Lukács Hugó
orvos, neurológus, pszichiáter
1891-ig Löwinger Hugó
Született: 1874. április 9. Budapest
Meghalt: 1939. április 4. Párizs, Franciaország
Család
Nagyszülei: Löwinger Salamon, Bürdermann Borbála.
Szülei: Löwinger Zsigmond (1830–1909. nov. 7. Bp.) vasnagykereskedő, Falbenheim Jozefa.
Testvére: Löwinger Károly (1868. máj. 13. Pest), ill. Lukács Leontin (†1922. máj. 17. Bp. Temetés: 1922. máj. 19. Rákoskeresztúri Izraelita Temető) és Fekete Rudolfné Löwinger Malvina (1877. aug. 23. Bp.–1938. nov. 30. Bp.).
Felesége: 1915-től Bernáth Ilma (1891. dec. 10. Kolozsvár–1961. ápr. 19. Bp. Temetés, hamvasztás előtti búcsúztatás, 1961. ápr. 25. Farkasrét) festőművész, Bernáth Albert és Horváth Eugénia leánya.
Iskola
A budapesti VII. kerületi állami gimnáziumban éretts. (1892), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1896).
Életút
A budapesti tudományegyetem Ideg- és Elme Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1896–1906), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elme Klinika egy. tanársegéde (1906–1909), a kolozsvári kerületi munkásbiztosító pénztár főorvosa (1909–1914). Az I. világháborúban, katonai kórházparancsnoki szolgálatot teljesített (1914–1918), a Tanácsköztársaság idején, a Népjóléti Népbiztosság orvos-munkatársa (1919). Az összeomlás után feleségével, Bernáth Ilma festőművésszel Bécsbe menekült (1919–1938), majd Párizsban telepedett le (1938; felesége azonban 1933-ban a Szovjetunióba költözött). Bécsben és Párizsban is ideg- és elmeorvosi magánintézetet nyitott.
Gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
Orvosként elsősorban gyermekneurológiával és -pszichiátriával foglalkozott, a magyarországi gyermekpszichológiai és -pszichiátriai kutatások egyik úttörője. Jelentős eredményeket ért el a dementia praecox és más elmebetegségek diagnosztikai vizsgálata terén. Elsők között vizsgálta az elmebetegek védelmét, elsők között ismerte fel az ún. korlátozott beszámíthatóság jelentőségét; orvostörténeti és művelődéstörténeti tevékenysége is értékes.
Emlékezet
Lukács Hugó (Löwinger Hugó néven) Budapesten született, 1906-tól Kolozsvárott élt és tevékenykedett. Kolozsvárott a baloldali, radikális szellemű értelmiség köréhez tartozott, közeli barátja volt Adynak. Ady Endre (1877–1919) 1909. jún. közepén érkezett meg Párizsból, a költő nagyváradi barátai ajánlották neki gyógykezelésre és pihenésre a kolozsvári Lechner-klinikát: Lukács Hugó akkor ott dolgozott mint tanársegéd. Lechner Károly (1850–1922), a kolozsvári idegklinika professzora 1909 nyarán vállalta el Ady kezelését; Lukács Hugó saját tanársegédi szobájában helyezte el az akkor már nagybeteg poétát. A fiatal Ady-rajongó orvos gondoskodott a költő szórakoztatásáról is: művészekből, jogászokból, újságírókból, pályakezdő írókból álló válogatott társaságot gyűjtött Ady köré. A kezelések – gyógytorna, fürdők – hatására Ady átmenetileg felhagyott az itallal, kedélye rendbejött, jókedvű és bizakodó lett. Ady távozása után Lukács Hugó is elhagyta a Lechner-klinikát, a kolozsvári munkásbiztosító pénztárnál helyezkedett el, s számos írása, színikritikája jelent meg helyi lapokban.
