Stróbl Alajos, 1913-tól liptóújvári
szobrász
Strobl Alajos
Született: 1856. június 21. Királylehota, Liptó vármegye
Meghalt: 1926. december 13. Budapest
Temetés: 1926. december 15. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sziléziai eredetű, régi katolikus családból származott. Sz: Strobl József (1812. márc. 12. Ustron–1883. okt. 30. Turócdivék, Turóc vm.), Wyrostek Karolina (1816. okt. 13. Kraszna–1889. júl. 20. Budapest). Édesanyja első férje: Kratochwill Eduárd (1805. ápr. 4. Krakkó–1840. dec. 30. Ustron). Első házasságából született gyermekei, Strobl Alajos féltestvérei: Kratochwill Hugó (1839. ápr. 4. Ustron–1904. Ustron) és Kratochwill Natália (†1845) kisgyermekkorában elhunyt. Wyrostek Karolina 1849-ben ment férjhez Strobl Józsefhez. Második házasságából született gyermekei, Strobl Alajos testvérei: Strobl Gusztáv Ágoston (1850. aug. 29. Wegierska-Góra, Galícia–1890. okt. 9. Budapest) gazdatiszt, Strobl József (1852. márc. 31. Krakkó–1922. dec. 25. Bécs) fényképész, Strobl Zsófia (1853. máj. 14. Krakkó–1941. szept. 17. Budapest) festőművész.
F: 1896–1926: Kratochwill Alojzia Lujza (1876. jún. 11. Mosty–1964. nov. 27. Budapest. Temetés: 1964. dec. 2. Kerepesi út) Kratochwill Hugó és Friedrich Jozefa (1846. ápr. 28. Bécs–1914. aug. 28. Ustron) leánya, Strobl Alajos unokahúga. Fia: Strobl Mátyás (†1898) kisgyermekkorában meghalt; Strobl Zsuzsanna (1898. ápr. 15. Budapest–1994. ápr. 24. Budapest. Temetés: 1994. máj. 10. Fiumei út), Franciscy Lajos (1890. nov. 22. Znióváralja, Turóc vm.–1952. Budapest) erdőmérnök felesége; Stróbl Mihály (1906. máj. 9. Budapest–1996. márc. 5. Budapest) gépészmérnök, a Stróbl-család kutatója. A család egyes tagjai mindkét (Stróbl, ill. Strobl) névváltozatot használták.
Iskola
A lőcsei gimnáziumban öt osztály végzett, a frsinyeci kályhagyárban díszítéseket mintázott. A bécsi Iparművészeti Iskolában (Spezialschule für Kunstgewerbe) Otto König (1874–1876), a bécsi Képzőművészeti Akadémián lovag Zumbusch Gáspár (= Kaspar von Zumbusch) tanítványa (1876–1880).
Életút
Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola (Országos Magyar Kir. Mintarajziskola, ill. Mintarajz Tanoda) Szobrászati Tanszéke r. tanára (1885–1924) a mesteriskola vezetője, majd a Főiskola igazgatója (1920–1924). Budapesten telepedett le, ahol műtermet nyitott (1881-től).
A 19. század vége és a századelő egyik jelentős szobrászművésze, művészi stílusa az eklektikát és a korai szecesszió követte. Hamar felismert tehetsége révén nagy állami és egyházi megrendeléseket kapott, az egyik legdivatosabb és legkeresettebb portrészobrász lett.
