Főbb művei

F. m.: Nézzünk bizakodva a jövőbe. Esszé a magyar utópisztikus regényekről. (Hitel, 1989)
„Szellemét a tűz nem égeté el.” Petőfi különös utóéletéről. (Hitel, 1990)
Jósika és a mesmerizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1992)
Madách Aladár és a magyarországi spiritizmus. (Palócföld, 1992)
Az utolsó regényről… Cseres Tibor: Kentaurok és kentaurnők. (Magyar Napló, 1993. 23.)
Madách Imre három orvosa. (Palócföld, 1994)
Fejezetek a magyar irodalom szellemtani történetéből és kulturhistóriai előzményeiből. Kand. értek. (Bp., 1995)
A tiszaeszlári per ügyvédjének esete a szépirodalommal. Eötvös Károly, a maradian modern író. (Vár ucca tizenhét, 1997)
A szellem örvényében. A magyarországi mesmerizmus, szellemidézés, teozófia története és művészeti kapcsolatai. Monográfia. (Bp., 2002)
XIX. századi magyar fantasztikus regények. Jósika Miklós: Két élet. – Privigyei Pál: Magyarország nem volt, hanem lesz. – Tóvölgyi Titusz: Az új világ. Vál., szerk., az utószót írta T. E. (Kötelező ritkaságok. 2. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kiadványa. Piliscsaba, 2002)
Hullámok hátán. Herczeg Ferenc és az Adria. (Műhely, 2002)
XIX. századi magyar fantasztikus regények. (Piliscsaba, 2002)
A dzsentri exhumálása. (Valóság, 2003)
A szellembúvárlat sodrában elveszve. Madách Aladár értekező prózája a századforduló légkörében. (A XI. Madách Szimpózium előadásai. 2003. szept. 26–27. Bp.–Balassagyarmat, 2004)
Irodalmi viaskodások. Arany János és az 1850-es évek költői csoportosulásai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2004)
Madách Aladár művei. Szerk., sajtó alá rend. T. E. (Madách Könyvtár. 2. Bp., 2005)
Két verses jövőkép 1860-ból. (Szövegkönyv. Tanulmányok Kerényi Ferenc hatvanadik születésnapjára. Szerk. Szilágyi Márton és Völgyesi Orsolya. Bp., 2005)
Az érzékelés mesterségesen felnagyított kultusza és poétikája a századfordulón. (Pro Philosophia Füzetek, 2005)
Mikszáth Kálmán esete a detektívtörténettel. (Literatura, 2005)
Az értelmezésmódok ütközőpontjában. A ballada, az allegória és a palinódia. – 1856. Megszületik a Szondi két apródja. (A magyar irodalom történetei. II. köt. 1800-tól 1919-ig. Főszerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András. Bp., 2007)
A palócság fikcionalizálása Mikszáthnál. Elképzelés egy különös filológiai probléma megoldására. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok. 7. Summa. Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére. Szerk. Maczák Ibolya. Piliscsaba, 2007)
Az irányregény és a családregény köztes terében. Kísérlet a nemzeti narratíva megújítására. (Budapesti Negyed, 2007)
Olvasatok kereszttüzében. A varró lányok kettős természete. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok. 8. „Ember lenni mindég, minden körülményben.” Tanulmányok Kiczenkó Judit születésnapja alkalmából. Szerk. Radvánszky Anikó. Piliscsaba, 2008)
A mesenovella poétikai szerepe a századforduló irodalmában. Ambrus Zoltán három mesenovellája. (Literatura, 2008)
Arany János történeti balladáinak múltszemlélete. (A tizenkét legszebb magyar vers. 3. Szondi két apródja. A Szécsényben 2008. szept. 26-28-án rendezett Szondi két apródja-konferencia előadásai. Szerk. Fűzfa Balázs. Szombathely, 2009)
Szózat- és Hymnus-paródiák a XIX. század közepén. (Aranyozás. Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára. Szerk. Fórizs Gergely. Bp., 2009)
„Mire haraxanak mirges burgerek?” Nyelvi és kulturális viszonyrendszerek Mikszáth A fekete város című regényében. (Az interkulturális kommunikáció Mikszáth Kálmán műveiben. A 2010. máj. 26–27-én Besztercebányán tartott konferencia előadásai. Szerk. Alabán Ferenc. Bp., 2010)
Nagy dobozban kis doboz… A rekurzív szerkezet Arany János Tengeri-hántásában. (Pázmány Irodalmi Műhely. Tanulmányok. 10. Retorika – irodalom – politika. Piliscsaba, 2011)
Az egyszerű forma bonyolultsága. Az anekdota mint ellentörténelem és Tóth Béla anekdotakincse. (Literatura, 2010)
A horror vacui igézete. Metafizikum és köznyelvi aposztrophé disszonanciája a Hajnali részegségben. (Kortárs, 2010)
A drámai monológtól a szerepversig. Az örök zsidó és a műfaji háttér. (Irodalomismeret, 2012)
Jókai Mór összes művei. Elbeszélések. 10–11. 1861–1862. Kritikai kiadás. Sajtó alá rend. és a kísérő tanulmányt írta T. E. (Bp., 2012–2014)
Arany János és a parodisztikus hagyomány. Monográfia. (Bp., 2013)
Ars poeticaszerű szonettek, szonettszerű ars poeticák. (Pázmány nyomában. Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére. Szerk. Ajkay Alinka és Bajáki Rita. Vác, 2013)
A felelő vers hagyománya. Az önparódia árnyalatai. (Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára. Szerk. Bednanics Gábor, Hansági Ágnes és Vaderna Gábor. Bp., 2013)
Egy epigon-diskurzus körvonalai. Az epigonalitás mint kulturális emlékezet, mint újfajta szubjektivitáskritika és mint önmagára reflektáló történeti tudat. (Literatura, 2013)
A fikcionáltság, a térábrázolás és a történetiség narratíváinak találkozása Krúdy boncasztalán. A podolini kísértet. (Irodalomismeret, 2013)
Kritikát író költő, avagy verset író kritikus. A balladateoretikus és a balladaszerző Erdélyi János, valamint a meggyilkolt fonólány története. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2014)
Jókai Mór autográf feljegyzése összes műveinek 1894-ben kiadott mintakötetében. Egy ismert levél ismeretlen kézirata. – Három megkomponált verseskötet a 19. század közepéről. Arany János, Lévay József és Madách Imre. (Irodalomismeret, 2015)
Regénybe rejtett operett. Kosztolányi Pacsirtája – a lélektani regény és a népszerű műfaj szimbiózisa. (Partitúra. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság folyóirata, 2016)
Mikszáth Ruritániája. A populáris irodalom hazai előzménye. (Irodalomismeret, 2016)
Arany János és a szerelmi költészet kérdéskörei. (Alföld, 2017)
Évfordulók bűvöletében. Az Arany-számadás fejezetei. (Élet és Tudomány, 2017. 1.).