavak,
Melyek szívet kettéhasítanak:
Csak Isten tudja és a rab maga,
Mily tőrdöfés az ily „jó éjszaka.”
(Czuczor Gergely: A rab, 1850)
Czuczor Gergely Riadó című verse miatt, a forradalom és szabadságharc bukása után, hiába reménykedett emberségesebb elbánásban. Minden közbenjárás ellenére Kufsteinbe vitték a nagybeteg írót, ahol napjait súlyos vasban töltötte. Idővel azonban külön cellába vonulhatott, ahol klasszikus auktorok fordításán dolgozott. Nyolcszáznegyvennégy napos fogság után, 1851. május 22-én szabadult: visszavonult a közélettől, pesti, belvárosi házában csak szótárával foglalkozott. Hatkötetes nagyműve megjelenését már nem élhette meg, a kolerajárvány áldozata lett. A magyar nyelv első, tudományos igényű „számbavételét” Fogarasi János fejezte be.
Szótár: könyv, mely általában valamely nyelv birodalmához tartozó, különösen bizonyos ismeretszakokban divatos szók öszvegét ábéczérendben elszámlálja, s különféle jelentéseiket, és sajátságaikat eléadja. Pl. Nagyszótár, zsebszótár, természettudományi, orvosi stb., szótár. Magyar–német–szótár. Értelmező, elemző szótár.
(Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, 1862)
A Névpont – www.nevpont.hu – legújabb írása az 1800. december 17-én született Czuczor Gergelyre és az 1848. december 21-én megjelent Riadó című csatadalára emlékezett.
Kék virág a sokat szenvedett bencés szerzetes, az első magyar értelmező szótár szerkesztője emlékének.
A Névponton az alábbi linkeken olvashatnak Czuczor Gergelyről:
http://www.nevpont.hu/view/4521
http://www.nevpont.hu/view/11753
A képen a fiatal költő látható, a portré Barabás Miklós alkotása. A rajz a rendtársa, Zoltvány Irén Lajos gondozásában megjelent, háromkötetes Czuczor Gergely összes műveit illusztrálta:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Esszé
Megjelenés: nevpont.hu 2018