Minich Károly
orvos, patológus, igazságügyi orvos
Született: 1869. március 20. Pest
Meghalt: 1938. július 7. Budapest
Temetés: 1938. július 9. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Szülei: Minich József (1831–1899. febr. 26. Budapest. Temetés: 1899. febr. 28. Kerepesi út) szobrászművész, Ősz Emma (†1910. ápr. 9. Budapest. Temetés: 1910. ápr. 11. Kerepesi út). Testvérei: Minich Jenő jogász, kir. ítélőtáblai bíró, a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke, a BKE alelnöke; ill. Lyka Károlyné Minich Ida (1866. nov. 9. Pest–1940. máj. 3. Budapest) festőművész, Lukovits Istvánné Minich Vilma (†1960. aug. 16. Budapest. Temetés: 1960. aug. 19. Farkasrét). Minich Ida első férje: Tóth László (1869. júl. 15. Pest–1895. máj. 27. Frankfurt am Main) festőművész; második férje Lyka Károly (1869. jan. 4. Pest–1965. ápr. 30. Budapest. Temetés: 1965. máj. 6. Kerepesi út) művészettörténész.
Minich Károly felesége: borsodi Horváth Alexa, borsodi Horváth György és Tőkey Friderika leánya. Horváth Alexa testvére: Horváth Árpád, a Miskolci Takarékpénztár igazgatója, Horváth Árpád felesége: biharszentandrási Frankó Adél [Adéle] költőnő. Minich Károly fiai: Minich Miklós és Minich József.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1891), a törvényszéki orvostan (1906) és az erőszakos halálnemek törvényszéki orvostana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1908).
Életút
A budapesti tudományegyetem Törvényszéki Orvostani Intézete gyakornoka (1896–1898), a budapesti Új Szent János Kórház kórboncnok főorvosa (1898–1936). A budapesti tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán (1906–1936) és Orvostudományi Karán a törvényszéki orvostan magántanára (1906–1920), az Orvostudományi Karon a törvényszéki orvostan c. ny. rk. tanára (1920–1936). A budapesti büntető törvényszék és a budapesti törvényszék szakértője (1898–1936).
Művészcsaládból származott: édesapja szobrász-, testvére festőművész volt, maga is művésznek készült. Kiváló operatőr és patológus volt, munkássága jelentős részét kitűnő stílusban fogalmazott esetleírásai tették ki amelyeket évtizedekig tanítottak a budapesti orvosi egyetemen. A magyar igazságügyi orvostan egyik kiemelkedő képviselőjeként elsők között ismerte fel a hipnózis jelentőségét a törvényszéki orvostanban. Több, alapvető jelentőségű patológiai tankönyv és szakmonográfia tolmácsolója. Ő fedezte fel továbbá az orvostanhallgató Medgyessy Ferenc művészi képességeit: rendkívüli tehetségről árulkodó bonctani rajzait és első szobrait Minich Károly vitte el Lyka Károlyhoz, sógorához. A Lyka–Minich családot később évtizedes művészbarátság kötötte össze. Újabb kutatások szerint Minich Károly volt az Új Szent János Kórházban elhunyt Kosztolányi Dezső boncoló orvosa.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja. A Törvényszéki Orvosi Vizsgabizottság elnöke.
Főbb művei
F. m.: A bélelzáródás okai. (Gyógyászat, 1900)
Adatok a chlorsavas kalium-mérgezéshez. (Gyógyászat, 1903)
A Werlhof-féle betegség törvényszéki orvosi jelentősége. – Adatok a lőtt sebek törvényszéki orvosi méltatásához. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904 és mindkettő külön is: Bp., 1904)
Sarcoma hydropicum papillare esete. Bäcker Józseffel. – A szénéleg-mérgezésnél felmerülő törvényszéki orvosi kérdésekről. – Gyermekölés vízbefullasztás útján. (Budapesti Orvosi Ujság, 1905 és valamennyi külön is: Bp., 1905)
A törvényszéki orvostan jelentősége. (Budapesti Orvosi Ujság, 1906)
Baleseti sérülés és halál közötti okozati kapcsolat kimutatása periratok alapján. (Budapesti Orvosi Ujság, 1911)
A fertőzés kérdése a törvényszéki orvostani gyakorlatban – A hypnosis kérdése a törvényszéki orvostani gyakorlatban. – Az orvosi bizonyítványokról. (Budapesti Orvosi Ujság, 1912 és valamennyi külön is: Bp., 1912)
Adatok a paralysis progressiva traumás eredetéhez. (Budapesti Orvosi Ujság, 1913 és külön: Bp., 1913).
F. m.: ford.: Bollinger, Otto: A kórboncztan alapvonalai, atlasszal. Ford. Kelen Bélával és Krompecher Ödönnel. (Orvosi kézi atlaszok. III–IV. köt. Bp., 1897)
Kaufmann, Eduard: A részletes kórboncztan tankönyve. I–II. köt. A 2. kiad. után ford. M. K. Átnézte Genersich Antal. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. Bp., 1902–1903).
Irodalom
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Vámossy Zoltán: M. K. (Orvosi Hetilap, 1938)
Kálló Antal: A prosecturák kialakulása és fejlődése Budapest székesfőváros közkórházaiban, 1942-ig. (Orvostörténeti Közlemények, 1962).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