Első műveire nagy hatást gyakoroltak mesterének, Kaspar von Zumbuschnak neobarokk portréi. Önportré (1878) és Perseus (1882) c. márványszobraival nagy feltűnést keltett, sikerei hatására felkérték az Operaház néhány homlokzati szobrának elkészítésére (közülük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc szobrai voltak az elsők, amelyek élő személyekről készültek, 1881–1882). Liszt Ferencről később is készített szobrot (a Zeneakadémián avatták fel, 1907-ben). Legismertebb és legnépszerűbb műve Arany János szobra a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kertjében, amelynek mellékalakjai – Toldi Miklós, Rozgonyi Piroska – a kor férfi- és nőideálját testesítették meg. A modellek személye máig vitatott: a férfialaknak Strobl először Pekár Gyulát, a kor népszerű íróját kérte fel. Miután az írónak nem volt türelme végigülni a „mintázatot”, Strobl új modellt keresett, akit barátja, Justh Zsigmond író szenttornyai birtokán talált meg, Németh István, egy helyi parasztlegény személyében. Más vélemények szerint azonban Porteleky László, a Magyar Atlétikai Club (MAC) sokoldalú sportolója, az első magyar kardvívó bajnok volt a modell. Toldi szerelmét, Rozgonyi Piroskát valószínűleg gr. Széchenyi Alice-ról, Széchenyi István unokájáról, az első magyar teniszbajnokról mintázta. Arany János szobrához több kisebb gipszszobrot és tanulmányt is készített, ill. Strobl még több Arany János-szobrot is alkotott (felavatták: Nagyszalontán 1907-ben és Nagykőrösön, 1910-ben).
További alkotásai közül kiemelkedik még Justitia szobra (az istennő kezében bronz kardot tart, a szobor az egykori Kúria épületében állt, 1896-tól), Anyánk c. műve (a Párizsi Világkiállításon nagydíjjal tüntették ki, 1900-ban). A millennium évében állították fel Ferenc József osztrák császár és magyar király és felesége Erzsébet szobrait (a budapesti Orczy-kertben, 1896-ban; Erzsébetről még több szobrot is készített, az egyiket Miskolcon leplezték le, 1899-ben). A budavári Mátyás-kút sokalakos vadászjelenete Vörösmarty Mihály Szép Ilonka c. költeményét elevenítette fel (1904-ben). Strobl munkája tovább a Dobó István-emlékmű (Eger, 1907), gr. Széchenyi István szobrai (Nagycenk, 1904 és Szeged, 1912), a Kossuth-mauzóleum szobrai (Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1907), gr. Zichy Mihály síremléke (Budapest Fiumei úti nemzeti sírkert, 1916) utolsó jelentősebb művei Jókai Mór szobra (Budapest VI. kerület, Jókai tér, 1921).
Emlékezet
Stróbl Alajos családja sziléziai eredetű, legtöbb ismert őse Ustron településről (Szilézia, Beszkidek hegység, Visztula völgye; ma: Lengyelország) származik. Stróbl Királylehotán (Liptó vármegye, Liptóújvári járás; szlovákul: Králova Lehota), Liptóújvárhoz (szlovákul: Liptovsky Hrádok) közel született: születési helyének mégis Liptóújvárat vallotta, liptóújvári előnévvel kapott magyar nemességet is (1913-ban). Gyermekkorát Liptóújváron töltötte, iskoláit Lőcsén végezte, tanulmányai befejezése után a frsinyeci (?) kohó- és kályhagyárba került, ahol vaskályhákhoz készített dekorációkat. 1874-től Bécsben élt: Otto Könignél és Kaspar Zumbuschnál tanult (1880-ban telepedett le Budapesten).
Első műterme a budai várban, a Várkert Bazárban volt, amikor elnyerte az Arany János-szobor emlékműpályázatot, kinevezték a Mintarajz Tanoda szobrász mesteriskola vezetőjévé, és megkapta a Bajza utcai epreskerti műtermet; s élete végéig ott alkotott. A Mintarajztanoda Szobrászati Szakosztálya műterme és az ehhez kapcsolódó tanulói műtermek 1889-re készültek el (az első tanéve itt az 1889/1890. évi volt). Stróbl Alajos nemcsak az Epreskertben (Budapest VI. kerület, Bajza utca) tanított, de itt is élt halálig: a házat emléktáblával jelölték meg (2006-ban).
