Puskás Ferenc
labdarúgó, edző, sportvezető
1937-ig Purczeld Ferenc, ifj.
Született: 1927. április 1. Budapest
Meghalt: 2006. november 17. Budapest
Temetés: 2006. december 9. Budapest
Temetési hely: Szent István-bazilika
Család
Dédszülei: Purczeld Mátyás, Lisztl Anna, ill. Schubert Ferenc, Gróf Katalin. Nagyszülei: Purczeld Ferenc (1886–), Schubert Karolina (1881–). Sz: Purczeld Ferenc, id. (1903. máj. 11. Bp.–1952. jún. 12. Bp.) labdarúgóedző, sportvezető, Bíró Margit (1904. dec. 21. Kecskemét–1976. ápr. 21. Bp.). Testvére: Puskás Éva. F: 1950-től Hunyadvári Erzsébet (1932–2015). Leánya: Puskás Anikó (1952–2011).
Életút
A Kispesti AC (1942–1949), a Budapesti Honvéd (1949–1956), a Real Madrid (spanyol) labdarúgója (1958–1967); balösszekötő, irányító középpályás és befejező csatár.
Labdarúgóként: magyar színekben olimpiai bajnok (1952); vb 2. (1954); Európa-kupa-győztes (1953); Balkán Kupa-győztes (1948); az ún. évszázad mérkőzésén a magyar csapat tagja (1954. máj. 23.: Magyarország–Anglia 6:3; 2 gól). Ötszörös magyar bajnok (1949/50, 1950 ősz, 1952, 1954, 1955); nem hivatalos magyar bajnok (1956); háromszoros magyar bajnoki 2. (1946/47, 1951, 1953); magyar bajnoki 3. (1948/49); négyszeres magyar gólkirály (1947/48: 50 gól, 1949/50: 31 gól; 1950 ősz: 25 gól; 1953: 27 gól); magyar kupa 2. (1955). A Kispestben összesen 185 (1943–1949: 199 gól), a Budapesti Honvédban összesen 164 bajnoki mérkőzésen szerepelt (1949–1956: 159 gól).
Spanyol színekben: vb résztvevő (1962); háromszoros BEK-győztes (1958/59, 1959/60, 1965/66), BEK 2. (1961/62, 1963/64) és a BEK gólkirálya (1959/60, 1961/62; 1960. máj. 18.: BEK-döntő: Real Madrid–Eintracht Frankfurt [NSZK-beli] 7:3, Puskás négy gólt szerzett); Interkontinentális Kupa-győztes (1960). Hatszoros spanyol bajnok (1960/61, 1961/62, 1962/63, 1963/64, 1964/65, 1966/67); háromszoros spanyol bajnoki 2. (1958/59, 1959/60, 1965/66); négyszeres spanyol gólkirály (1959/60: 28 gól; 1960/61: 27 gól; 1962/63: 26 gól; 1963/64: 20 gól); spanyol kupagyőztes (1961/62); spanyol kupa 2. (1959/60, 1960/61). A Real Madridban összesen 372 bajnoki mérkőzésen (1958–1967: 324 gól), ill. a Budapesti Honvédban és a Real Madridban összesen 41 nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1956–1965: 36 gól). – Világválogatott (1963), Európa-válogatott (1965), 84-szeres magyar (1945–1956: 83 gól), négyszeres spanyol válogatott (1961–1962).
Edzőként: a Hercules Alicante (spanyol, 1967), a San Francisco Gales (amerikai, 1967), a Vancouver Royals (kanadai, 1968), a CD Alavés (spanyol, 1968–1969), a Panathinaikosz (görög, 1970–1974), a Colo-Colo vezetőedzője (chilei, 1974–1976). Szaúd-Arábiában szövetségi edző (1976–1977), a Murcia (spanyol, 1977), az AEK Athén (görög, 1978–1979), az al-Maszri (egyiptomi, 1979–1984), a Sol de America (paraguayi, 1985), a Cerro Porteño (paraguayi, 1986), a South Melbourne Hellas (ausztrál) vezetőedzője (1988–1991). A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója (1992–1993), a magyar válogatott szövetségi kapitánya (négy mérkőzésen: 1993. ápr. 15.–1993. jún. 16.).
