Főbb művei

F. m.: Über eine Fall von Typenänderung des Virus der Maul- und Klauenseuche. (Acta Microbiologica, 1954)
A száj- és körömfájás vírusának disszociációjáról. – Száj- és körömfájás elleni hyperimmunszérum előállítása inaktivált vírus segítségével. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1954; németül: Herstellung von Hyperimmunserum gegen Maul- und Klauenseuche mit Hilfe von inaktivierten Virus. Acta Veterinaria, 1955)
Further Investigations on the Aetiology of Infectious Gastroenteritis of Pigs. (Acta Veterinaria, 1960)
A streptomycesfajok meghatározása szerológiai eljárásokkal. Kand. értek. (Bp., 1961; részben megjelent: Magyar Állatorvosok Lapja, 1962)
A nagyüzemi baromfitenyésztés állat-egészségügyi tapasztalatai a Magyar Népköztársaságban. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1962)
Egy „kínai“ lapinizált sertéspestis-vírustörzzsel szerzett tapasztalatok. Bognár Károllyal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1963; angolul: Experiences with a Lapinized Hog Cholera Virus Strain of Decreased Virulence. Acta Veterinaria, 1963)
Baromfi-egészségtan. Egy. tankönyv. Írta és szerk. Többekkel. (Bp., 1963; 2. átd. kiad. 1966; 3. bőv. és átd. kiad. 1976)
Studies on the Pathogenesis of Gastroenteritis in Swines. Pesti Lászlóval. (Acta Veterinaria, 1965)
Chronic Respiratory Disease – Mycoplasmosis – in Poultry. Bamberger Károllyal és Stipkovits Lászlóval. (Yearbook of the Veterinar Medicine Research Institute. Bp., 1965)
A nagyüzemi szarvasmarhatartás állategészségügyi irányelvei. Írta és szerk. (Az Állatorvos-tudományi Egyetem Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézete kiadványa. Bp., 1967)
Escherichia coli okozta bacteriaemia kialakulásának tanulmányozása mesterségesen fertőzött csirkékben. Stipkovits Lászlóval. – Az Escherichia coli fertőzöttség terjedésének tanulmányozása Mycoplasma gallisepticummal fertőzött baromfiállományokban. Stipkovits Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1967; mindkét tanulmány angol nyelven: Study of the Development of Escherichia coli Bacteriaemia in Artificially Infected Chickens. – Spread of Escherichia coli Infection in Poultry Flocks Infected with Mycoplasma gallisepticum. Acta Veterinaria, 1967)
A sertések légző- és emésztőszervi betegségeinek kórfejlődéstani vizsgálata. (Agrártudományi Közlemények, 1967)
Properties of Aujeszky’s Disease Virus Strains Isolated from Swine Pneumonia Cases. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1968)
Respiratory Diseases of Poultry. Stipkovits Lászlóval. (Yearbook of the Veterinar Medicine Research Institute, 1970)
A tudománypolitikai elvek érvényesítése az Állatorvos-tudományi Egyetem kutatómunkájában. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
Veränderungen des Zitzenkanals im Euter der maschinell gemolkenen Kühen. Katona Ferenccel. (Acta Veterinaria, 1971)
A fácán gümőkórja. (Vadegészségügy, 1971)
A fertőző betegségek elleni védekezés nagyüzemi állatállományokban. Doktori értek. (Bp., 1973)
Foetal Disease Caused by Swine Enteroviruses. Benyeda Jánossal és Reibling Józseffel. (Acta Veterinaria, 1973)
Capellaria hepatica okozta májgyulladás hódban [Castor fiber]. (Parasitologia Hungarica, 1973)
Studies on Source of Toxoplasma Infection in Captive Kangaroos. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1974)
A szakosított szarvasmarhatartó-telepek betelepítésének járványvédelmi szempontjai. (Állattenyésztés, 1974)
Sero-Grouping of Escherichia coli Strains Isolated from Cases of White Scours in Egypt. Többekkel. – Spreading of Virus Infection among Wild Birds and Monkeys during the Influenza Epidemic Caused by the Victoria (3)75 Variant of A(H3N2) Virus. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1975)
A diszciplináris kutatások és az oktatás korszerűsítése. (Felsőoktatási Szemle, 1975)
A háziállatok fertőző betegségei. Egy. tankönyv. Manninger Rezsővel. (Bp., 1975; 2. átd. kiad. Szent-Iványi Tamással. 1985; 3. átd. kiad. Tuboly Sándorral és Varga Jánossal 1999). Abortive Capellaria hepatica Infection in the Guinea Pig. Varga Istvánnal. – Influenza Infectedness of Captured and Shot Wild Birds on North-Eastern and South-Eastern Parts of Hungary. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1976)
A fertőző betegségek elleni védekezést befolyásoló tényezők a nagyüzemi állatállományokban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. márc. 15.)