Stróbl Alajos Budapesten hunyt el, a Fiumei út (= Kerepesi út) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). A három osztatú, vörös gránit síremlék felső harmadában a művész ifjúkori önarcképének bronz reliefje látható, a középső harmadában sírfeliratok olvashatóak, az alsó harmadban pedig egy Arany-idézetet helyeztek el: Földi ember kevéssel beéri/Ha vágyait kevesebbre méri… A síremlék Pfannl Egon építész munkája (1971). Mellszobra látható még Szegeden (a Dóm téren; bronz, Damkó József alkotása, 1930), Budapesten, a Bajza utcában (mészkő, a művész kezében véső és kalapács, Damkó József) és a Margitszigeten (a Víztorony pesti oldalánál; bronz, Segesdi György, 1966). Első emlékkiállítás („hagyatéki kiállítás”) a névrokon Kisfaludi Strobl Zsigmond rendezte (az Ernst Múzeumban). Az első monográfiát Szuchy Tibor írta róla (egyetemi doktori értekezésként, 1941-ben). Különösen értékes fiának, Stróbl Mihálynak műve (A gránitoroszlán címmel; a mű életrajzi krónika és dokumentumregény, legutóbb a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg, 2003-ban). A művet igen részletes szoborkatalógus egészíti ki. Emlékét őrzi a Stróbl Alajos Emlékhely Alapítvány, amely kiadványsorozatot jelentetett meg Stróbl Alajos köztéri szobrai címmel (2012-től). A Józsefvárosban (Budapest VIII. kerület) nevét vette fel a Stróbl Alajos utca (korábban: Juranics utca).
Elismerés
A Párizsi Világkiállítás aranyérme (Grand Prix, Anyánk c. művéért, 1900), Állami Nagy Aranyérem (1901), a Ferenc József-rend középkeresztje (1907), Greguss Ágost-jutalom (Kisfaludy Társaság, 1921).
Főbb művei
F. m.: síremlékei és emlékművei: Arany János síremléke (bronz és mészkő, Kallina Mór építésszel, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1885: később ide temették feleségét, Ercsey Juliannát, fiát Arany Lászlót és unokáját Szél Piroskát is)
Arany János-emlékmű (bronz és mészkő, emlékmű két mellékalakkal, Magyar Nemzeti Múzeum kertje, Budapest VIII. kerület, Múzeum utca 14., 1883, új pályázat: 1886–1893, felavatva: 1893. máj. 21.)
Reiner Zsigmond síremléke (márvány, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1890)
Henneberg-síremlék (bronz, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1890)
báró Kochmeister síremléke (márvány, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1897: eltűnt)
a Kossuth-mauzóleum szobrai (bronz, mészkő, síremlék, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1902–1904)
Mátyás király kút (bronz és mészkő, Vörösmarty Mihály Szép Ilonka c. költeményének többalakos jelenete, Budapest, Budai vár, Hunyadi udvar, 1904–1906)
Szent István király lovas szobra (bronz és márvány, emlékszobor, Schulek Frigyes építésszel, Budapest I. kerület, Szentháromság tér, 1906. máj. 21.)
Dobó-emlékmű (bronz és mészkő, egy mellékalakkal, Eger, Dobó István tér, 1907)
Szilágyi Dezső síremléke, a „gránitoroszlán” (gránit, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1908)
Keleti Gusztáv síremléke (homokkő, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1909)
Arany János (bronz és mészkő mellszobor és „a vén gulyás” egészalakos szobra, Nagykőrös, Hősök tere 8., 1910)
Gr. Széchenyi István (mészkő és márvány, egészalakos emlékszobor, talapzatán a Lánchíd domborműjével, Szeged, Széchenyi tér, 1913)
Mechwart-emlékmű (bronz és mészkő, három mellékalakkal, Budapest, Mechwart-liget, 1913)
Zichy Mihály síremléke (márvány és mészkő, Gerster Kálmán építésszel, Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1916)
Br. Eötvös Loránd síremléke (Budapest, Fiumei úti nemzeti sírkert, 1919).