Edzőként: BEK 2. (1970/71); görög bajnok (1969/70, 1971/72); görög bajnoki 2. (1973/74); görög kupa 2. (1971/72); ausztrál bajnok (1990/91); ausztrál kupagyőztes (1990).
Budapesten született – lexikonokban tévesen Kispest is szerepel. Valójában az akkor még önálló, Budapest környéki kistelepülést, Kispestet tartotta szülőfalujának, hisz kisgyermekkorában ott nevelkedett. Születési dátuma is téves: 1927. ápr. 1-jén született (ápr. 2-a helyett). Elemi iskoláit a kispesti Kertvárosi Iskolában (ma: Budapest XVIII. kerület, Szegfű utca 10.) végezte, majd egy polgári adata ismert még: a Hofherr és Schrantz-gyár esztergályos inasa volt (1943-ban). Valójában egész életében csak a futballal foglalkozott, a legenda szerint már tízévesen a Kispest „törpelabdarúgója“ (= kölyökjátékosa) volt (Kovács Miklós néven, hamis igazolással, 1937?-től). Amatőr játékosként 1943. ápr. 14-én szerződtette a Kispesti AC, először a Nagyváradi AC ellen lépett pályára az NB I-ben (1943. december 5-én; első gólját rögtön a második mérkőzésén megszerezte, 1943. december 8-án, a Diósgyőr ellen, a mérkőzést azonban a Kispest 3:2-re elvesztette). Első idényében 18 mérkőzésen lépett pályára és 7 gólt szerzett. Azon kevés magyar válogatott labdarúgók közé tartozik, aki nem voltak az ifjúsági vagy egyéb korosztályos magyar válogatott tagjai, rögtön a felnőttek között debütált: 1945. augusztus 20-án, a világháborút követő második válogatott mérkőzésen Gallowich Tibor kapitány négy újoncot is kipróbált: Kirádi Ervint, Szabó Imrét, Vincze II Gyulát és Puskás Ferencet. Az első Puskás-gólra mindössze 12 percet kellett várni: Lakat Károly labdáját Szusza Ferenc kapta, aki Zsengellér Gyulához továbbított. Zsengellér kicselezte Sestát, egészen az alapvonalig futott, majd hátragurította a labdát Puskáshoz. A gólt Puskás, Zsengellér „Ábel” átadásából szerezte, amikor Zsengellér azt mondta Puskásnak: Öcsi, lődd be! Az újonc közelről kapásból a hálóba talált: 1:0 Magyarország javára. (A végeredmény 5:2 lett.) Valószínűleg, Zsengellér nevezte először „Öcsinek“, az addig „Sváb“ becenévre hallgató fiút (más adatok szerint már gyermekkorában is így becézték, mert a kortárs fiúk közül ő volt a legkisebb és a legalacsonyabb).
Puskás a legendás Aranycsapatban a tízes poszton játszott, mint balösszekötő: 1947-ben Balkán Kupát, 1949-ben és 1951-ben főiskolai világbajnokságot, 1952-ben, Helsinkiben olimpiai bajnokságot, 1953-ban Európa Kupát nyert, ill. természetesen részt vett, sőt 2-2 gólt is szerzett „az évszázad mérkőzésén“ (London, Wembley, Magyarország–Anglia 6:3; 1953. nov. 25.) és a visszavágón (Budapest, Népstadion, Magyarország–Anglia 7:1; 1954. máj. 23.). Puskás 1952-ben már a magyar válogatott csapatkapitánya (az olimpiai bajnoki cím után kezdték el a magyar tizenegyet Aranycsapatnak [Golden Team, Mighty Magyars stb.] nevezni. „Az évszázad mérkőzése“ után rögzült a klasszikus összeállítás: Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor; jóllehet ebben az összeállításban mindössze négy alkalommal lépett pályára a magyar válogatott (Róma, Olimpiai Stadion, 1953. máj. 17.: Magyarország–Olaszország 3:0; Budapest, Népstadion, 1953. nov. 15.: Magyarország–Svédország 2:2; London, Wembley, 1953. nov. 25.: Magyarország–Anglia 6:3 és Bécs, Práter Stadion, 1954. ápr. 11.: Magyarország–Ausztria 1:0).
