Ottó Ferenc

Született: 1904. október 26. Valkó, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1976. november 19. Gödöllő, Pest megye

Család

Apja erdész volt. Testvére: Gellér Károlyné Ottó Gizella.

Iskola

Középiskoláit a Gödöllői Minorita Rendi Főgimnáziumban (1915–1920 és 1921–1923) és a Váci Kegyes Tanítórendi Főgimnáziumban végezte (1920–1921), a Gödöllői Kir. Katholikus Főgimnáziumban éretts. (1923), Milánóban Alfiere Areccónál tanult (1924–1926), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán tanítványa (1926–1931). Bécsben és Berlinben, ösztöndíjjal tanult (1939–1940). 

Életút

A Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesület (SZEFHE, 1931–1934), a református diákszövetség, a Soli Deo Gloria Szövetség énekkarának vezetője (1934-től). Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács zenei referense (1944–1945). A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, az ország német megszállása után légvédelmi tüzérként szolgált, amerikai hadifogságba esett (1946 márc.-ban térhetett haza). A népi demokrácia elleni összeesküvés koholt vádjával a Katonai Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte (Berkesi András hallgatta ki, 1949. okt.-ben), a váci börtönben raboskodott (ügye felülvizsgálata után, 1956. aug.-ban szabadon bocsátották). Államellenes izgatás vádjával ismét letartóztatták (1966. febr. 1.; szabadult: 1966. nov. 1.). 

Tanulmányai befejezése után zeneszerzésből élt. Zeneszerzőként elsőként József Ferenc főherceg Himnusz a Naphoz és Este c. költeményeit zenésítette meg (A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület énekkara mutatta be a két művet, 1932. márc. 9-én). Visszaemlékezései szerint 1930 körül, a Vigadóban, egy ünnepélyen hallotta először József Attilát verset mondani, néhány évvel később, a Bucsinszky-kávéházban ismerkedtek meg. Már első beszélgetésük alkalmából javasolta, hogy szívesen megzenésítené néhány versét. A Regös ének megzenésített változatának bemutatója a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán volt (mint kórusmű, 1933. márc. 10-én), majd a Lassan, tűnődve… c. József Attila versre írt zongorakíséretes dalt egy Balassi-versre írt vegyes karral egy állami dal- és kóruspályázatra adta be (szintén 1933-ban és pályadíjat nyert vele).

 

Legismertebb története József Attila Altató c. művével függ össze. Ottó Ferenc húgának, Gizellának, 1934. okt. 8-án született kisfia, Gellér Balázs. A zeneszerző arra kérte a költőt, hogy írjon egy verset unokaöccse számára, amelyet aztán megzenésíthet. József Attila eleget tett a kérésnek, s megírta Altató c. bölcsődalát („aludj el szépen, kis Balázs, 1935-ben). Az Altatót egy évvel később zenésítette meg Ottó Ferenc (írásban először a Szép Szó József Attila-emlékszámában jelent meg, 1938-ban). József Attila halála után a Szép Szó emlékestet rendezett tiszteletére, ahol az Altató Hont Erzsébet, a Lassan, tűnődve… és a Nyár c. versek Rózsa Vera előadásában hangzottak el (a Favágó c. ismert költeményét a Vas- és Fémmunkások Énekkara adta volna elő, ám azt a rendőrség betiltotta, 1938. febr. 20-án). Bécsben és Berlinben, ösztöndíjas éveiben még három József Attila-verset is megzenésített (Áldalak búval, vigalommal; Kukoricaföld; Száradok, törődöm, 1939–1940). József Attila versei mellett még Balassi Bálint, Batsányi János, Illyés Gyula, Juhász Gyula, Keresztury Dezső, Kölcsey Ferenc és Sik Sándor verseit is megzenésítette. Török Sándor Komédiás c. művéhez kísérőzenét (1936), Illyés Gyula Aratónap (1941) c. verséből kantátát írt. Nyírő József szövegére operát írt (Júlia szép leány címmel a Magyar Állami Operaházban, 1939). A kétfelvonásos operát Bartók Bélának a felújított A fából faragott királyfijával egy napon adták elő; a bemutató után a bécsi és a berlini Collegium Hungaricumban, Kodály kérésére, egy 19. századi népdalgyűjtemény felkutatására vállalkozott (1939–1940). Az Ómagyar Máriasiralom és Szent Lukács evangéliuma alapján összeállított Mária-siralom c. oratóriumát a Zeneművészeti Főiskola kistermében mutatták be (szövegkönyvét sógora, Gellért Károly szerezte, 1941-ben).

 

Börtönbüntetése idején ismerkedett meg Gérecz Attilával, Kárpáti Kamillal és Tóth Bálinttal. Gérecz Attila a börtönben írta Pálos himnusz c. költeményét, amelyet Ottó Ferenc zenésített meg, majd szabadulás után megírta a mű történetét és német nyelvre is lefordította. Elsősorban ezért a tettéért ismét letartóztatták, a Margit körúti fogházban tartották. Zenei pályája elején, énekesként a Budai Dalárda, a Palestrina-kórus és különböző egyetemi énekkarok tagja, kórusműveit elsősorban ezek az énekkarok adták elő. Részt vett a kórusok lengyelországi, skandináviai, németországi, olaszországi hangversenykörútjain, ill. Észak-Amerikába is eljutott. Zenetörténészként Bartók Béla munkásságát, elsősorban a Cantata Profana keletkezési körülményeit, forrásait, jelentőségét és utóéletét vizsgálta. 

Emlékezet

Valkón született (Pest megye, Gödöllői járás), édesapja erdész volt. Tevékenysége Budapesthez és Gödöllőhöz kötődik: budapesti, Korong utca 6. szám alatti lakásukon többször is felkereste József Attilát és Szántó Juditot, a költő élettársát. József Attilával kapcsolatos levelezése és visszaemlékezései fontos kordokumentumok. Ottó Ferenc ekkor Budapesten, az Üllői út 36. III. emelet 13-ban élt, húga, Orosz Gizella és sógora, Gellér Károly Budán, az Ilona utcában laktak. Gellér Balázs 1934. okt. 8-án született császármetszéssel. A szülés után az asszony trombózist, majd tüdő- és mellhártyagyulladást kapott, a betegségéből lábadozó Gizellát budai otthonában kereste fel a költő, s a találkozás után írta meg József Attila híres bölcsődalát, az Altatót. A verset megidéző szobrot, a költészet napján, József Attila születésének 110. évfordulóján avatták fel Gödöllőn (Erős Apolka szobrászművész alkotása, 2015. ápr. 11-én). Ottó Ferenc később az I. kerület Berényi utca 4. II. emelet 1-be költözött, börtönbüntetés idején budapesti lakását elkobozták, kiszabadulása után húga gödöllői házába költözött, s Gödöllőn is élt haláláig. Gödöllőn hunyt el, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2010-ben). 

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017