F. m.: szobrai: Kariatidák (mészkő, épületdísz, egészalakos, Wahrmann-palota, Budapest VI. kerület, Andrássy út 23., 1880)
Erkel Ferenc és Liszt Ferenc (mészkő, egészalakos, Budapest, Magyar Állami Operaház főhomlokzat, 1881–1883)
Szfinxek (mészkő épületdísz, egészalakos, Budapest, Magyar Állami Operaház két oldalán, 1881–1883)
Simor János (bronz és gránit, mellszobor, Esztergom. Keresztény Múzeum lépcsőháza, 1885–1886)
Schickedanz Albert (bronz, mellszobor, a Szépművészeti Múzeum előcsarnoka, 1886)
Pálmay Ilka színésznő (márvány, mellszobor, Budapest, Budai vár, Budapesti Történeti Múzeum, 1889)
Keleti Gusztáv (bronz, mellszobor, Képzőművészeti Egyetem rektori folyosó, 1890)
Br. Eötvös Loránd (bronz, mellszobor, Budapest, Eötvös Kollégium, 1891)
Morelli Gusztáv (bronz, mellszobor, Képzőművészeti Egyetem rektori folyosó, 1895)
Br. Kemény Zsigmond (márvány, mellszobor, MTA II. emelet, a kis előadóterem előtt, 1896)
Justitia (márvány és bronz, egészalakos, Igazságügyi Palota, 1896, Legfelsőbb Bíróság épülete, Budapest V. kerület Markó utca 16., 2010)
Gyulai Pál (márvány, mellszobor, MTA I. emeleti folyosó, 1897)
Széchenyi István (bronz és mészkő, egészalakos, Nagycenk, 1897)
Genius (márvány, 1898, Stanted, Anglia)
Erzsébet királyné (márvány és mészkő, mellszobor, Miskolc, Népkerti Vigadó, 1899)
Anyánk (márvány, egészalakos, Magyar Nemzeti Galéria, 1900)
Gr. Festetics György (márvány, mellszobor, Keszthely, Pannon Egyetem Georgikon, 1901)
Alpár Ignác (bronz és gránit, mellszobor, Eötvös József Gimnázium lépcsőháza, Budapest V. kerület, Reáltanoda utca 7., 1902)
Erzsébet királyné (márvány, mellszobor, Teleki Blanka Gimnázium bejárata, Budapest XIV. kerület Ajtósi Dürer sor 37., 1902)
Schulek Frigyes (bronz, mellszobor, Képzőművészeti Egyetem I. emeleti folyosó, 1903)
Steindl Imre (bronz, mellszobor, Országház belső díszlépcső márványfala, 1904)
Liszt Ferenc (mészkő, épületdísz, Budapest, Zeneakadémia homlokzata, 1904–1907)
Szent István király (márvány, egészalakos, Budapest, Szent István téri Bazilika szentélye, 1905)
Szent Gellért püspök (márvány, egészalakos, Budapest, Szent István téri Bazilika kupolája alatt, 1905)
Semmelweis Ignác (mészkő, egészalakos, két mellékalakkal, Budapest V. kerület, Erzsébet tér, 1906: 1948-tól a Szent Rókus Kórház előtt, Budapest VIII. kerület, Gyulai Pál utca)
Arany János (gipsz és mészkő, egészalakos ülő szobor, Nagyszalonta, Csonkatorony, 1907)
Gr. Károlyi Sándor (bronz, egészalakos ülő szobor, Budapest XIV. kerület, a Vajdahunyad vár udvara, Vajdahunyad sétány, 1907–1908)
Zsolnay Vilmos (bronz, mellszobor, Zsolnay Múzeum, Pécs, 1908)
Rómer Flóris (bronz mellszobor, Pozsony Ferencrendiek tere, 1909)
Jászai Mari (bronz, mellszobor, Budapest, Nemzeti Színház bejárata, 1913)
Jókai Mór (bronz és gránit, egészalakos ülő szobor, Budapest VI. kerület Jókai tér, 1921)
Róth Miksa (bronz, mellszobor, Róth Miksa-emlékház, Budapest VIII. kerület Nefelejcs utca 26., 1925).
