Solymos Ede
etnográfus, muzeológus
Scharffenberger Ede
Született: 1926. január 30. Kalocsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2008. május 27. Baja, Bács-Bodrog megye
Temetés: 2008. június 14. Baja
Temetési hely: Köztemető
Család
Régi katolikus családból származott. A család egy másik ága Scharffenbergerről Eperre magyarosított (1894-ben): Eper (Scharffenberger) Ádám (1852. nov. 18. Kalocsa–1906. márc. 15. Kalocsa. Temetés: 1906. márc. 17. Kalocsa, Főszékesegyház) római katolikus lelkész. Sz: Scharffenberger Ede, Jakab Sarolta. Apja takarékpénztári tisztviselő, anyja polgári iskolai tanár volt. Apja korán elhunyt, özvegy édesanyja nevelte, aki a szakmári elemi iskola (1929–1938), a kalocsai polgári fiúiskola (1938–1948), az óvónőképző tanára volt (1948–1956; 1956-tól nyugdíjas). F: 1951–2006: Göldner Márta (1927. márc. 13. Eger–2006. jún. 10. Baja) festőművész. Leánya: Zsellérné Solymos Márta (1952–1997) grafikusművész és Solymos Éva (1954–) tanítónő, gyógypedagógus.
Iskola
A kalocsai jezsuita gimnáziumban éretts. (1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajz–földrajz szakon tanult, az ELTE BTK-n – az egyetemi reform után – néprajz–ősrégész szakos muzeológus okl. szerzett (1950), a történelem (néprajz) tudományok kandidátusa (1960).
Életút
A Néprajzi Múzeum önkéntese (1948–1949), ösztöndíjas gyakornoka (1950. jan. 1.–jún. 14.). A Bajai Városi Múzeum, ill. a Bajai Türr István Múzeum muzeológusa (1950. jún. 15.–nov.), a múzeum vezetője (1950. nov.–1986). Az MTA–TMB-n Tálasi István aspiránsa (1953–1957).
Gyermekkorát Szakmáron és Dunapatajon, a szakmári parasztok és a pataji halászok között töltötte, szakmai érdeklődése ezért már korán a dunai népi halászat emlékei felé fordult. Első dolgozatai a Szelidi-tó és a Velencei-tó népi halászatával foglalkoztak, majd megrendezte első kiállítását a Velencei-tó néprajzáról (a Székesfehérvári Múzeumban, 1950 őszén). Bajára kerülve hozzákezdett a dunai halászat népi emlékeinek rendszerezéséhez, a népi halászat tárgyi emlékeinek összegyűjtéséhez (első kiállítása a Bajai Városi Múzeumban 1951 őszén nyílt meg). A népi halászatélet helyi emlékein kívül még Baja és környéke helytörténetével is foglalkozott. Új decimális osztályozási rendszert dolgozott ki a népi halászati anyag osztályozására és további kutatására, amely kiterjedt a halászati szaknyelv és nemzetközi terminológia összegyűjtésére. A modern Jelky-filológia elindítójaként elsők között vizsgálta Jelky András (1738–1783), a világjáró bajai szabólegény történetét (megtalálta és elsőként közölte Jelky András és családja anyakönyvi adatait).
Múzeumigazgatóként, vezetése alatt a bajai Türr István Múzeum gyűjteménye 400 darabról több mint 8500-ra szaporodott, különleges halászati gyűjteménye pedig Közép-Európában egyedülálló. Sikerült összegyűjteni a dunai halászat szinte teljes eszközkészletét, ezt kiegészítette a helyi halászok életmódjával kapcsolatos tárgyi emlékekkel, valamint a halkereskedelemhez és a vízimolnársághoz kapcsolódó sajátos tárgyakkal. A halászati gyűjteményt kiegészítette a bajai kismesterségek teljességre törekvő gyűjteményével, amellyel az egyes kismesterségek (pl.: ötvös, fazekas, téglakészítő, mézesbábos, kalapos stb.) műhelyeinek rekonstrukciójára törekedett. Gyűjtőútjain több tízezer fényképfelvételt és több ezer oldal jegyzetet is készített. Különösen értékes a híres bajaiak (Jelky Andráson kívül Mészáros Lázár, Telcs Ede, Türr István) emlékezetével és életútjával kapcsolatos írásai. Neki köszönhető, hogy megtalálták Angliában Mészáros Lázár (1796–1858) sírját (s hamvait hazahozhatták Bajára, 1991-ben).