Incidence of Diseases Due to Mycoplasma bovis in a Cattle Herd. 1–2. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1979)
SPF-módszer, a fertőző sertésbetegségektől való mentesítés legmagasabb foka. (Magyar Tudomány, 1983)
Az állatállományok fertőző betegségektől való mentesítésének lehetőségei. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. febr. 24.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1985)
Experimental Infection of Laying Hens with an Adenovirus Isolated from Ducks Showing EDS Symptoms. Bartha Adorjánnal. (Acta Veterinaria, 1985)
Serological Control of SPF and Conventional Swine Herds for M. hyopneumoniae Infection. Stipkovits Lászlóval. (Archive of Experimental Veterinar Medicine, 1986)
Aerosol Immunisierung gegen die Newcastle Krankheit. (Deutsche Tierärztliche Wochenschrift, 1991)
Krankheiten des Wirtschaftsgeflügels. Ein Handbuch für Wissenschaft und Praxis. I–II. köt. Szerk. Heider, Güntherrel és Monreal, Gerharddal. (Jena–Stuttgart, 1992)
Immunization of Day-Old Chickens against Newcastle Disease. Szemerédi Máriával és Tamási Gézával. – Comparison of Different Computational Methods for Measuring Antibodies to Avian Infectious Bronchitis Virus in Single Serum Dilution. Pénzes Zoltánnal. (Acta Veterinaria, 1992)
Eradication of Bovine Leukosis from a Heavily Infected Herd by the Use of Own Offspring. Többekkel. (Acta Veterinaria, 1994)
Detection of NDV – Specific Antibodies and the Level of Protection Provided by Single Vaccination in Young Chickens. Czifra G.-vel és Horváth E.-vel. (Avian Pathology, 1998)
Pathological and Immunological Study of an in Ovo Complex Vaccine against Infectious Bursal Disease. Többekkel. (Acta Veterinaria, 2000)
A ragadós száj- és körömfájás járvány. Soós Tiborral. (Magyar Tudomány, 2001)
Diseases of Poultry. World Trade and Public Health Implications. (Acta Veterinaria, 2001)
A madárinfluenza és az ember. (Kamarai Állatorvos, 2006).

F. m.: írásai a Magyar Állatorvosok Lapjában: A ragadós száj- és körömfájás laboratóriumi diagnosztizálása és típusainak meghatározása. (1953)
Adatok a szarvasmarha-trichomonadosis járványtanához. Cseh Sándorral, Kemenes Ferenccel. – Baloldali méhszájnyitottsággal és petevezető-hiánnyal kapcsolatos endometriosis macskában. Horváth Györggyel. – Adatok a Trichomonas foctus kórokozó képességéhez. Szőke Sándorral. (1957)
Újabb vizsgálatok a sertések fertőző gyomor-bélgyulladásának oktanáról. Manninger Rezsővel és Szent-Iványi Tamással. – Veleszületett epehólyaghiány kutyában. (1958)
Gyakorlati megfigyelések „náthás“ baromfiállományokban. Derzsy Domokossal. (1960)
Az állategészségügy szerepe nagyüzemi baromfitenyésztésünkben. (1961)
A baromfi idült légzőszervi betegségéről. – A kacsák vírusos és toxikus májgyulladása. Derzsy Domokossal és Tóth Baranyai Istvánnal. – Kórbonctani és kórszövettani elváltozások a sertések pneumoparatyphusa esetén. – A gyári takarmánykeverékek állat-egészségügyi vonatkozásai. (1962)
A mycoplasma kórjelzése és a betegség elleni védekezés. – A tüdőartéria aneurysmája és repedése sertésben. (1963)
Adatok az idült légzőszervi betegség kórfejlődéséhez. Stipkovits Lászlóval. – A szerológiai próbák specifikussága és értéke a mycoplasmosis elleni védekezésben. – A baromfi egyes fertőző betegségeinek igazságügyi állatorvostani vonatkozásai. Várnagy Lászlóval. (1964)
A mycoplasmosis elleni védekezés. – Adatok a madár típusú gümőkór-baktériumokkal fertőzött szarvasmarhák tuberkulin érzékenységéhez. Héjj Lászlóval. – A lapinizált sertéspestisvírus – Rovac-vírus – „neurotrop” sajátosságai. Sályi Gyulával és Túry Ernővel. (1965)
