Főbb művei

F. m.: A barcasági Hétfalu helynevei. (Erdélyi Múzeum, 1944)
Szentgerice, Szentháromság. (Magyar Nyelv, 1946)
Adalékok a székelyföldi román névadáshoz. – Bod és származékai a székelységnél. (Erdélyi Múzeum, 1947)
Két térszínformanév. – Vécke. – Pilis, piliske. (Magyar Nyelv, 1947)
A Nyárádmente földrajzi nevei. Egy. doktori értek. is. (Bölcsészkari értekezések. 8. és a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 74. Bp., 1947; Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 217. 2. kiad. 2001)
A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1948)
A moldvai katolikusok 1646–1647. évi összeírása. (Ethnographia, 1948)
A családnév-változtatás kérdései. 1–3. (Magyarosan, 1948–1949)
A régi magyar személynévadás. (A magyar népkutatás kézikönyve. Bp., 1949)
A történeti személynévvizsgálat kérdései. (Magyar Nyelv, 1949)
Árpád-kori személynevek. – Fiatal nevek és őseik. (Magyar Nyelvőr, 1949)
A Nyárádmente földrajzi nevei. II. Adattár. (Debrecen, 1950)
A -ka, -ke képzős helységneveink kérdéséhez. – Tővégi magánhangzók rövidült keresztneveinkben. (Magyar Nyelv, 1950)
Az í, ú, ű hang írásáról. – Hogyan beszéltek a régi magyarok? – Néhány becenevünkről. (Magyar Nyelvőr, 1950)
Történeti magyar nyelvtan. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A nyelvtani szerkezet és a nyelvtan kérdései. (Az MTA Nyelvtudományi Intézete Közleményei, 1951)
Helyesírásunk néhány kérdéséről. – Egy jobbágylevél margójára. (Magyar Nyelv, 1951)
A bukovinai székelyek nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1951)
Hangtani tanulmányok a magyar kettőshangzók köréből. (Nyelvtudományi Közlemények, 1952)
Ellentétes típusú kettőshangzók az Ecsedi-láp vidékén. (Magyar Nyelv, 1952)
A magyar ly hang története. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Nyelvtudományi Értekezések. 1. Bp., 1953)
Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. – Pulyka. – A kulcs hangtörténetéhez. – Dűlő, dűlőút, dűlőre jut. – Egy moldvai székely mássalhangzó-hasonulásról. (Magyar Nyelv, 1953)
Egy hangfestő igecsoport. (Magyar Nyelv, 1954)
L’histoire de l’orthographe hongroise. (Acta Linguistica, 1954)
A kiejtés szerinti – fonetikus – írásmód. – A hagyományos írásmód. (Nyelvtudományi Értekezések. 4. Bp., 1955)
A magyar ly kérdéséhez. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1955)
Adalékok a mezőségi a-zás irodalmi nyelvi jelentkezéséhez. – Hangjelölési adalék a XVIII. századi irodalmi szokásokhoz. – Az l hiátustöltőről. – Az éjszaka régi írásmódjáról. (Magyar Nyelv, 1955) A magyar ly hang kérdéséhez. Bárczi Gézával és Pais Dezsővel. (Nyelvtudományi értekezések. 6. Bp., 1956)
Az á – a „labializáció“ eredete. (Pais Emlékkönyv. Bp., 1956)
Az ö-zés irodalmi nyelvi szerepéről. – Bokály. Egy európai vándorszó magyar vonatkozásai. (Magyar Nyelv, 1956)
A régi magyar nyelvjárások. – Nyelvatlasz-gyűjtő úton Romániában. (Magyar Nyelvőr, 1956)
Magyar nyelvjárástörténet. (Egyetemi magyar nyelvészeti füzetek. Bp., 1957)
Gondolatok Melich János nyelvtudományi munkásságáról. (Magyar Nyelv, 1957)
A szorgos, szorgalmas stb. szócsalád eredete. (Magyar Nyelvőr, 1957)
A hangsúly módosító hatása a kerületi magyar nyelvjárásokban. (Nyelvtudományi Értekezések. 17. Bp., 1958)
A Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák. – Adalékok a Nyárádmente nyelvföldrajzához. (Magyar Nyelv, 1958)
Egy irodalmi plagizáció nyelvészeti vonatkozásai. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1958)
Az ötéves tanárképzés és a nyelvészeti oktatása. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A táji nyelvtípusok szemlélete a XVIII. század második felében. (Dolgozatok a magyar irodalmi nyelv köréből. Bp., 1959)