Irodalom
Irod.: Ybl Ervin: S. A. képmás-szobrai. (Magyar Művészet, 1925)
Liptóújvári S. A. hagyatéki kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Kisfaludi Strobl Zsigmond, a katalógust szerk. Lázár Béla. (Bp., Ernst Múzeum, 1927)
Gerő Ödön: Liptóújvári S. A. (Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat évkönyve az 1928. évre. (Bp., 1928 és G. Ö.: Művészekről művészeknek. Bp., 1939)
Szuchy Tibor: Liptóújvári S. A. Egy. doktori értek. is. 16 táblával. (A budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai. 69. Bp., 1941)
Henszlmann Lilla: S. A. Kismonográfia. 30 táblával. (Magyar mesterek. Bp., 1955)
Ferenczy István, Izsó Miklós és S. A. emlékkiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Soós Gyula. Ill. Petrás István. 4 táblával. (Bp., Országos Szépművészeti Múzeum, 1956)
Domány Imre: A Semmelweis-szobor és S. A. (Orvosi Hetilap, 1957. 12.)
125 éve született S. A. A Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállítása. Budapest, 1981. jún.–szept. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. N. Pénzes Éva. (Bp., MNG, 1981)
Válogatás S. A. szobrászművész alkotásaiból. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Szatmári Gizella. (Mesterek és mesterművek. 2. Nyíregyháza, Városi Galéria, 2000)
Tóth Vilmos: S. A., az epreskerti várúr. (Népszabadság, 2001. 290.)
Nagy Ildikó: S: A: berendezi az Epreskertet. (Művészek és műtermek. Tanulmánykötet és katalógus a Budapest, a művészek városa c. kiállításhoz. Budapest, Ernst Múzeum, 2002. okt. 20.–dec. 4. Szerk. Hadik András és Radványi Orsolya. Bp., 2002)
Stróbl Mihály: S. A., a gránitoroszlán. Egy magyar szobrász élete az Osztrák–Magyar Monarchiában. Visszaemlékezések. Szerk., a képeket vál. Havas Katalin. (A S. A. Emlékhely Alapítvány kiadványa. Bp., Holnap Kiadó, 2003)
S. A. és a magyar szobrász mesteriskola. A Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállítása. 2006. szept. 18.–okt. 20. Kat. A kiállítás kurátorai Blaskóné Majkó Katalin, Körösényi Tamás, Nagy Ildikó, a kötetet szerkesztette Blaskóné Majkó Katalin és Nagy Ildikó. (A S. A. Emlékhely Alapítvány kiadványa. Bp., 2006)
S. A. szobrászművész emlékkiállítása. Szeged, 2006. júl. 12.–szept. 3. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Szatmári Gizella. (Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2006)
Szatmári Gizella: A „nagy nyugtalan.” S. A. születésének másfélszázados évfordulójára. (Art Magazin, 2006)
Nagy Ildikó: Másolatok S. A. szobrászművész műtermében. (Ars Hungarica, 2006)
Nagy Ildikó: S. A. mesteriskolája. (Reformok évtizede. Képzőművészeti Főiskola. 1920–1932. (A Magyar Képzőművészeti Egyetem kiadványa. Bp., 2013)
Peternák Anna: Liszt-variációk a Zeneakadémián. S. A. és Liszt Ferenc. (Art Magazin, 2014)
Stróbl Alajos köztéri szobrai. Kiadványsorozat. Szerk. Stróbl Mátyás. A S. A. Emlékhely Alapítvány kiadványa. Bp., 2012–2015: 1. Szent István király emlékműve a budai várban. 2. Mátyás kútja a budai várban. 3. Az Andrássy út mentén. 4. Szobrok Budapest-Józsefvárosban.
Irod.: Művészeti lexikon. Szerk. Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1935)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Németek Budapesten. Szerk. Hambuch Vendel. (Bp., 1998)
Motesiky Árpád: Felvidéki vadászok életrajzi lexikona. (Bp., 2001)
Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. (Bp., 2002)
Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. (Székelyudvarhely–Sümeg, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