Emlékezet
Kalocsán született, gyermekkorát Szakmáron és Dunapatajon töltötte, egyetemi tanulmányai után Baján telepedett le. Tevékenysége Bajához kötődik, a Deák Ferenc utca 1-ben lakott; a Bajai Köztemetőben nyugszik. Szobra Gárdonyban, az agárdi csónakkikötő melletti parkban látható (Kontur András szobrászművész alkotása, felavatva: 2016. máj. 6-án).
Elismerés
Baja város díszpolgára.
Főbb művei
F. m.: Nyomó. (Ethnographia, 1948)
Egyéni és szövetkezeti halászat a Velencei tavon. (Ethnographia, 1952)
A Velencei tó halászainak mesternyelve. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1952)
Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. (Ethnographia, 1954)
Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. (Ethnographia, 1955)
Farsangi maszkajárás Baján. (Ethnographia, 1956)
Jelky András, a hiteles adatok fényénél. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 1. Baja, 1957)
A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon. (Ethnographia, 1957)
Milling. – Tericsfa. (Magyar Nyelvőr, 1957)
A Türr István Múzeum története és ismertetése. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 2. Baja, 1958)
Rekesztő halászat a Velencei tavon. (Az István Király Múzeum Közleményei. A sorozat 6. Székesfehérvár, 1958)
A Baja környéki erdővágók nyelve. (Magyar Nyelvőr, 1958 és Erdőgazdaság, 1959)
A Duna magyarországi szakaszának népi halászata. I–II. köt. Egy. doktori és kand. értek. (Baja, 1959)
Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. (Ethnographia, 1959)
Laptoló, laptolás. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Adatok a Fehér Körös halászatához. (A gyulai Múzeum kiadványai. 14. Gyula, 1960)
Nagybaracskai halászat. (Népkutató füzetek. A Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa tudományos és kulturális kiadványai. Kecskemét, 1962)
Fischertypen des ungarnländischen Donaugebietes. (Acta Ethnographica, 1964)
Bajaszentistváni téglásélet. – Baja környéki erdővágók. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 13. Baja, 1965)
Medvét fogtunk. (Magyar Nyelvőr, 1965)
Dunai halászat. Népi halászat a magyar Dunán. Monográfia és a kand. értek. átd. változata. (Bp., 1965; 2. bőv. és átd. kiad. 2005)
Telcs Ede. Telcs Andrással. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 14. Baja, 1966)
Az elfelejtett Fischer Rézi. (Budapest [folyóirat], 1967)
Bács-Kiskun megye népművészete. Janó Ákossal. 23 táblával. (A Katona József Múzeum kiadványa. Kecskemét, 1966; 2. kiad. 1972)
Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez. (A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Szeged, 1969 és külön: Szeged, 1970)
A termelési mód változásainak hatása a magyar népi halászatra. (Ethnographia, 1970)
Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában. Kőhegyi Mihállyal. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 21. Baja, 1973)
Észak-Bácska délszláv népművészete. Kiállítás a bajai Türr István Múzeumban. 1973. júl. 15.–1973. szept. 16. Kat. A kiállítást rendezte, a bevezető tanulmányt írta és a katalógust szerk. Solymos Edénével. (Baja, 1973)
A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa. – Typenkatalog der Fischereisammlung des Türr István Museums zu Baja. (Cumania, 1974 és külön: Kecskemét, 1974)
Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. Konferenz für Volksfischereiforschung. 1974. jún. 27–30. Baja. Tanulmányok, előadások. Szerk. S. E., a szerkesztésben közreműködött Gaál Edith és Solymos Márta. (Bajai Dolgozatok. 3. A Türr István Múzeum kiadványa. Baja, 1976)
A bajai fokhagymavásár. (Múzeumi Kurír, 1976)
Halászati kutatásaink eredményei. (Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. Szerk. Tálasi István. Dissertationes Ethnographicae. 2. Az ELTE kiadványa. Bp., 1978)
A kalocsai érseki uradalom halászati szerződései. 1725–1916. Solymosné Göldner Mártával. (Cumania, 1978)
Baja, Türr István Múzeum. Kőhegyi Mihállyal. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 47. Baja, 1978; 2. kiad. 1980)