A művészetkedvelő – maga is amatőr festőművész és grafikus – orvos, Adyval való találkozása után Ady-relikviákat gyűjtött. Ady több verset is írt, ill. ajánlott Lukács Hugónak, levelezésében is többször megemlítette őt. A költő halála után több lapnak is nyilatkozott Ady betegségéről, találkozásairól, s azokról a személyekről, akikkel Ady kezelése során kapcsolatba került Orvostörténeti és orvosetikai írásai az Ady-kutatás fontos kordokumentumai.
Elismertség
A kolozsvári Bolyai Társaság elnöke.
Főbb művei
F. m.: orvosi dolgozatai: A gyermekkori epilepsia kérdéséhez. (Klinikai Füzetek, 1900)
Az elmegyengék akaratszabadsága. (Közlemény a Rókuskórházi idegbeteg laboratoriumból, 1900 és Klinikai Füzetek, 1900)
Az izmok és idegek villamos ingerlékenysége curara hatás alatt. Donáth Gyulával. (Közlemény a budapesti kir. magyar tudományegyetem gyógyszertani intézetéből, 1900 és külön: Bp., 1900)
Az idioták és imbecilisek védelme. L. H. előadása a magyar elmeorvosoknak 1900. évi okt. 28–29-én tartott első országos értekezletén. (Az 1900. okt. 28–29-én Budapesten tartott első országos elmeorvos értekezlet előadásai. Bp., 1901)
A gyógyszer történetéből. (Gyógyszerész, 1901)
Enkephalopathia infantilis esete. (Orvosi Hetilap, 1901)
A trigeminus facialis reflexekről. L. H. előadása a kir. Orvosegylet Neurológiai Szakosztályának 1901. nov. 11-én ülésén. (Orvosi Hetilap, 1901. 51. és külön: Bp., 1901)
Levegő- és fényfürdők. (Az Időjárás, 1901)
A gyermekpsychologia. (Klinikai Füzetek, 1901–1902)
A psychologia Schopenhauer műveiben. (Magyar Orvosok Lapja, 1902)
Az orvostudomány története a XIX. században. 1–34. (Gyógyszerész, 1902 és külön egy füzetben: Bp., 1902)
A korlátozott beszámíthatóságról folyt vita. L. H. előadása 1903. márc. 7-én. Friedmann Ernő és Salgó Jakab felszólalásával. (Magyar jogászegyleti értekezések. 220. Bp., 1903)
A paralysis progressiva kórtanához. Dolgozat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmekórtani Kritikájáról. (Klinikai Füzetek, 1904)
A szemtükri lelet jelentősége elmebetegeknél. Markbreiter Irénnel. Dolgozat a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Ideg- és Elmekórtani Kritikájáról. (Orvosi Hetilap, 1906. 5. és külön: Bp., 1906)
A pellagra kórbonctanához. Fabinyi Rudolffal. (Gyógyászat, 1907)
A dementia praecox kórtanához és kórbonctanához. (Klinikai Füzetek, 1908)
Az új orvos. (Hétfői Újság, 1919. áp. 21.).
F. m.: egyéb művei és Ady Endrével kapcsolatos írásai: A beteg Ady Endre. (Esztendő, 1919. 2.)
Szellemi élet a szovjet világban. (Új Világ, 1919. 2.)
Ady Endre álarcai. (Huszadik Század, 1919. aug. és Arcok és harcok Ady körül. Kolozsvár, 1929)
Zsidó kérdés? (Tükör, 1921. 51.)
Török nagymama. Török Károlyné és Ady Endre. (Jövő [Bécs], 1923. jan. 30.)
Ady a Palermóban. (Jövő [Bécs], 1923. ápr. 4.).
Irodalom
Irod.: források: Kiskorú Löwinger Hugó budapesti lakos vezetéknevének „Lukácsra”-ra kért változatása megengedtetett. (Pesti Napló, 1891. ápr. 16.)
Löwinger Zsigmond vasnagykereskedő elhunyt. (Az Újság, 1909. nov. 9.)
Lukács Hugóék repatriáltatták magukat. (Kolozsvári Tükör, 1920. 42.)
Lukács Hugó Bécsben asszisztál. (Tükör, 1921. 50.)
Lukács Leontin elhunyt. (Az Újság, 1922. máj. 19.)
