Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Daróczy Judit
    Daróczy Zoltán
    Halász Ottó
    Kállay Ferenc
    Redlich Béla

    Darnay-Dornyay Béla

    pedagógus, helytörténész, muzeológus

    1943-ig Dornyay Béla 


    Született: 1887. március 25. Keszthely, Zala vármegye
    Meghalt: 1965. április 5. Budapest

    Család

    F: Sándor Anna (†1960. ápr. 14. Budapest). Leánya: Görgey Zoltánné Darnay Dornyay Margit Melinda és Denke Józsefné Darnay Dornyay Ibolya.  

    Iskola

    Vácott belépett a piarista rendbe (1901), a budapesti tudományegyetemen teológiát, földrajzot és történelmet tanult (1906–1909), történelem–földrajz szakos középiskolai tanári (1910) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1913); pappá szentelték (1910). 

    Életút

    A piarista rend rózsahegyi (1910–1912), veszprémi (1912–1918) és magyaróvári gimnáziumának r. tanára (1918–1921). Kilépett az egyházi rendből (1921), a budapesti Szőlészeti Intézet munkatársa (1921–1923), a salgótarjáni gimnázium r. tanára (1923–1939), a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója (1939–1948), nyugdíjazták (1948). A budapesti Földtani Intézet geológus kutatója (1952–1954). 



    A rózsahegyi Liptóvármegyei Múzeum megalapítója (1913), a veszprémi (1912–1918), a magyaróvári múzeum őre (1918–1921). A tatatóvárosi és a salgótarjáni múzeum alapítója, a Mosonvármegyei Múzeum vezetője (1918–1921), a Komáromvármegyei Múzeum t. őre. 



    A néprajz mellett barlangkutatással, geológiával, hidrológiával és növénytannal is foglalkozott. Salgótarjánban, gyűjtésével jelentősen bővült a múzeum anyaga, Salgótarján történeti kutatásának egyik megindítója. A Bakonyt, a Balatont, valamint Salgótarjánt és környékét bemutató útikalauzai máig jelentősek. 

    Emlékezet

    Keszthelyen született, ott is hunyt el, a helyi Szent Miklós-temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). 

    Elismertség

    A Műemlékek Országos Bizottságának tagja. 

    Elismerés

    Tata díszpolgára.

    Szerkesztés

    A Salgótarjáni Könyvek c. sorozat (1931–1939 és 1944), a Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője szerkesztője (1941–1943). 