Magyarország, a klasszikus Aranycsapat, volt az 1954. évi svájci labdarúgó-világbajnokság abszolút esélyese. A vb csoportmérkőzésein Magyarország 9:0-ra győzött Dél-Korea és 8:3-ra a Németország néven szereplő NSZK ellen. A 8:3 a magyar labdarúgás egyik nagy eredménye, már csak azért is, mert Puskás a 60. percben megsérült, de a csonka csapat nélküle is brillírozott (cserélni akkor még nem lehetett!). Szakértők azonban felfigyeltek arra, hogy a nyugat-németek összeállítása a nyitómérkőzéshez képest nyolc (!) helyen megváltozott. Herberger ezzel a vezéráldozattal a negyeddöntő gyengébb ágára került, ahol legyőzte Jugoszláviát, s az elődöntőben bebizonyította, hogy „magyarszintű” teljesítményre is képes (6:1 Ausztria ellen!). A jóval nehezebb ágon Magyarország – Puskás nélkül – két 4:2-es győzelmet ért el. Előbb Brazíliát, majd – hosszabbítás után – Uruguay válogatottját verte meg. Újabb elemzések szerint Puskás túljátszotta, „cukkolta“ ellenfelét, Werner Liebrichet, aki aztán szándékosan durva sérülést okozott neki. Puskásnak a negyeddöntőt és az elődöntőt is ki kellett hagynia, s ez felbomlasztotta a csapategységet: a csapatkapitány nélkül is győzni tudott az Aranycsapat. Más elemzések szerint – a magyar válogatott azzal veszített, hogy a nehezebb ágra került. A vb-t sajátos rendszerben bonyolították le, a csoportmérkőzéseken nem játszottak teljes körmérkőzést. Miután Magyarország 9:0-ra legyőzte Dél-Koreát és az NSZK 4:1-re Törökországot, a két győztes a legjobb nyolc közé jutásért mérkőzött (1954. június 20-án, ez volt a 8:3). Miután Törökország 7:0-ra verte Dél-Koreát, az ázsiai csapat kiesett, a mai szóval rájátszásnak nevezett találkozón az NSZK, ezúttal már legjobb összeállításában ismét megverte Törökországot (1954. június 23-án 7:2-re!). Magyarország így Uruguayjal, Brazíliával és Angliával került egy ágra; a másik ágra az NSZK, Ausztria, Svájc és Jugoszlávia került. Sebes Gusztáv talán még örült is a két „ismeretlen” dél-amerikai ellenfélnek, hisz az összes, még versenyben maradt európai csapatot, az elmúlt években a válogatott már sorra megverte… Nyolc napon belül Magyarország tkp. három vb-döntőt játszott: az elsőt megnyerte Brazília ellen (Bern, Wankdorf Stadion, 1954. jún. 27.), a másodikat megnyerte Uruguay ellen (Lausanne, Olimpiai Stadion, 1954. jún. 30.), az igazit, a harmadikat, azonban elvesztette az NSZK ellen (Bern, Wankdorf Stadion, 1954. júl. 4.). Herberger azzal nyert, hogy 8:3-ra vesztett… A sérüléséből felgyógyult Puskás egy érvényes és egy érvényesnek tűnő, de les miatt meg nem adott gólt lőtt, jóllehet nem játszott kirobbanó formában. A jobb szélen pályára lépő balszélső Czibor lőtte a másik érvényes gólt. A vb 2. helyezett magyar labdarúgó-válogatott legutolsó nagy sikere a legnagyobb kudarcnak számít, a vereség máig feldolgozatlan.
