Lőrincz Zsuzsa, B.
történész, levéltáros
B. Lőrincz Zsuzsa; Barna Péterné; Pethes Róbertné
Született: 1925. szeptember 12. Budapest
Meghalt: 2009. március 31. Budapest
Család
Sz: Lőrincz Jenő (†1943) kiskereskedő, Stern Hanna. F: 1. Barna Péter gépészmérnök. 2. Pethes Róbert. Fia: Barna György Péter (1954–); leánya: Barna Éva (1961–).
Iskola
A budapesti Dobó Katalin Női Felsőkereskedelmi Iskolában kereskedelmi és a budapesti Fáy András Gimnáziumban gimnáziumi érettségi vizsgát tett (1943), az ELTE BTK-n történelem–magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1971).
Életút
Az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke gyakornoka (1949–1950). A Magyar Országos Levéltár segédlevéltárosa (1950–1952), levéltárosa (1952–1970), főlevéltárosa (1970–1980); osztályvezető-helyettese (1955–1965), osztályvezetője (1965-től) és a Magyar Külügyminisztérium Levéltára referense (1954-től).
A Magyar Országos Levéltár párttitkára (1951–1962).
Tudományos pályafutásának kezdetén, gazdaságtörténészként, a magyarországi céhek kialakulásával és kezdeti működésével foglalkozott, majd érdeklődése az egyházpolitika története és a diplomáciatörténet, mindenekelőtt a római katolikus egyház magyarországi tevékenysége és a magyar Külügymininisztérium története felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a vatikáni–magyar kapcsolatok 20. századi története, ill. a magyar külügymininisztérium szervezetének, felépítésének, iratkezelésének vizsgálata terén.
Forráskiadói tevékenysége is jelentős, kiadta Andorka Rudolf (1891–1961) honvéd tábornok naplóját, elkészítette a Magyar Külügyminisztérium Levéltára repertóriumát.
Elismerés
Munka Érdemérem (1956).
Főbb művei
F. m.: A Magyar Külügyminisztérium Levéltára. I. Külügyminisztérium. Levéltári leltárak. Repertórium. Összeáll. (Bp., 1959)
A Magyar Tanácsköztársaság levéltárügye. (Levéltári Közlemények, 1959)
Adatok a római katolikus egyház társadalomszervező tevékenységéhez Budapesten. 1919–1945. (Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. Bp., 1961)
A náci csizma nyomában. Magyar–német diplomáciai kapcsolatok. (Bp., Kossuth, 1961)
A Magyar Külügyminisztérium Levéltára. II. Külképviseletek. Repertórium. (Bp., 1964)
Adatok a Vatikán politikájához a magyar diplomáciai iratokban. 1939–1940. (Századok, 1966)
A vatikáni magyar követ jelenti. Dokumentumok a Vatikán és az európai fasiszta államok kapcsolatáról. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Kossuth, 1969)
A Vatikán európai politikájának egyes kérdései, különös tekintettel a magyarországi kapcsolatokra a vatikáni magyar követjelentések nyomán. Kand. értek. (Bp., 1969)
Iratkezelés – levéltáros szemmel. (Levéltári Közlemények, 1973)
Az iktatási gyakorlat néhány tapasztalata az államigazgatási és vállalati szerveknél. (Levéltári Szemle, 1977)
A madridi követségtől Mauthausenig. Andorka Rudolf naplója. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., Kossuth, 1978)
Iratkezelési alapismeretek. Szerk. (Bp., 1981)
A vegyes iratkezelési rendszer gyakorlatának néhány problémája a KGM szervezetében. (Levéltári Szemle, 1981)
Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez. (Levéltári Közlemények, 1982)
Iratkezelési-irattárosi ismeretek. Szerk. (Bp., 1986 és utánnyomások)
Magyar honos munkások Németországban. Adatok a berlini követség munkásgondozó hivatalának működéséhez. (Levéltári Szemle, 1991)
Tárgyalások a magyar–szovjet diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről, 1924-ben. (Múltunk, 1994)
Az önálló magyar külügyi szervezet újjáalakításának kezdetei. 1919–1921. (Levéltári Szemle, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018