A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Monográfia és doktori értek. (Bp., 1960)
Irodalmi nyelvünk fejlődésének főbb vonásairól. (Anyanyelvi műveltségünk. Bp., 1960)
Felvilágosodás kori nyelvtanaink szerepe az írásbeliség normáinak alakulásában. (Nyelvtani tanulmányok. Bp., 1961)
Új módszerbeli lehetőségek a magyar nyelvjárástani vizsgálatokban. – Ripacs. – Konty. (Magyar Nyelv, 1961)
A nacionalizmus és a kozmopolitizmus problémái anyanyelvünk egyetemi oktatásában. (Magyar Tudomány, 1961)
Einige allgemeine Probleme der Geschichte der Literatursprache. (Acta Linguistica, 1962)
Adatok a magyar szókincs szerkezetének változásához. (Nyelvtudományi Közlemények, 1962)
Az új magyar etimológiai szótár. – A kórógyi nyelvjárás aspirált mássalhangzói. (Magyar Nyelv, 1962)
Adalékok az ősmagyar szóhasadás eseteihez. (Nyelvtudományi Értekezések. 38. Bp., 1963)
Milyen eredetű a piros és családja? (Magyar Nyelv, 1963)
Mikor dőlt el az ë-írásának sorsa? (Magyar Nyelvőr, 1963)
A Magyar nyelv értelmező szótára. (Magyar Tudomány, 1963)
Bárczi Géza hetven éves. (Nyelvtudományi Értekezések. 40. Bp., 1964)
A magyar nyelvtörténet korszakolásáról. (Magyar Nyelv, 1964)
Beke Ödön. (Magyar Nyelvőr, 1964)
Az irodalmi nyelv általános kérdései. (Bp., 1965)
A földrajzi nevek nyelvtörténeti tanulságai. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965)
A borzas és családja. (Magyar Nyelv, 1965)
The Periodization of the Hungarian Language. (Acta Linguistica, 1966)
Die ungarischen etymologischen Forschungen und das neue ungarische etymologische Wörterbuch. (Finnisch-ugrische Forschungen [Helsinki], 1966)
Az anonymusi hagyomány és a Csepel név eredete. 1–2. (Magyar Nyelv, 1966)
A nyelvföldrajz történeti tanulságai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. nov. 15.; megjelent: MTA Magyar Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1967)
A magyar nyelvtörténet forrásai és felhasználásának módszere. (A magyar nyelv története. Bp., 1967)
A nyelvi jelek története. (A magyar szókincs eredete. A magyar tulajdonnevek. Bp., 1967)
A mai magyar nyelvtudomány. (Nyelvtudományi Értekezések. 58. Bp., 1967)
Nyelvjáráskutatás és településtörténet. (Magyar Nyelvőr, 1967)
Nyelvtörténet és mai nyelv. Adalékok a nyelvi szinkrónia és diakrónia viszonyához. (Általános nyelvészeti tanulmányok. V. Bp., 1968)
Észrevételek a tanszéki szervezet problémaköréhez. – Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatásának továbbfejlesztéséről. (Felsőoktatási Szemle, 1968)
A szintézisek szerepe a magyar nyelvtudományban. (Nyelvtudományi Értekezések. 65. Bp., 1969)
Le rôle des syntheses dans la linguistique hongroise. (Acta Linguistica, 1969)
Adalékok a népi mulattatás terminológiájához. (Filológiai Közlöny, 1969)
Emlékezés Simonyi Zsigmond „Füzetes magyar nyelvtanára“. (Magyar Nyelvőr, 1969)
Névtudományunk helyzete és feladatai. (Nyelvtudományi Értekezések. 70. Bp., 1970)
Legrégibb olasz jövevényszavaink nyelvi és történeti tanulságai. (Magyar Nyelv, 1970)
A középiskolai tanárképzés helyzete és továbbfejlesztésének perspektívái. – A középiskolai tanárok továbbképzésének megszervezése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
A társadalom anyagi és szellemi műveltsége a szókincs történeti vizsgálatának tükrében. (Általános nyelvészeti tanulmányok. VIII. Bp., 1971)
A nyelvtudomány és az anyanyelv egyetemi oktatása. (Nyelvtudományi Értekezések. 75. Bp., 1971)
A tudománytörténeti hűségről és a tudománytörténész felelősségéről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1971)