    Főbb művei

    F. m.: Az ősember nyomai Tatán. (Tata-Tóvárosi Híradó, 1909 és külön: Tata, 1909)
    Földtani kirándulásaink Rózsahegy város környékén. (A rózsahegyi r. k. főgimnázium értesítője, 1912 és külön: Rózsahegy, 1912)
    Révai Miklós tatai tanárkodása. (Tata-Tóvárosi Híradó, 1912 és külön: Tata, 1912)
    Rózsahegy környékének földtani viszonyairól. Egy. doktori értek. is. 3 táblával és 1 térképpel. (Bp., 1913)
    Adatok Tata-Tóváros irodalomtörténetéhez. – A tatai Hadnagykút római feliratos köve. – Townson angol tudós leírása tatai tartózkodásáról. (Tata-Tóvárosi Híradó, 1913 és valamennyi külön: Tata, 1913)
    Tata-Tóváros néprajzához. – A tatai színészet múltjából. – Tata-Tóváros egyiptomi kék tündérrózsája. (Tata-Tóvárosi Híradó, 1914 és valamennyi külön: Tata, 1914)
    Földtani jegyzetek Rózsahegy környékéről. (A m. kir. Földtani Intézet 1916. évi jelentése. Bp., 1917)
    A veszprémi Károly-templom. (Veszprémi Hírlap, 1917 és külön: Veszprém, 1917)
    A herendi porcelán műipartelepről. (Veszprémvármegye, 1918 és külön: Veszprém, 1918)
    Hajnalmadár a Bakonyban. (Aquila, 1922)
    Tata-Tóváros hőforrásai és közgazdasági jövőjük. (Tata, 1925)
    Somoskő bazaltoszlopai. (Bp., 1926)
    Salgótarján és vidéke őskorához. Fayl Frigyes eredeti rajzaival. 2 táblával. (Salgótarján, 1926)
    Salgótarján történetéhez. (Salgótarján, 1928)
    Szomódi romanizált kelta feliratos kő. (Tata, 1928)
    Der skytische Fund von Mátraszele bei Salgótarján. (Prehistorische Zeitschrift, 1928)
    A Tihanyi-félsziget újabb régészeti leletei. – Neue Altertumsfunde von Tihany. (A Magyar Biológiai Intézet II. Osztálya munkálatai. Tihany, 1930)
    Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. (Bp., 1930)
    Kazinczy Ferenc és Tata-Tóváros. (Tata, 1931)
    Beudant 1818-dik évi tanulmányútja Salgótarján vidékén. (Salgótarjáni Könyvek. 1. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1933)
    Tata várának ún. huszárvára. (Tata, 1933)
    Beudant balatonvidéki útleírása 1818-ból. Ford. Pénzes Zoltán. Az előszót írta Lóczy Lajos. (A Tapolcai Lapok kiadványa. Tapolca, 1934)
    Kisterenye kettős centenáriuma. Kisterenye bronzkori régiségei. (Salgótarjáni Könyvek. 2. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1934)
    Tata műemlékei Rados és Szőnyi könyveiben. 3 táblával. (Tata, 1934)
    A Kisbalaton összezsugorodása. 2 táblával. (A Balatoni Kurír kiadványa. Keszthely, 1934)
    Salgótarján két földesura II. Rákóczi Ferenc szolgálatában. Írta és a salgótarjáni reálgimnázium 1935. ápr. 8-i Rákóczi-ünnepélyén felolvasta. D. B. (Salgótarjáni Könyvek. 3. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1935)
    Keszthely végvár a török világban. (Keszthely, 1935)
    Salgó-várrom és az alatta fekvő Salgó-menedékház. 1 táblával. (Salgótarján, 1935)
    Tata „ajándéka” Rákóczi Ferencnek. (Tata, 1935)
    Tata várának Süess Orbán-féle alaprajza 1572-ből. (Tata, 1935)
    Sóshartyán nevezetességei. (Salgótarjáni Könyvek. 4. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1936)
    Florisztikai adatok Salgótarján és környéke ismertetéséhez. (Salgótarjáni Könyvek. 6. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1936)
    Kisterenyei leletek a hunkorszakból. (A Dolgozatok a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetéből. 12. köt. 1–2. Szeged, 1936)
    Régi tatai várképek. Ikonográfiai tanulmány. – Első pótlás Régi tatai várképek c. tanulmányomhoz. (Tata, 1936–1938 és a két tanulmány egy kötetben: Tata, 1938)
    A dió és gesztenye salgótarjáni őshonosságához. (Salgótarjáni Könyvek. 7. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1937)
    Salgótarján szénbányászatának történetéhez. (Salgótarjáni Könyvek. 8. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1937)
    Bronzkori urnaleletek és egyéb régiségek Gyenesdiáson. – Keszthely topográfiai tekintetben, 1837-ben. – „Emlékeztető jegyzetek” Keszthelyről az 1710–1831. évekből. – Régi tatai térképek helynevei. (Keszthelyi Hírlap, 1937 és valamennyi külön: Keszthely, 1937)
    A Somogy megyei Szőcsény és Csákány várairól. (Vasi Szemle, 1937 és külön: A Vasi Szemle könyvei. 96. Szombathely, 1937)
    Gróf Zichy Károlyné, Festetics Julianna grófnőről. – Gyenes Szent Ilona kápolnájának története. – A keszthelyi Georgikon 1837-ben. Ploetz Vencel után írta D. B. (Keszthelyi Hírlap, 1938 és valamennyi külön: Keszthely, 1938)
    Tata és Tóváros 1848-ban. Fényes Elek után közli és jegyzetekkel kíséri D. B. (Tata, 1938)
    Tata várának ú. n. huszárvára. (Tata, 1938)
    A tatai piaristák alapítójának emlékérme 1755-ből. (Tata, 1938)
    Gróf Volkra Ottó Kristóf – Salgótarján egykori földesura – életéhez. (Salgótarjáni Könyvek. 9. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1938)
    A balatoni műemlékek sorsa. – Révfülöp, Ságvár, Szigliget, Fenékpuszta. (Balatoni Kurír, 1938)
    Arany János „Katalin”-ja, Salgótarján egykori úrnője. (Salgótarjáni Könyvek. 10. A salgótarjáni Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság kiadványai. Salgótarján, 1939)
    A balatonparti Gyenesdiás régi fapincéi. (Néprajzi Értesítő, 1939 és külön: Bp., 1939)
    A Keszthely vidéki szőlőhegyek múltjából. (Vasi Szemle, 1939 és külön: A Vasi Szemle könyvei. 148. Szombathely, 1939)
    Hivatalos verébirtás a 18–19. században. (Természettudományi Közlöny, 1939) Egregy árpádkori temploma. (Keszthely, 1941)
    A keszthelyi Hévíz ismertetése 1795-ből. Babotsay József eredeti műve után közli D. B. Hasonmás kiad. (Keszthely, 1941)
    A keszthelyi jurátusok kőkeresztje 1813-ból és Keszthely Rochbock-féle metszete 1860-ból. (Balatoni Múzeumi füzetek. 1. Keszthely, 1942)
    Aurelius császár zalalövői feliratos köve a Balatoni Múzeumban. (Balatoni Múzeumi füzetek. 2. Keszthely, 1942)
    Csobánc várának történetéhez. Szász Márton csobánci kuruckapitány 1707. évi adománylevele és 1731. évi badacsonyi szőlőlevele. (Balatoni Múzeumi füzetek. 3. Keszthely, 1942)
    Keszthely török okiratai a Balatoni Múzeumban. (Balatoni Múzeumi füzetek. 4. Keszthely, 1942)
    Képes ábrázolások a Balatonról és vidékéről. (Balaton [folyóirat], 1943 és külön: Bp., 1943)
    A Nógrád megyei Kazár helynevei. – Die Ortsnahmen von Kazár, Nógráder Comitat. (Salgótarjáni Könyvek. 11. Keszthely, 1944)
    Zagyvapálfalva „Pusztatemplom“-ának középkori régiségei. – Die mittelalterlichen Altertürner von Pusztatemplom in Zagyvapálfalva. (Salgótarjáni Könyvek. 12. Keszthely, 1944)
    Egy eddig nem ismertetett rozsnyói városkép: Boutibonne-Lántz-Schmidt műve. (Új Magyar Múzeum [Kassa], 1944)
    A Sió-csatorna története. Az előszót írta Zákonyi Ferenc. (Siófoki Füzetek. 2. Siófok, 1947)
    Keszthely 1866-ik évi folyamodványa a Balaton vízszintjének állandósítása és a siófoki zsilipek lezárása ügyében. (Balatoni Múzeumi füzetek. 5. Keszthely, 1947)
    A Keszthelyen, 1848. nov. végén felállított 56. honvéd zászlóalj vázlatos története. (Balatoni Múzeumi füzetek. 6. Keszthely, 1948)
    Szekovics Pál keszthelyi georgiconi hallgató és honvéd naplója. 1848. máj. 16-tól–1849. dec. 9-ig. (Balatoni Múzeumi füzetek. 7. Keszthely, 1948)
    Mit írt Horváth Béla Keszthelyről, 1848-ban? (Balatoni Múzeumi füzetek. 8. Keszthely, 1948)
    Salgótarján és vidéke a honfoglalás korában. (Vándortűz [antológia], 1948 és külön: Bp., 1948)
    Mit jelent a sok magyar „Burgundia“ helynév? (Földrajzi Közlemények, 1957). 