Puskás a magyar válogatottban 1945. aug. 20. és 1956. okt. 14. között 85 alkalommal szerepelt és 84 gólt szerzett. A Budapesti Honvéd színeiben ötször szerezte meg a magyar bajnoki címet (1949/50, 1950 ősze, 1952, 1954 és 1955), négyszer bizonyult a legjobb góllövőnek („gólkirály“, 1947/48, 1949/50, 1950 ősze és 1953). A Budapesti Honvéd utolsó, forradalom előtti mérkőzésén (1956. okt. 21. Vasas ellen, 2:1) sérülés miatt nem léphetett pályára, klubja nyugat-európai, majd dél-amerikai túrájáról nem tért haza, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) pedig leállíttatta. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség FIFA 1958. okt. 21-ig eltiltotta a játéktól. Tervei szerint Olaszországban, Milánóban, az Internél játszott volna, titokban edzett. Mégsem szerepelt ott, mert Östreicher Emil hívására a Real Madrid ajánlatát fogadta el (100 000 dollárt, 1958 nyarán). Nemsokára a spanyol állampolgárságot is átvehette (1958. aug. 11-én). A Real Madridban háromszoros BEK-győztes (1958/59, 1959/60, 1965/66; legemlékezetesebb mérkőzésén, a glasgow-i döntőben négy gólt szerzett), hatszoros spanyol bajnok (1960/61–1964/65, 1966/67), négyszeres spanyol gólkirály (1959/60, 1960/61, 1962/63, 1963/64), ill. spanyol színekben részt vett a chilei labdarúgó-világbajnokságon is (1962). Még negyven évesen is a Real Madrid labdarúgója volt, jóllehet 1967-ben elkezdődött edzői karrierje is. Edzőként a legnagyobb eredményeket a Panathinaikosszal érte el: 1970-ben megnyerte a görög bajnokságot, majd nagy meglepetésre új klubjával 1971-ben BEK-döntőbe jutott (London, Wembley Stadion, 1971. jún. 2.: Ajax Amsterdam [holland] – Panathinaikosz [görög] 2:0). Puskás, mint vezetőedző tért vissza a Wembley-be! Először 1981-ben látogatott Magyarországra (a Magyarország–Anglia vb-selejtező előtti Budapest–Vidék öregfiúk mérkőzésen szerepelt, 1981. jún. 6-án). Végleg Magyarországra költözött (1991), elvállalta az MLSZ utánpótlás, ill. nemzetközi igazgatói feladatait (1992), majd négy mérkőzésen, mint szövetségi kapitány irányította a magyar válogatottat (1993. ápr. 15.–1993. jún. 16.).
Emlékezet
Budapesten született, a család azonban kisgyermekkorában az akkor még önálló kistelepülésre, Kispestre költözött. Budapesten hunyt el, a Szent István bazilikában ravatalozták fel (2006. dec. 7-én), búcsúztatása a róla elnevezett egykori Népstadionban, a Puskás Ferenc Stadionban volt. A koporsót ágyútalpon szállították a Hősök terére, ahol katonai tiszteletadásra került sor, a Szent István-bazilikában római katolikus gyászmisét tartottak emlékére, a gyászmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta. A temetésen beszédet mondott – többek között – Szepesi György sportriporter, Ramón Calderón, a Real Madrid elnöke, Juan Antonio Samaranch Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és Joseph Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnöke, a magyar nemzet nevében Sólyom László köztársaság elnök búcsúzott a legismertebb 20. századi magyartól. Puskás Ferenc a Szent István-bazilika altemplomában nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). A Népstadiont még életében Puskás Ferenc Stadionnak nevezték el (2002. ápr. 2-án). Magyarországon végig a Kispestben, ill. jogutódjában, a Budapesti Honvédban játszott. Klubja, emléke előtt tisztelegve visszavonultatta a tízes mezt. Emlékére a FIFA Puskás Ferenc-díjat alapított (FIFA Puskás Award, 2009), a díjat a minden évben a legszebb gólt szerző játékos kapja meg (elsőként Cristiano Ronaldo, a Manchester United csatára vehette át). Nevét vette fel a felcsúti utánpótlásképző központ, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (Puskás 80. születésnapján, 2007. ápr. 1-jén). Az intézet évente megrendezi a Puskás-Suzuki Kupa utánpótlás labdarúgó tornát (2008-tól az U17-es korosztályban). Örököseinek döntésével Felcsútra került Puskás Ferenc spanyolországi hagyatéka: trófeái, fényképei, személyes tárgyai (2011. nov.).