A pojáca idegennyelvi előzményeihez. (Magyar Nyelv, 1971)
Die Bedeutung der Synchronie für die sprachgeschichtliche Forschung. (Ural-Altaische Jahrbücher [Hamburg], 1972)
Az oktatás, a kutatás és a tudományos-technikai forradalom. (Felsőoktatási Szemle, 1972)
Kronológiai problémák a magyar szótörténetben. (ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok. 14. Adalékok a magyar nyelv életrajzához. Bárczi Géza 80. születésnapjára. Szerk. E. Abaffy Erzsébet, Nagy Ferenc, Zelliger Erzsébet. Bp., 1973)
Pais Dezső. (Magyar Tudomány, 1973)
Szempontok a jelentésfejlődések jellegének, irányának, kronológiájának megállapításához. (Nyelvtudományi Értekezések. 83. Bp., 1974)
A Magyar Nyelvjárások Atlaszának hangjelölési rendszere és gyakorlata. (A Magyar Nyelvjárások Atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Szerk. Deme László és Imre Samu. Bp., 1975)
Zalaegerszegtől az Akadémiáig. Pais Dezső tudományos életútja. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 140. P. D. tudományos emlékülés Zalaegerszegen. Előadások. Szerk. Ördög Ferenc és Szathmári István. Apáczai Csere János és a magyar nyelv. (Magyar Nyelv, 1975)
A történeti nyelvtudomány néhány kérdéséről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1975)
Az anyanyelv szerepe Apáczai Csere János műveltségeszményében. (Pedagógiai Szemle, 1975)
Mikesy Sándor. (Magyar Nyelvőr, 1975)
Egy emfatikus eredetű hangváltozásról. (Nyelvtudományi Közlemények, 1976)
Bárczi Géza. (Magyar Tudomány, 1976)
Gombocz Zoltán szerepe a magyar történeti nyelvészetben. (Magyar Nyelv, 1977)
Az idegen szavakról. Lőrincze Lajossal. (Magyar Tudomány, 1977)
A magyar nyelv három évezrede. 1-4.: Az ősmagyar kor. Az ómagyar kor. A középmagyar kor. Az újmagyar kor. (Élet és Tudomány, 1977)
A legkorábbi szövegemlék-csoport. A hangállapot. (Magyar Nyelv, 1978)
Szempontok a bölcsészkarok távlati fejlesztéséhez. Unger Mátyással. (Felsőoktatási Szemle, 1978), Az irodalom szerepe nyelvünk életében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1978. márc. 6.; megjelent: MTA Magyar Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1978)
Horváth János és a magyar nyelvtudomány. (Magyar Nyelvőr, 1979)
Anyanyelvi oktatásunk korszerűsítéséért. (Magyar Nyelv, 1979)
Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Monográfia. (Bp., 1980)
Mazolán. – Cinadoff. Kő Benedek néven. (Magyar Nyelv, 1980)
Olasz eredetű régi magyar kelmenevek. (Lakó-emlékkönyv. Nyelvészeti tanulmányok. Szerk. Bereczki Gábor és Molnár József. Bp., 1981)
Megjegyzések a bagó eredetéhez. – Mészöly Gedeon emlékezete. (Magyar Nyelv, 1981)
A nyelvjárási monográfiák elvi és módszertani kérdései. (Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 1981. márc. 25–27. Előadások. Szerk. Molnár Zoltán és Szabó Géza. VEAB Értesítő, 1983)
Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. Kismonográfia. (Nyelvtudományi értekezések. 113. Bp., 1982)
Egy régi magyar pipafajta nyelv-, tárgy- és művelődéstörténetéről. (Magyar Nyelv, 1982)
A név és az ember. (Magyar Nyelvőr, 1982)
Der Protestantismus in seiner Wirkung auf die ungarische Schriftsprache. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1983)
A budai Egyetemi Nyomda a felvilágosodás kori magyar nyelvi műveltség szolgálatában. (Typographia Universitatis Hungaricae Budae. 1777–1848. Szerk. Király Péter. Bp., 1983)
Észrevételek bordély szavunk eredetéhez. Kő Benedek néven. (Magyar Nyelv, 1983)
Adalékok a magyar zs idegennyelvi előzményeihez. (Nyelvtudományi Közlemények, 1983)