Veleszületett kisagyvelői ataxia macskában. Ifj. Kómár Gyulával. – Vizsgálatok a sertés ún. fertőző gyomor-bélgyulladásának kórfejlődéséről. 1–2. Pesti Lászlóval. – A fertőző állatbetegségek elleni védekezés 20 éve a hazai irodalom tükrében. – Thrombosis okozta intermittáló sántaság lovon. Vághy Tamással. (1966)
A brucellosis elleni védekezés immunbiológiai kérdései. – A sertés tömegesen előforduló gyomor-bélgyulladásának kórjelzése és az ellene való védekezés. Szabó Istvánnal és Szent-Iványi Tamással. (1967)
Tapasztalatok a baromfikolera gyógyszeres és gyógyvakcinás leküzdéséről nagyüzemi állományokban. Kemény Andrással és Rákóczi Istvánnal. (1968)
Kísérletek a „Pigfex“ nevű, élő lactobaktériumot tartalmazó készítménnyel. Süveges Tiborral és Varga Jánossal. – Adatok a baromfi idült légzőszervi betegségének járványtanához és bakteriológiájához. Lomniczi Bélával és Stipkovits Lászlóval. – Az ún. libainfluenza egyes járványtani kérdései és a védekezés lehetősége. Derzsy Domokossal. (1969)
A koncentrált, iparszerűen üzemelő szarvasmarha- és sertéstelepek kártérítésének, üzemeltetésének állat-egészségügyi szempontjai. – A tyúk Escherichia coli fertőzöttsége. Stipkovits Lászlóval. – A malacok hurutos tüdőgyulladásának – enzootiás pneumonia – oktanáról. – A baromfileucosis és a Marek-féle betegség igazságügyi állatorvostani vonatkozásai. Várnagy Lászlóval. – A baromfitífusz elleni védekezés új rendszere és annak igazságügyi állatorvostani vonatkozásai. Várnagy Lászlóval. – A hazai állatorvos-tudományi kutatások 1945-től napjainkig. (1970)
A Pasteurella-törzsek tulajdonságai. Murti, P. R. S. C.-vel. – A bimbócsatorna elváltozásai fejőgéppel fejt tehenek tőgyében. Katona Ferenccel. (1971)
A nagyüzemi állatállományok járványvédelme. 1–7. (1971–1974)
Javaslat a szarvasmarha, a juh és a sertés Ca- és P-szükségletének megállapítására. Horn Artúrral. – Magzatkárosodással járó enterovírus-fertőzés sertésekben. Benyeda Jánossal és Reibling Józseffel. (1973)
A szarvasmarha vírusos légző- és emésztőszervi betegségei a gyakorló állatorvos szemszögéből. – A sertés hólyagos betegsége – SVD – elleni védekezés. Többekkel. – A Haemophilus-nátha – „ragadós” nátha” – hazai előfordulása. Molnár Lászlóval. – Ujhelyi Imre úttörő szerepe a szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésben. – A sertés enzootiás pneumóniája elleni gyógyszeres védekezés. Molnár Lászlóval és Reibling Józseffel. – Kísérletek a szopós malacok és borjak bélflórájának befolyásolására lactobaktériumokat tartalmazó készítményekkel. Varga Jánossal. (1974)
A szarvasmarha fertőző betegségei elleni védekezés alakulása. Csukás Andrással. – Tenyészbikák kromoszóma-vizsgálata. Többekkel. – A sertés fertőző betegségei elleni védekezés alakulása. Bernáth Tiborral és Szabó Istvánnal. (1975)
Aktív immunizálási kísérletek a kislibák Derzsy-féle betegsége – libainfluenza – ellen. – A fertőző betegségek elleni védekezést befolyásoló tényezők nagyüzemi állatállományokban. – A nagyüzemi szarvasmarha-állományok járványvédelme. – A szérumkezelések idejének hatása a Derzsy-féle betegség – libainfluenza – elleni védelem hatékonyságára. Kisary Jánossal. (1977)
A szarvasmarha vírus okozta légző- és emésztőszervi betegségei elleni védekezés különböző tartási rendszerekben. Többekkel. – A hazai állatorvos-tudományi kutatások gyakorlati hasznosításának helyzete és a kutatási eredmények fokozottabb elterjesztésének feladatai. (1978)
A hazai nyúltenyésztés állat-egészségügyi helyzete, különös tekintettel a hazai és a külföldi kutatási eredmények hasznosítására, valamint a további feladatokra. – A Coxiella-burneti fertőzöttség felmérése szarvasmarha- és juhállományainkban. Romváry Józseffel és Rózsa Józseffel. (1979)