Első (mell)szobrát Kristóf Lajos szobrászművész készítette el: a róla elnevezett Puskás Ferenc Általános Iskolában (Budapest XIX. kerület Berzsenyi utca 8.). Az iskola 1979-ben alakult meg, 2008-ban vette fel Puskás Ferenc nevét, a szobor a gimnázium főbejáratával szemben lévő előtérben látható. Első köztéri szobrát Zalaszabaron (!) avatták fel (bronz mellszobor, Papp György Zoltán szobrászművész alkotása, 2007. jún. 23-án). Madridban, a Barajas Repülőtér közelében, a Ciudad Deportiva del Real Madrid központi bejárata előtt, bronz mellszobor, Pedro Louis Montes Martínez alkotása, 2013. okt. 24-én). További jelentősebb szobrai Budapesten: a Bozsik Stadion bejáratában (XVIII. kerület, Puskás Ferenc utca 1., domborműves emléktábla, Tihanyi Viktor alkotása, 2007); Bozsik József és Puskás Ferenc szobra, a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola bejáratában (az egykori Kertvárosi Iskolában, XVIII. kerület, Szegfű utca 10., domborműves emléktábla, Tihanyi Viktor, 2008); a Kőbánya-Kispest Terminál Bevásárlóközpont épülete előtti parkban (XIX. kerület, Vak Bottyán utca 75., mellszobor, Kristóf Lajos, 2013); az óbudai „Promenádon“, a kialakítandó Puskás Öcsi téren (III. kerület Bécsi út, egészalakos utcaszobor két mellékalakkal: Puskás öltönyben bemutatót tart a fiúknak, Pauer Gyula és Tóth Dávid, 2013); Felcsúton: a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia stadionja és a kollégium között (Fő utca 176., egészalakos, Domonkos Béla, 2014) és a stadion díszpáholya előcsarnokában (Fő utca 176., mellszobor, Boros Péter, 2014). Mindkét felcsúti szobrot a Puskás spanyolországi becenevéről, elnevezett Pancho Aréna stadionavatásán, 2014. ápr. 21-én leplezték le. Budapesten, halálának első évfordulóján, Kispesten róla nevezték el az addigi Újtemető utcát (2007. nov. 17-én). A fővároson kívül tér őrzi emlékét (Zalaszabaron és Pécsett is, mindkét helyen 2010-től).
Elismertség
A Magyar Néphadsereg őrnagya (1953), alezredese (1992), ezredese (1995), dandártábornok (2006).
Elismerés
Magyar Köztársasági Sportérdemérem (ezüst, 1949), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951), Munka Érdemrend (1953), érdemes sportoló (1954). A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993), A Köztársasági Elnök Aranyérme (1997), a Magyarság Hírnevéért Díj (1997), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2005).
Magyar Örökség Díj (1996).
A világ legeredményesebb labdarúgója (1948), az év labdarúgója (1950 ősz), az év 2. legjobb európai labdarúgója (az Aranylabda szavazáson, 1960), a Labdarúgás Hírességeinek Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1998), az évszázad góllövője (IFFHS, 1999), az MLSZ Jubileumi Emlékérme (2001), Csik Ferenc-díj (2001), A Nemzet Sportolója (2004), Golden Foot-díj (Monte-Carlo, 2006).
Budapest főváros (2001), Budapest XIX. kerülete (1991) és I. kerülete díszpolgára (2000).
A Halhatatlanok Klubja tagja (1991), Olimpiai Érdemrend (NOB, 1997).