A köznyelv szerepe és a vele kapcsolatos magatartásformák. (Magyar Tudomány, 1983)
A magyar fiktív – passzív – tövű igék. Monográfia. (Bp., 1984)
A magyarság honfoglalás előtti történetéhez Leved és Etelköz kapcsán. (Magyar Nyelv, 1984 és A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 172. Tanulmányok a magyarság honfoglalás előtti történetéből. Bp., 1985; németül: Zur Geschichte des Ungartums vor der Landnahme in Zusammenhang mit Leved und Etelköz. Acta Linguistica, 1984)
Néhány filológiai probléma az Ómagyar Mária Siralom körül. (A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit. Bp., 1985)
Pais és Dezső. (Emlékszám P. D. születésének 100. évfordulójára. Névtani Értesítő, 1986)
Anyanyelvünk az iskolában. (Pedagógiai Szemle, 1986)
Honnan vettük mester szavunkat? (Magyar Nyelv, 1987)
Szabó T. Attila. (Magyar Tudomány, 1987), Irodalmi nyelv – köznyelv. (A magyar nyelv rétegződése. A Magyar Nyelvészek IV. Kongresszusának előadásai. Szombathely, 1983. aug. 23–26. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1988)
A történeti nyelvtudomány alapjai. Monográfia. (Bp., 1988)
A terminologizálódás egy sajátos fajtájáról és terjedésének következményeiről. (Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. Bp., 1988)
A nyelvi változatok mibenléte és jellegzetességei. (Magyar Nyelvőr, 1988)
A magyar birtokos jelzős szerkezet jelölésének történetéből. (Magyar Nyelv, 1988)
Egy hibás névfejtés módszertani tanulságai. Megjegyzések a Dés helységnév eredetéhez. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 183. Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Szerk. Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Bp., 1989)
Maros- és Udvarhelyszék település- és népességtörténetéhez. (Századok, 1989)
Nemzet és anyanyelv. (Magyar Nyelvőr, 1989)
Nemzet és anyanyelve. (Magyar Nyelvőr, 1989)
A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 186. Bp., 1990)
Az időtartam-átváltásról. (Studia in honorem K. Bolla oblata a collegis et discipulis. Szerk. Földi Éva. Egyetemi Fonetikai Füzetek. 3. Bp., 1990)
Die ältesten Bennenungen der Slawen im Ungarischen. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1990)
Őstörténetünk és a magyar nyelvtudomány. (Magyar Tudomány, 1990)
Adalékok a székelység korai történetéhez. (Új Erdélyi Múzeum, 1991)
Búcsú Balázs Jánostól. (Magyar Nyelv, 1990)
A „budapesti iskola” a magyar nyelvtudomány történetében. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991)
Die Budapester sprachgeschichtliche Schule. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Linguistica, 1991)
A „budapesti iskoláról”. (Magyar Tudomány, 1991)
Grundfaktoren des Sprachwandels. (Acta Linguistica, 1991)
Székelyek, magyarok vagy székely-magyarok? (Kisebbségkutatás, 1991)
Búcsú Imre Samutól. (Magyar Nyelv, 1991)
„…ki honi nyelvünk mellett van, nemzetünk életét hordja szívében.” Széchenyi a nyelvről és az anyanyelvről. (Magyar Tudomány, 1991)
Nyelvészeti adalékok a magyarság erdélyi megtelepedéséhez. (Magyar Múzeum, 1991)
Ősmagyar folyamatos melléknévi igenévi maradványok az Árpád-kor személynév-anyagában. (Festschrift für Károly Rédei zum 60. Geburtstag. Wien, 1992)
Széchenyi a nyelvről és az anyanyelvről. (Magyar Nyelv, 1992)
Anyanyelv és irodalmi hagyomány. (Magyar Nyelvőr, 1992)
Mióta lehetnek Fehérvár helyneveink? (Névtani Értesítő, 1992)
A tanárképzés távlatai felsőoktatás-történeti összefüggésben. (Új Pedagógiai Szemle, 1992)
Pais Dezső. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1993)
Az olasz szóvégi o magyar megfeleléseiről. (Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza. Bp., 1993)