Kísérletes mikoplazma-masztitisz szarvasmarhán. Többekkel. (1980)
Immunizálási kísérletek tyúkok adenovírus okozta tojáshéj-képződési zavara – EDS – ellen. Többekkel. – Himlővírus izolálása pulykaállományban jelentkező terméketlenség kapcsán. Többekkel. (1981)
Járványtani, mikrobiológiai és immunológiai szempontok a baromfi fertőző betegségei elleni védekezésben. (1982)
„Zsilipezési módszer” egyes fertőző betegségektől való egyidejű mentesítésre. Többekkel. – Az állatállományok fertőző betegségektől való mentesítésének lehetőségei. (1983)
A látens fertőzöttség és az immunitás szerepe a sertésállományok Aujeszky-féle betegség vírusától való mentesítésben. Bartha Adorjánnal. – Biológiai és környezeti tényezők érvényesülése az élő állattól az élelmiszerig. Bíró Gézával és Simon Ferenccel. (1984)
A szarvasmarha-leukózistól való mentesítés eddigi tapasztalatai. (1986)
A méhcsaládok pusztulásának elemzése. – Az Aujeszky-féle betegség vírusától való mentesítés hazai helyzete. (1988)
A baromfikolera elleni védekezés tapasztalatai és javaslatok a védekezés hatékonyságának javítására. Varga Jánossal. – A baromfipestis elleni preventív immunizálások értékelése, javaslatok. (1989)
Manninger Rezső tudományszervező és társadalmi tevékenysége. (1990)
Az állatgyógyászati oltóanyag előállítása, ellenőrzése és törzskönyvezése. Soós Tiborral. – Új vakcina a baromfipestis ellen. (1992)
A baromfipestis-védettség alakulása fertőző bronchitis elleni egyidejű vakcinázás után. Többekkel. (1993)
A vízibaromfi fertőző betegségeinek epidemiológiája hazai állományokban. (1994)
A hazai tőgyegészségügyi helyzet. Dohy Jánossal. (1995)
Az S EUROP húsminősítés és kapcsolt rendszerei. Rafai Pállal. – A brojlerek légzőszervi betegségei elleni védekezés általános szabályai. Tanyi Jánossal. – A Magyar Állatorvosok Lapjában közölt hazai kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok szerepe a fertőző betegségek elleni védekezésben. 1946–1996. (1996)
A sertés reprodukciós és légzőszervi szindrómája. – A Derzsy-betegség elleni védekezés hazai tapasztalatai. – A mikotoxinhelyzet Magyarországon. (1998)
Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottságának állásfoglalásai a fertőző betegségek elleni védekezés segítésére. (2000)
A fertőző bursitis okozta károk és a védekezés lehetőségei. (2001)
A Magyar Állatorvosok Lapja és jogelődeinek szerepe a hazai állategészségügy fejlődésében. (2004)
Események és élmények a kínai „C” – China – lapinizált sertéspestistörzs történetéből. (2010)
Száz éves a magyar állatgyógyászati oltóanyaggyártás. (2012).

Irodalom

Irod.: Nagy Béla: M. J. életútja. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Papócsi László: Harminc év a baromfiipar és Bábolna állategészségügyének szolgálatában. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1997)
Meghátrált a baromfipestis. Beszélgetés M. J. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 1998. 13.)
Harrach Balázs: M. J. professzor 75 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2002)
Klasszikus és új baromfibetegségek. Beszélgetés M. J. akadémikussal. (Élet és Tudomány, 2004. 3.)
Kassai Tibor–Molnár Kálmán: M. J. 80 éves. (Magyar Állatorvosok Lapja, 2007)
„Amire büszke vagyok az utóbbi öt évben…” M. J. akadémikus köszöntése 80. születésnapja alkalmából. (Kamarai Állatorvos, 2007)
Perényi János: M. J. akadémikus 90 éves! (Kamarai Állatorvos, 2017)
M. J. 1927–2018. (Magyar Mezőgazdaság, 2018).

neten:

http://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-meszaros-janos-allatorvos-az-mta-rendes-tagja-108413