Labancz Gyula
költő
Löbel Gyula
Született: 1941. január 22. Budapest
Meghalt: 1996. január 25. Budapest
Életút
Budapesti gimnáziumi tanulmányait abbahagyta, munkásként, majd gondnokként dolgozott (1958–1985), a Budaprint Vállalat anyagbeszerzője (1985–1990), szellemi szabadfoglalkozású, csak irodalommal foglalkozott (1990–1996).
1964-től jelentek meg versei, amelyeket kezdetben személytelenség, elvont gondolatiság, később filozófiai ihletettség jellemzett. Tragikum és humor, groteszk zsáner és megszállott misztika, zseniség és festői láttatás: klasszikus és avantgárd hagyomány egyesült ebben a még sokáig megfejtésre váró, ismeretlen és hasonlíthatatlanul eredeti költészetben.
Főbb művei
F. m.: Kettőjük között. Versek. (Bp., 1968)
Idő: személyi csönddel. Versek. (Párizs, Magyar Műhely, 1975)
Szüntelen képmás. Versek. (Bp., Magvető, 1978)
Lélegzettől lélegzetig. Versek. (Bp., Magvető, 1982)
Kéreg-közel. Versek. (Bp., Magvető, 1984)
Hajnali dramaturgia. L. Gy. versei. (Bp., Magvető, 1987)
Civil vadon. Versek. (Bp., 1990)
Hanghoz az arc. Versek. (Bp., Széphalom Könyvműhely, 1992)
Ha eső, akkor Rilke. Versek. (Bp., HungAvia Kráter, 1992)
Megcsendülő fehér avagy Krúdy még egyszer átpörgeti a kalendáriumot. Versek. (Z-füzetek. 59. Bp., 1994)
Fagysebforradás. Újabb és régi versek. (Z-füzetek. 67. Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: Székely Ákos: Dávid, tükörből. (Életünk, 1978)
Pomogáts Béla: Szó és kép. (Jelenkor, 1985)
Tandori Dezső: A kritikáig – és tovább. Négy pályatársam. (Mozgó Világ, 1985)
Csűrös Miklós: Kéreg-közel. L. Gy. versei. (Kortárs, 1986)
Csűrös Miklós: Hajnali dramaturgia. L. Gy. versei. (Új Írás, 1988)
Csűrös Miklós: A játékosságtól a vallomásokig. Jegyzetek L. Gy. költészetéről. (Új Forrás, 1993)
Szepes Erika: Ki kit utál – halálos kiszorítósdi. L. Gy. utolsó versei. (Ezredvég, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2017