A szinkrónia korlátai a történeti nyelvtudományban. (Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Szerk. Horváth Katalin és Ladányi Mária. Bp., 1993)
Az Árpád-kor szentjeinek szerepe a középkori magyar helynévadásban. (Magyar Nyelv, 1993)
Megjegyzések a víznevekről. Adalékok a székelység történetéhez. (Névtani Értesítő, 1993)
Anonymus Boroná-i. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 200. Bárczi Géza-emlékkönyv. Szerk. E. Abaffy Erzsébet, B. Lőrinczy Éva, Szathmári István. Bp., 1994)
Erdély „nyelvünknek vídám tavasszán.” (Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság kétszáz éve. Erdélyi Tudományos Füzetek. 218. Kolozsvár, 1994)
Anonymus gesztája nyelvészeti revíziójának szükségességéről. – Az etimológiai minősítés a szótárszerkesztésben. (Magyar Nyelv, 1994)
Emlékek első moldvai utamról. (Néprajzi Látóhatár, 1994)
Anonymus „kunjairól”. (Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére. Szerk. Koszta László. Szeged, 1995)
P. mester két szatmári helynevéről. Adalékok várneveink történetéhez. (Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Laczkó Krisztina. Bp., 1995)
Az úr etimonjának történetéhez. – Mi a helyzet Zalán vezér neve és személye körül? (Magyar Nyelv, 1995)
Régi magyar iskolai Georgica-fordítás. (Antik Tanulmányok, 1995)
Adalékok a sószállítás régi terminológiájához. (Uralisztikai tanulmányok. 7. Ünnepi könyv Domokos Péter tiszteletére. Szerk. Bereczki András és Klima László. Bp., 1996)
Adalékok a bihari székelység történetéhez. (Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor. Kolozsvár, 1996)
Anonymus élő nyelvi forrásai. (A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László és Veszprémy László. Bp., 1996)
Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete. – Ómagyar szólás nyomai Anonymusnál. (Magyar Nyelv, 1996)
Anyanyelvünk és a honfoglalás. (Magyar Nyelvőr, 1996)
Anonymus Erdély-képe. (Honismeret, 1996 és Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1996)
Ómagyar kori helyneveink vizsgálatának néhány szempontjáról, különös tekintettel a település- és népességtörténeti kutatásokra. (Névtani Értesítő, 1996)
Nyelvünk vallomása a honfoglaló magyarságról. (Magyar Tudomány, 1996)
Anyanyelvünk átvészelt évezredei. (Valóság, 1996), A helynevek szerepe az Árpád-kori népességtörténeti kutatásokban. (Magyarország történeti demográfiája. 896–1995. Millecentenáriumi előadások. Az 1995. febr. 16-án, Budapesten rendezett Népesedéstörténeti Konferencia előadásai. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1997)
Földvár helyneveink tanúságtételéről. (Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bánki Judit. Bp., 1997)
A honfoglaló magyarság nyelvi viszonyai és ami ezekből következik. (Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. Kovács László és Veszprémy László. Bp., 1997)
Megjegyzések a Begej névhez. (Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Szerk. Kiss Gábor és Zaicz Gábor. Bp., 1997)
Anonymus beszélő személynevei. – Emlékezés Pesty Frigyesre. – Búcsú Hadrovics Lászlótól. (Magyar Nyelv, 1997)
Anonymus szlávjai. (Hungaro–Slavica, 1997)
Anonymus képe a Felső-Tisza vidékéről. (Acta Hungarica, 1997)
Anyanyelvünk ügye és az értelmiség felelőssége. (Magyar Nyelvőr, 1997 és Magyar Tudomány, 1997)
Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. (Bp., 1998)
Az ómagyar nyílt e hangszínéről. (Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., 1998)
Az itáliai kultúra nyelvi emlékei az Árpád-kori Magyarországon. (A magyar művelődés és a kereszténység. La cività ungherese e il cristianesimo. Szerk. Jankovics József. Bp., 1998)