    F. m.: útikönyvei: 1945 előtt: Bakony részletes kalauza. 4 táblával. (Részletes magyar útikalauzok. II. Dunántúl. 5. A Turistaság és Alpinizmus kiadványa. Bp., 1927)
    Veszprém és környékének részletes kalauza. 14 képpel, 2 alaprajzzal, 1 műmelléklettel és 1 térképpel. (Részletes helyi kalauzok. 10. A Turistaság és Alpinizmus kiadványa. Bp., 1927)
    Pápa és környékének részletes kalauza. 1 térképpel. (Részletes helyi kalauzok. 11. A Turistaság és Alpinizmus kiadványa. Bp., 1927)
    Salgótarján és Karancs-Medves vidék részletes kalauza. 1 műmelléklettel, 1 látképmelléklettel, 3 térképvázlattal, 18 képpel, 19 rajzzal, 5 alaprajzzal és a város részletes térképével. (Salgótarján, 1929)
    Balaton és környéke részletes kalauza. Szerk. Vigyázó Jánossal. (Részletes magyar útikalauzok. II. Dunántúl. 6. A Turistaság és Alpinizmus kiadványa. Bp., 1934)
    Balaton és környéke részletes kalauza. Szerk. Vigyázó Jánossal. Az előszót írta Szigethy Gábor. Hasonmás kiad. (Nemzeti Könyvtár. Magyar Tájak. 3. Bp., 2012)
    Bakony részletes kalauza. Az utószót írta Farkas Attila. Hasonmás kiad. (A Bakonyerdő Zrt. kiadványa. Pápa, 2015)