Irodalom
Irod.: Az évszázad mérkőzése. Szepesi György elmondja a londoni győzelem történetét. Írta Sz. Gy. és Lukács László. Szepes Béla rajzaival. (1–2. kiad. Bp., 1954)
Rejtő László: Az Aranycsapat árnyai. (Színes Sportkönyvtár. Bp., 1966)
Aranycsapat. A film születése és ami a filmből kimaradt. Szerk. Hernádi Miklós, az interjúkat készítette és a dokumentumokat válogatta Surányi András. (Bp., 1982)
Hámori Tibor: Puskás. Legenda és valóság. (1–2. kiad. Bp., 1982)
Hámori Tibor: Három történet: Puskás. – A Deckarm sztori. – Quini. (Bp., 1984)
Hámori Tibor: Jó estét magyarok! (Bp., 1986)
Zsolt Róbert: Puskás Öcsi. Az előszót írta Koltay Gábor. (Bp., 1989)
Kemény György: Csevegéseim. (Bp., 1989)
Kő András: Szemétből mentett dicsőségünk. Volt egyszer egy aranycsapat… (Bp., 1997)
Öcsi képeskönyve. P. F. 70 éves. Szerk. Hoffer József. Fotók: Thaly Zoltán. (Bp., 1997)
Taylor, Rogan: Puskas on Puskas. The Life and Times of a Footballing Legend. (London, 1997)
Egy legenda életre kel. P. F. életregénye. Rogan Taylor művét átdolgozta és fordította Dénes Tamás és Jamrich Klára. (Bp., 1998)
Hámori Tibor: Puskás Öcsi. A leghíresebb magyar története. (Bp., 2001)
Heimann, Helmut: Tarzan, Puskás, Hansi Müller. Stelldichein donauschwäbischer Spitzensportler. (Donauschwäbische Kunst- und Geschitsreihe. 6. Sersheim, 2001)
Margay Sándor–Török Péter: 6:3. Az évszázad mérkőzése. 1953. nov. 25. (Bp., 2003)
Taylor, Rogan: A csapatkapitány. P. F. (História, 2003)
Bán Tibor–Harmos Zoltán: P. F. (Minden idők legjobb futballistái. 1. Bp., 2005; 2. kiad. 2006)
Szöllősi György: Puskás. (Nemzeti Sport Könyvek. Bp., 2005; 2. bőv. kiad. 2006; 3. bőv. kiad. 2011)
Kálló Péter–Zeke Gyula: „Ravatal előttetek, ravatal…“ P. F. halálára. (Budapest [folyóirat], 2007)
Captain of Hungary. An Autobiography. (Chalford, 2007; magyarul: Az Aranycsapat kapitánya. Önéletrajz. Ford. Szendrey, Vik. Bp., 2008)
Borsi-Kálmán Béla: Az Aranycsapat és a Kapitánya. Sorsvázlatok a magyar futballpályák világából. (Bp., 2008)
Zeidler Miklós: Népstadion – Nemzeti Stadion – Puskás Ferenc Stadion. (Rubicon, 2010)
Horváth H. Attila: Informális tanulás az Aranycsapat korában. Tanulási színterek vizsgálata Puskás és Deák mikrokörnyezetében. (Bp., 2011)
Dobrosi Tamás: P. F. Labdarúgó Akadémia Felcsút. (Országépítő, 2011)
Borsi-Kálmán Béla: Megközelítések. 2. Tanulmányok, esszék, beszélgetések. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2012)
Tóth Kálmán: Puskás és az Aranycsapat diadalai. – The Zenith Decline of the Hungarian Golden Team. (Bp., 2014)
Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története. III. köt. Aranykor. 1945–1966. (Bp., 2015)
Szöllősi György: P. F., a legismertebb magyar. Fényképes életrajz minden idők talán legjobb futballistájáról. A Puskás Intézet még sehol sem publikált fotóival. – P. F., the Most Famous Hungarian. The Illustrated Biography of Perhaps the Greatest Footballer of All Time. With Previously Unseen Photographs from the Puskás Institute Archives. (Göd, 2015)
Bodnár Zalán–Szöllősi György: Az Aranycsapat kincseskönyve. Az Aranycsapat történetét bemutató, exkluzív, interaktív képeskönyv 39 ritka, kivehető ereklyével. Szepesi György visszaemlékezéseivel, Buzánszky Jenő előszavával. Bibliofil kiadvány papírtokban. (Bp., 2015)
Németh Szilárd: A pályán zseni, az életben ember maradt. Öt tény P. F. életéről. (Hetek, 2015. 52.)
Kemény Kristóf: Puskás Öcsi, a külvárosi vagány hihetetlen kalandjai. Szökjünk ki focizni! Mayer Tamás rajzaival. Képes mesekönyv. (Pécs, 2016).
neten, a hivatalos honlap: http://www.puskas.com/hu/fooldal.html
Irod.: Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. (3. bőv. kiad. Bp., 2009).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016