A tolnai halászcéh. – Die Fischerinnung von Tolna. (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve. 1977–1978. Szekszárd, 1979. és külön: Szekszárd, 1979)
Baja és környékének népművészete. (Néprajzi előadások. Szerk. Varga Marianna. Bp., 1979)
Lófejes házak Baján és környékén. (Műemlékvédelem, 1981)
A halászat sokféle eszközéről. (Somogy [folyóirat], 1981)
Ki volt Jelky András? (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 25. Baja, 1983)
Lakodalomszervezés Baja környékén. S. Göldner Mártával. (Folklór és etnográfia. 9. Lakodalom. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke és a nagykőrösi Arany János Múzeum által 1982. máj. 7–9-én, Nagykőrösön megrendezett Lakodalom c. szimpózium elhangzott előadások. Szerk. Novák László és Ujváry Zoltán. Debrecen, 1983)
A természeti környezet elemi kihasználásának emlékei. – A gazdasági élethez kötődő szokások. Göldner Mártával. (Kecel története és néprajza. Szerk. Bárth János. Kecel, 1984)
A bajai halászcéh. – Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. (Cumania, 1984 és mindkettő külön is: Kecskemét, 1984)
Bajai bajok, bajai bírák 1760 körül. (Bács-Kiskun megyei honismereti közlemények, 1984)
Halkereskedők a Dunán. (Forrás, 1984)
A magyarországi halászcéhek. (Az V. Kézműves-ipartörténeti Szimpózium előadásai. Veszprém, 1984. nov. 20–21. Szerk. Nagybákay Péter és Németh Gábor. Veszprém, 1985)
Kenyérharc a vízért. (Dunatáj, 1986)
A dunai halászat árucsereviszonyai. A Tokajban, 1985. okt. 28–29-én megrendezett tanácskozás előadásai. A 75 éves Gunda Béla tiszteletére. Szerk. Szabadfalvi József és Viga Gyula. A Herman Ottó Múzeum kiadványa. Miskolc, 1987)
A keszthelyi halászcéh. (Zalai Múzeum, 1987)
Nemesnádudvar halászatáról. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1990)
A Szelidi-tó halászata. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1992)
Tavaszi népszokások a Duna mentén. (Kommentár, 1992)
Mészáros Lázár Angliában. (Bajai Dolgozatok 8. Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. márc. 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások. Szerk. Kőhegyi Mihály és Merk Zsuzsa. Baja, 1993)
Halászat Százhalombattán. (4000 év a 100 halom városában. Fejezetek Százhalombatta történetéből. Szerk. Hegedűs Zoltán és Poroszlai Ildikó. Százhalombatta, 1993)
Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. Szerk. Domonkos Ottóval. 20 táblával. (A Soproni Múzeum kiadványai. 1. Sopron, 1994)
Bérlőhalászat a dunaföldvárbátai Duna-szakaszon. (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1994)
Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez. (Arrabona. A Győri Múzeum évkönyve, 1994)
Tóth Kálmán: Szerelmem, Szeremle. Sajtó alá rend. S. E. (Baja, 1995)
Nadályfogás és -kereskedelem. (Ártér. Bajai kulturális szemle, 1995)
A Velencei-tó halászata. Monográfia. 26 ábrával, 30 fényképpel, térképpel. (Bp., 1996)
Baja, látnivalók. – Baja, Sehenswürdigkeiten. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 528. Bp., 1996)
Nemzetiségek Baján, a XVIII–XIX. században. (A kecskeméti Katona József Múzeum közleményei. 8. Tükörképek a Sugovicán. A Duna–Tisza közén élő népcsoportok hagyományai c. nemzetközi néprajzi tudományos konferencia előadása. Baja, 1996. júl. 11—12. Szerk. Bárth János. Kecskemét, 1997)
A sleppzsák. (Centrál-Európa-alapítványi könyvek. 5. Kapcsolatok és konfliktusok Közép-Európa vidéki életében. Tanulmányok Gaál Károly professzor 75. születésnapjára. Szerk. Csoma Zsigmond és Gráfik Imre. A Vas Megyei Önkormányzat kiadványa. Szombathely, 1997)
A ponty a halászok jelképe. ( A Soproni Múzeum kiadványai. 3. „Isten áldja a tisztes ipart!” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin. Sopron, 1998)
Lükő Gábor bajai évei. (Tűzcsiholó. Írások a 90 éves Lükő Gábor tiszteletére. Szerk. Kríza Ildikó és Pozsgai Péter. Bp., 1999)
Dunai malmok. (Cumania, 2001 és külön: Kecskemét, 2001)