     

    1945 után: Szigligeti séták. Sajtó alá rend. Zákonyi Ferenccel. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványai. 3. Bp., 1954)
    Nagyvázsonyi séták. Sajtó alá rend. Zákonyi Ferenccel. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványai. 4. Bp., 1954)
    Somló. Útikalauz. Sajtó alá rend. Zákonyi Ferenccel. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Veszprém, 1954)
    Balatonfelvidék. Útikalauz. Zákonyi Ferenccel. Ill. is Fayl Frigyessel. 8 táblával, 2 térképpel. (Bp., 1955)
    Bakony. Útikalauz. A szerző illusztrációival, az útvonalrajzokat Gál Gyula készítette. 8 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1955; 2. bőv. kiad. 1957)
    Csesznek és Zirc. Útikalauz. Lipták Gáborral. Ill. Koppány Tibor. 2 táblával. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványai. 15. Bp., 1957)
    Balaton. Útikalauz. Zákonyi Ferenccel. Ill. is Fayl Frigyessel. 16 táblával, 1 térképpel. (Bp., 1957)
    Siófok. Útikönyv. Lipták Gáborral és Zákonyi Ferenccel. Ill. Soós István. (Somogyi séták. 4. A Somogy megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Siófok, 1957)
    A gyöngyösi csárda. Szerk. Zákonyi Ferenc. Átd. és bőv. D. B. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. 2. bőv. és átd. kiad. Veszprém, 1958; 3. bőv. kiad. 1959; 4. bőv. és átd. kiad. 1961; 5. bőv. kiad. 1962; 7. bőv. kiad. 1966; 8. átd. kiad. 1967; 11. átd. kiad. 1983; 12. átd. kiad. 2005)
    Nagyvázsony és környékének útikalauza. Szerk. Zákonyi Ferenccel. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványai. 19. Bp., 1963)
    Somlói útikalauz. Szerk. Zákonyi Ferenccel. (A Veszprém megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. Veszprém, 1964). 

    Irodalom

    Irod.: Vajkai Aurél: D.-D. B. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965)
    Láng Sándor: D.-D. B. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1966)
    Jármai Ervin: A zirci Bakonyi Panteon, 1. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1993).

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu 2016

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (22), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (197), birkózó (10), bíró (17), bőrgyógyász (20), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (91), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (31), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (80), fizikus (117), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (110), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (14), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (14), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (334), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (40), levéltáros (91), matematikus (100), mérnök (720), meteorológus (14), mezőgazda (131), mezőgazdasági mérnök (109), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu