Trefort Ágoston belgiumi (vallon) eredetű katolikus családból származott: dédapja id. Trefort János (Jean Tréfort) ügyvéd volt. Nagyapja, ifj. Trefort János, egy vallon ezrednél szolgált mint katonaorvos; utóbb Magyarországon, Eperjesen telepedett le. Az apa, Trefort Ignác már Eperjesen született, tanulmányait már Magyarországon végezte, orvostudori oklevele megszerzése után néhány évvel, 1798-ban, Zemplén vármegye tisztiorvosává nevezték ki. Mivel első felesége 1815-ben meghalt, a következő évben feleségül vette Beldovics Teklát, a homonnai harmincadhivatal felügyelőjének leányát. Trefort Ágoston már Homonnán született, 1817. február 7-én.

Keresztszeghi és adorjáni gróf Csáky Petronella csillagkeresztes hölgy, Csáky János főispán, koronaőr, országbíró leánya és Csáky Antal főispán férje, gyermektelen házasságán úgy igyekezett segíteni, hogy összegyűjtötte a környék árva gyermekeit. A nemes asszony homonnai kastélyában mindig gyermekzsivaj hallatszott, a grófnő együtt játszott a kisdedekkel, együtt tanult velük, anyja helyett anyjuk volt a kicsiny lelenceknek. Az érzékeny asszony féltőn gondoskodott az apróságokról, az állandó orvosi „figyelmet” Trefort Ignác seborvos látta el. Az önzetlen orvostudor nap mint nap járta a megye kisebb-nagyobb településeit, gyógyította az egyszerűbb töréseket és a bonyolultabb, súlyos lázzal járó kórokat, mígnem maga is súlyosan megbetegedett. Az 1831-es kolerajárvány idején naponta 35-en–40-en haltak meg Zemplén vármegyében, közöttük volt a megye népszerű orvosa és felesége is. Trefort Ágoston tizennégy évesen árvaságra jutott, előrelátó édesapja gr. Csáky Petronellát nevezte meg gyámjának.

Barkóczi Rosty Albert Békés vármegye főjegyzője, táblabírója, majd alispánja, 1824-ben feleségül vette ehrenbergi Eckstein Anna Franciskát, ehrenbergi Eckstein Ferenc orvostudor leányát. A házasságból három leány – Rosty Ágnes Katalin, Rosty Ilona Alojzia és Rosty Anna Erzsébet – és egy fiú – Rosty Pál – született. Trefort Ágoston fogalmazó gyakornok első írásai 1837-ben jelentek meg a Társalkodóban, egy évvel később, szintén a Társalkodóban közzétett javaslatára, megalakult a magyar képzőművészetet támogató Műegylet. Trefort Ágoston 1837-ben Budán, a Sándor-palotában, a későbbi miniszterelnöki palotában, kisserényi gróf Serényi János bányatanácsosnál bérelt lakást. Serényi János a gróf Csáky és a báró Eötvös családdal is rokonságban volt (anyja Csáky Mária; felesége Eötvös Alojzia). Serényi révén Trefort Ágoston megismerkedett báró vásárosnaményi Eötvös Józseffel, akivel közösen jártak a művészetkedvelő Rosty Albert vidám összejöveteleire is. Az idős Eckstein Ferenc professzor nagyra tartotta a fiatalon elhunyt orvostudor, Trefort Ignác sebészi működését.

Barkóczi Rosty Ilona Alojzia (azaz Ilka) 1847. március 14-én férjhez ment Trefort Ágostonhoz, Zólyom vármegye országgyűlési követéhez, Rosty Albert másik leányát, Rosty Ágnes Katalint, báró Eötvös József vette el. A két fiatal pár ekkor egy fedél alatt lakott, a Schreiber-házban (Krisztinaváros, ma: II. kerület, Szent Gellért utca). Egy év múlva, a forradalom után, Trefort Ágostont kinevezték a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkárává, valójában az egész Klauzál-minisztérium ügyvitelét Trefort vezette. Trefort és fiatal felesége ekkor már a svábhegyi Libasinszky-házban laktak (ma: XII. kerület Mátyás király út 14/c). A Batthyány-kormány lemondása – 1848. szept. 11. – után az ország végrehajtó hatalom nélkül maradt. A Batthyány által alapított új kormány elismerését V. Ferdinánd megtagadta, sőt a Jellasics sikerein fellelkesült uralkodó Lamberg Ferenc Fülöpöt – törvénytelenül – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki. A Batthyány gróf hivatalának átvételére Pestre érkezett Lamberget azonban a feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon meggyilkolta (1848. szeptember 28-án).

Báró vásárosnaményi Eötvös József és Trefort Ágoston, a történtek után, szeptember 30-án, elhagyták Pest-Budát, október 2-án már Bécsben voltak, október 9-én megérkeztek Passauba, október 12-én Münchenbe. A forradalom 1848. március 15-én a pesti Urak utcájában (ma: V. kerület Petőfi Sándor utca–Városház utca) a Libasinszky-ház földszintjén lévő Pilvax-kávéházban kezdődött. Különös véletlen, hogy Trefort Ágoston számára a forradalom fél év múlva, 1848. szeptember 30-án egy másik Libasinszky-házban ért véget.

Barkóczi Rosty Ilona Alojzia (azaz Ilka) és Trefort Ágoston házasságából négy leány – Trefort Ágnes, gróf németújvári Batthyány Ferencné Trefort Edit, báró kéméndi Szalay Imréné Trefort Mária és Pott Konstantinné Trefort Anna – valamint egy fiú – Trefort Ervin született. Báró kéméndi Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója 1877. július 15-én feleségül vette Trefort Máriát, Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi elnökének leányát. Száz évvel ezelőtt, Trefort Ágoston hátrahagyott családi iratainak rendezése közben, egyik leánya, Trefort Edit különös könyvet talált. A kulcsra záródó (!), kötetté rendezett iratcsomag felbecsülhetetlen értékű, német nyelvű családi feljegyzéseket rejtett Trefort Ágoston ifjúkori éveiről. Az iratból – az egészen személyes jellegű közléseket kihagyva – Trefort Edit két másolatot is készíttetett. Az egyik másolatot átadta unokaöccsének, báró kéméndi Szalay Imre fiának, Szalay Gábor államtitkárnak, a posta vezérigazgatójának. Szalay Gábor a visszaemlékezést megszerkesztette, magyarázatokkal és jegyzetekkel látta el.

Legújabb írásunkkal, „önéletleírása” részleteivel a kétszáz éve született Trefort Ágostonra emlékeztünk. Fiumei úti sírja a nemzeti sírkert része.