Refena, az asszonybál. (Bács-Bodrogtól Bács-Kiskunig. Az V. Duna-Tisza közi Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia előadásai. Baja, 2002. júl. 18–19. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadványa. Kecskemét–Baja, 2003)
A közép-dunai halászszövetkezetek megalakulása. (Cumania, 2003)
Morzsák egy észak-bácskai néprajzkutató tarisznyájából. (Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. Szerk. Bárth Dániel és Laczkó János. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadványa. Kecskemét, 2004)
Élet a Dunán. Halászok, vízen járók élete Baján és környékén. A Türr István Múzeum Élet a Dunán c. kiállításának vezetője. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai. 29. Baja, 2004)
A halásztanyák élete. (Annales Tataiensis. 5. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás. Adatok a történeti ökológia kérdésköréhez. A Tatán, 2004. jún. 22-én megtartott tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Fatuska János, Fülöp Éva Mária, Ifj. Gyüszi László. A Mecénás Kulturális Közalapítvány kiadványa. Tata, 2006)
A Dunaföldvár-Bátai Halászati Társulat története. (Tolna megyei levéltári füzetek. 11. Tanulmányok. Politika-, gazdaság-, család- és kultúrtörténet. Szerk. Dobos Gyula és Kardos György. A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára kiadványa. Szekszárd, 2006)
Bajai hajóácsok, bajai és tiszai mesterszavak. (Cumania, 2006)
Sugovicán innen, Dunán túl. Helytörténeti tanulmányok. (Bajai honpolgár könyvek. 4. A Bajai Honpolgár Alapítvány kiadványa. Baja, 2007)
Tutajos emlékek. (Ethnographia, 2010)
Sziksófőzés. (Ethnographia, 2012)
írásai a Halászatban: Múltba világít a halászat mai kutatása. (1955)
„Régi szép idők?” – Banda, bokor, brigád? – Hangcsali. (1956)
Furcsaságok a menyhalolajról. (1957)
Az igazi kisszerszámos halász. (1959)
Halászlé-e a halászlé? (1964)
Új helyre vár a halászok kútja. – Viza- és angolnafogó helyek a múlt században. (1967)
A pécsi és a mohácsi halászcéh életéből. (1970)
A battinai halászcéhről. (Halászat, 1981)
Baja és a halfőzés. – Halfogás a levegőből. – A halászélet ritka emlékei. (1983)
Árvíz és halgazdálkodás. (1985)
Paksi vizák. – Százéves a Magyar Halászat Könyve. (1987)
A keszthelyi halászcéh. 1–3. (1989–1990)
Az esztergomi halászcéh története. 1–3. (1990–1991)
A Bátai Halásztársulat. – A „bérhal”. – A pecsétgyűrű. (1995)
A „halszlytől” a halászléig. (1996)
Halászeskü. (1997)
A halfőzés rítusa Baján. – A halászszövetkezetek születése a Dél-Dunán. 1945–1946. (2003)
Herman Ottó levele az orvhalászatról és a halastavak létesítéséről. Schmidt Antallal. – Halásztanyák élete. (2004)
Hallal álmodni. – Halásztársulat Dunaföldvár és Báta között. – Céh – társulat – egyesület. (2005)
Nadály, béka, teknős. – Vizakereskedelem. (2006)
Paraszti halászat. – A velencei duda. (2007)
írásai a Petőfi Népében: Maszkák, mókák, mulatságok. (1957. febr. 20.)
Ismét jártak a „medvék” Baján. (1957. márc. 12.)
Húsvéti tojás, cifra alma. (1957. ápr. 21.)
Amikor Baja Szegeddel versenyzett. (1959. máj. 17.)
Felvidéki ház Baján. (1959. máj. 24.)
Itt tanulta a forradalmi eszméket Martinovics. (1959. máj. 31.).
Irodalom
Irod.: Tóth János: S. E. könyve. A dunai halászat. (Halászat, 1965)
Vörös Károly: S. E.: Dunai halászat. (Századok, 1969)
Jelky András nyomában. S. E. muzeológussal beszélget Csorna Béla. (Honismeret, 1986)
S. E. munkássága. Emlékirat és bibliográfia. Az emlékirat szerzője S. E., a bibliográfiát összeáll. Kovács Ildikó, a kötetet szerk. Bárth János. (Muzeológus pályaképek Bács-Kiskun megyéből. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadványa. Kecskemét, 1994)
Szilágyi Miklós: S. E.: A Velencei-tó halászata. (Ethnographia, 1996)
Merk Zsuzsa: S. E. hetvenöt éves. (Magyar Múzeumok, 2001)
Katymári Vanda: S. E. néprajzkutató. (Élet és Tudomány, 2007. 11.)
Szilágyi Miklós: S. E. (Halászat, 2008)
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2016