Bors vezértől Borzsováig. (Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Szerk. Zoltán András. Bp., 1998)
Anonymus gesztájának egy különös helyéről. (Magyar Nyelv, 1998)
Nemzet és anyanyelve. (Bp., 1999)
Adalékok az anonymusi filológiához. (Köszöntő könyv Sebestyén Árpád 70. születésnapjára. Szerk. Hoffmann István, Mező András, Nyirkos István. Magyar Nyelvjárások, 1999)
Anonymus ö-zéséről. (Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Szerk. Kugler Nóra és Lengyel Klára. Bp., 1999)
A székely nemzetségnevek történetéhez. (Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 1999)
Adalékok Anonymus Bodrog-torkolati neveihez. (Névtani Értesítő, 1999)
A történeti nyelvtudomány feladatköréről mai nyelvünk állapota és változása ügyében. Szerk. Glatz Ferenc. Bp., 1999)
Barangolások egy ómagyar tulajdonnév körül. (Magyar Nyelv, 1999)
Néhány szó a magyar törzsnevekről. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 213. Balázs János-emlékülés. Előadások. Szerk. Pusztay János. Szombathely, 2000)
Castrum Borssed zouolvn. („Magyaroknak eleiről.” Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szerk. Piti Ferenc és Szabados György. Szeged, 2000)
Néhány gércei helynévről. (Vox humana. Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Földi Éva és Gadányi Károly. Bp., 2000)
Vázlat a Pinka felső vízgyűjtőjének településtörténetéhez. (Néprajzi Látóhatár, 2000)
Észrevételek Erdély déli részeinek kora Árpád-kori történetéhez. (Erdély a keresztény magyar királyságban. Erdélyi tudományos füzetek. 231. Kolozsvár, 2001)
Az ómagyar nyelv tanúságtétele. Perújítás Dél-Erdély korai Árpád-kori történetéről. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 29. Bp., 2002)
Anonymus és az ittebei bencés monostor. (Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Bp., 2002)
Egy kis tanulság Anonymus-kutatásaimból. (Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Bp., 2002)
A székely néprésznév ómagyar történetéhez. (Magyar Nyelv, 2002)
Nyelv és tudomány – anyanyelv és nyelvtudomány. Válogatás B. L. tanulmányaiból. I–III. köt. Vál. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. (Bp., 2003)
Beszélnek a múlt nevei. Tanulmányok az Árpád-kori tulajdonnevekről. (Bp., 2003)
Bars vár neve és egy kis hangtörténet. (Köszöntő könyv Nyirkos István 70. születésnapjára. Szerk. Hoffmann István és Kis Tamás. Magyar nyelvjárások, 2003)
A Csák-nemzetségről. (Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály. Bp., 2003)
Doboka és társai. (Magyar Nyelv, 2003), A székelység szerepe az Árpád-kori magyar országvédelemben. (Magyar Nyelv, 2005)
A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetérből. (Bp., 2009)
Árpád „de genere Turul”. (Magyar Nyelv, 2009)
Magyar nyelvtudósok a XX. században. Méltatások, emlékezések. (Bp., 2010). 

F. m.: tankönyvei: Helyesírási tankönyv ipari tanuló iskolák számára. Rácz Endrével, Takács Etellel. (Bp., 1951)
Helyesírási tankönyv az általános iskolák 5–8. osztályai számára. Rácz Endrével, Takács Etellel. (Bp., 1951)
Magyar nyelvtan a gimnáziumok 1–4. osztálya számára. Kálmán Bélával. (Bp., 1951; 7. kiad. 1956; 12. jav. és átd. kiad. 1960)
A magyar nyelv története. Egy. tankönyv. Bárczi Gézával, Berrár Jolánnal. (Bp., 1967; 2. kiad. 1978; 3. kiad. 1980; 4. kiad. 1982; 5. kiad. 1987; 6. kiad. 1989; 7. kiad. 1993; 8. kiad. 1994; 9. kiad. 1995; 10. kiad. 1996; 11. kiad. 1999; 12. kiad. 2002)
A történeti nyelvtudomány alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., 1988; 2. kiad. 1998; 3. kiad. 2003; olaszul: Padova, 2000).