Andor Leon: Ismeretlen Ady-vers egy bécsi orvosi rendelőben. A költő huszonhárom évvel ezelőtt a kolozsvári klinikán írt verse [Lukács Hugónak]. (Az Ujság, 1932. szept. 25.)
Bányai Ernő: Ady Endre erdélyi barangolásai. [Adyról és Lukács Hugóról.] (Brassói Lapok, 1936. okt. 4.)
Lukács Hugó Párisban főbe lőtte magát [ápr. 4-én]. (Keleti Újság, 1939. ápr. 16.)
Főbelőtte magát Párisban dr. Lukács Hugó, Ady egykori kezelőorvosa. (Ellenzék, 1939. ápr. 16.)
Öngyilkos lett Ady Endre orvosa. (Pesti Napló, 1939. ápr. 23.)
Ady Endre Párizsban elhunyt orvosa érdekes feljegyzéseket hagyott hátra a költő betegségéről és haláláról. (Pesti Napló, 1939. ápr. 26.)
Dr. Lukács Hugó, Ady Endre orvosa és barátja, Párisban főbelőtte magát. (Brassói Lapok, 1939. ápr. 28.)
Andor Leon: Ady szelleme a bécsi romok között. (Igaz Szó, 1947. 12.)
Gách Marianne: Egy szobrásznő és egy festőnő. [Kunvári Lilla szobrásznőrő és Bernáth Ilma festőművésznőről.] (Haladás, 1949. 10.)
Hernádi Magda: Egy gazdag élet emlékeiből. [dr. Lukács Hugóné Bernáth Ilma festőművésznőről.] (Magyar Ifjúság, 1958. 45.)
Meghalt Bernáth Ilma festőművésznő. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1961. ápr. 25.)
Ady Endre kórrajzi iratai 1909-ből. Közli: Mózes Huba. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1971. 2.)
Bustya Endre: Innen jöttem és ide térek. 1–10. [Ady kolozsvári éveiről és Lukács Hugóról.] (Igazság, 1977. szept. 14.–1977. nov. 16.)
Kótay Pál: Egy meg nem írt kórlap margójára. Ady Endre betegségéhez. (Orvostörténeti Közlemények, 1978. 3.)
Andor Leon: Találkozások Ady Endre orvosával. (Szabad Föld, 1978. 7.).
Irod.: Zsakó István: A magyarországi pellagra történeti vázlata. (Orvostörténeti Közlemények, 1962)
Szállási Árpád: Ady orvosa és barátja. L. H. (Orvosi Hetilap, 1973. 51.)
Honti József: Az orvosok Adyról. (Orvosi Hetilap, 1977. 46.)
Romániai magyar irodalmi lexikon. I–VI. köt. (Bukarest, 1981–2010)
Bustya Endre: Múzsák vetélkedője. [Adyról és L. H.-ról.] (Helikon, 1996. 9.)
Murádin Jenő: Lukács doktor léleklátásai. (Kortárs, 2014. 2.).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89G9-F9QH-G?cat=292437 (Löwinger Hugó születési anyakönyve, 1874)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRQ3-RTF?i=138&cc=1452460 (Löwinger Malvina és Fekete Rudolf házassági anyakönyve, 1898)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6FZS-91Z?i=116&cc=1452460 (Löwinger Károly és Bitonszky Etelka házassági anyakönyve, 1906)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHS-DSL?i=97&cc=1452460 (Löwinger Zsigmond halotti anyakönyve, 1909)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SG3-3BF?i=190&cc=1452460 (Lukács Leonin halotti anyakönyve, 1922)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VZ-R5V?i=340&cc=1452460 (Fekete Rudolfné Löwinger Malvina halotti anyakönyve, 1938)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6M49-4VL?i=124&cc=1452460 (Lukács Hugóné Bernáth Ilma halotti anyakönyve, 1961)
https://resolver.pim.hu/auth/PIM88450
https://nntp.hu/person/person.php?personid=20044
https://nevpont.hu/palyakep/lukacs-hugo-db33f
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2021