F. m.: szerk.: Magyar nyelvjárási bibliográfia. 1817–1949. Összeáll. Lőrincze Lajossal. (Bp., 1951)
Helyesírásunk időszerű kérdései. (Nyelvtudományi értekezések. 9. 1–2. kiad. Bp., 1955; 3. kiad. 1956)
Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Nyelvészeti tanulmányok. Szerk. Bárczi Gézával. A bibliográfiát összeáll. Mikesy Sándor. (Bp., 1956)
Magyar hangtani dolgozatok. Tanulmányok. (Nyelvtudományi értekezések. 17. Bp., 1958)
Anyanyelvi műveltségünk. A pécsi Nyelvművelő Konferencia anyaga. (Bp., 1960)
Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk. Pais Dezsővel. (Nyelvtudományi értekezések. 38. Bp., 1963)
Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. (Bp., 1963)
Alak- és mondattani gyűjtelék. Összeáll. Pais Dezsővel. (Bp., 1965)
Dolgozatok a hangtan köréből. Szerk. Pais Dezsővel. (Nyelvtudományi értekezések. 67. Bp., 1969)
Nyelvészet és gyakorlat. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Szépe Györggyel. (Bp., 1971)
The Hungarian Language. Szerk. Imre Samuval. (Bp.–The Hague–Paris, 1972)
Az etimológia elmélete és módszere. Nemzetközi konferencia. Szerk. K. Sal Évával. (Bp., 1976)
Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke és emlékirata. 1555–1585. A kézirat hasonmás és betűhű átirata. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta. (A magyar nyelvtörténet forrásai. 1. Bp., 1986). 

Irodalom

Irod.: Nádor Tamás: Az értelem mindennapjai. (Népszabadság, 1977. 119.)
Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Emlékkönyv B. L. születésének 60. évfordulójára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. (Bp., 1981)
Emlékkönyv B. L. hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Írták tisztelői, barátai és tanítványai. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. (Bp., 1991)
B. L. A kötetet szerk. Kiss Jenő. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Bodó Csanád és Farkas Tamás, B. L. vallomásait lejegyezte Pávics Krisztina. (Magyar nyelvész pályaképek és önvallomások. Bp., 1999)
Pusztai Ferenc: B. L. nyolcvanéves. (Magyar Nyelvőr, 2001)
Kiss Jenő: B. L. köszöntése az Akadémián. (Magyar Nyelv, 2007)
Gerstner Károly: B. L. (Nyelvtudományi Közlemények, 2010)
Juhász Dezső: B. L. (Magyartanítás. Módszertani folyóirat, 2011)
Juhász Dezső: B. L.-ra emlékezve. (Névtani Értesítő, 2011)
Juhász Dezső: Búcsú B. L.-tól. (Magyar Nyelv, 2011)
Kiss Jenő: Elhunyt B. L. (Édes anyanyelvünk, 2011)
Kiss Jenő: B. L. (Nyelvünk és kultúránk, 2011)
Tamásné Szabó Csilla: In memoriam B. L. (Erdélyi Múzeum, 2011)
Vizi E. Szilveszter: Búcsú B. L.-tól. (Magyar Nyelv, 2011)
Zaicz Gábor: Búcsú B. L.-tól. (Finnugor Világ, 2011)
Zsilinszky Éva: B. L. (Magyar Nyelvőr, 2011)
B. L.-emlékszám: Hoffmann István: B. L., a névkutató. – Juhász Dezső: B. L., a nyelvföldrajz és a nyelvjárástörténet kutatója. –Korompay Klára: B. L., a magyar írott standard kutatója. – Gerstner Károly: B. L., az etimológus és szótárszerkesztő. – Tolcsvai Nagy Gábor: B. L. történeti-szemantikai munkásságáról. – Haader Lea: B. L., A magyar nyelv történeti nyelvtana főszerkesztője. –Pusztai Ferenc: A szintézisek szerepe B. L. munkásságában. – Szathmári István: B. L., a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke. – Hajdú Mihály: B. L., a tanár. – Kiss Jenő: B. L., a tudós és az ember. – Szabó Panna: B. L. nyelvtudományi publikációi. 1944–2011. (Magyar Nyelv, 2012).