Lutter Tibor
irodalomtörténész, műfordító
Született: 1910. augusztus 15. Budapest
Meghalt: 1960. június 9. Budapest
Temetés: 1960. június 13. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Római katolikus értelmiségi családból származott. Nagyszülei: Lutter János (1830. jún. 10. Lök, Bars vm.–1911. ápr. 19. Budapest) honvéd tüzér főhadnagy, középiskolai tanár, a budapesti II. kerületi katolikus gimnázium igazgatója, Aczél Irma. Nagyszülei testvérei: Lutter Nándor (= Ferdinánd, 1820–1891), matematikus, római katolikus pap, piarista szerzetes, az MTA tagja, Lutter Károly (†1903. márc. 5. Budapest. Temetés: 1903. márc. 6. Budapest, cs. és kir. katonai temető) cs. és kir. törzsorvos, ill. Chlebovits Józsefné Lutter Antónia és Aczél Mártonné Lutter Jozefina (†1903. márc. 27. Budapest. Temetés: 1903. márc. 29. Farkasrét). Szülei: Lutter Nándor királyi járásbíró, Szabó Mária.
Testvére: Lutter Nándor és Lutter Béla (1908–1967) vegyészmérnök, élelmiszer-kémikus, kandidátus. Leánya: Lutter Éva; fia: Lutter Tibor.
Iskola
A kalocsai jezsuita gimnáziumban és a budapesti II. kerületi katolikus reálgimnáziumban tanult, Budapesten éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – angol–magyar–francia szakos középiskolai tanári (1933) és bölcsészdoktori okl. (1936), az angol felvilágosodás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1948), az irodalomtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).
Életút
A budapesti IX. kerületi felsőkereskedelmi iskola, ill. kereskedelmi középiskola r. tanára (1933–1946), egyúttal a budapesti Német Birodalmi Iskola (Deutsche Reichschule) tanára is (1943–1944). Az ország német megszállása idején részt vett a fegyveres nemzeti ellnállásban (1944–1945). A Szegedi Tudományegyetem Angol Filológiai Intézete mb. előadó tanára (1946–1948), majd főiskolai tanári rangban a budapesti Eötvös Collegium igazgatója (1948–1950), egyúttal a Debreceni Tudományegyetem magántanára (1946–1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Angol Filológiai Intézete intézeti tanára (1949–1952), az Angol Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952–1957), a Világirodalom Tanszék egy. docense (1957–1960). Az Idegen Nyelvek Főiskolája Angol Tanszékének vezetője is.
Újkori angol irodalom- és művelődéstörténettel, elsősorban a 16–18. századi angol irodalom fejlődésével, az angol polgári forradalom irodalmával; James Joyce (1882–1941), Jonathan Swift (1667–1745) és John Milton (1608–1674) munkásságával foglalkozott. Műfordítóként elsősorban kortárs angol és klasszikus amerikai irodalmat tolmácsolt. Számos népszerű középiskolai angol nyelvkönyv és kereskedelmi levelezési könyv szerzője és szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Az újabb angol irodalom nagy kérdőjele: James Joyce. Egy. doktori értek. is. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Angol Philológiai Intézetének kiadványai. 13. Bp., 1935)
H. G. Wells, a nyárspolgár. (Katholikus Szemle, 1935)
Németh László „Tanu”-ja. (Napkelet, 1937)
The Spiritual Aspects of Early Quakerism. (Yolland Emlékkönyv. Bp., 1944 és külön: Bp., 1944)
Dráma és valóság. Angol drámatörténeti kérdések. Habilitációs értek. is. (Acta Universitatis Szegediensis. Bp., 1947)
James Joyce és Ulyssese. (Forum, 1947)
Metafizikus esztétika. (Forum, 1948)
Shakespeare és a magyarországi anglisztika néhány kérdése. (Irodalomtörténet, 1949)
Sinclair Lewis és az amerikai élet. (Forum, 1949)
Fielding: Tom Jones. (Csillag, 1950)
John Milton „A Paradicsom Elvesztése“ c. hőskölteménye és a 17. századi angol irodalom. (Világirodalmi Évkönyv. Bp., 1951)
Thackeray: Hiúság vására. (Köznevelés, 1951)
George Bernard Shaw. Tanulmány. (A kultúra mesterei. Bp., 1952)
Hamlet. (Köznevelés, 1952)
Volpone. (Köznevelés. 1953)
Jonathan Swift. Tanulmány. (A kultúra mesterei. Bp., 1954)
Henry Fielding (Természet és Társadalom, 1954)
A polgári angol irodalomtörténet-írás újabb útjai. – A költészet védelmében. A Caldwell-vita. (Filológiai Közlöny, 1955 és mindkettő külön is Bp., 1955)
Walt Whitman. (Természet és Társadalom, 1955)
John Milton, az angol polgári forradalom költője. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1956)
A mai amerikai regényirodalom. (Természet és Társadalom, 1956)
A New Hungarian Edition of Shakespeare’s Plays. (Acta Litteraria, 1957)
Henry Wadsworth Longfellow. (Magyar Tudomány, 1957)
George Bernard Shaw. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Philologica, 1957 és külön: Bp., 1957)
James Joyce. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. 2. Bp., 1959)
Edgar Allan Poe. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Philologica, 1959 és külön: Bp., 1960)
Irwin Shaw regénye. Oroszlánkölykök. (Élet és Irodalom, 1960. 11.)
Somlyó Zoltán: Nyitottkönyv. A titkos írás. (Irodalomtörténet, 1961).
F. m.: szerk.: Chaucer, Geoffrey: Canterbury mesék. Szerk. (Bp., 1950)
Shakespeare: Szentivánéji álom. Ford. Arany János. A bevezetést írta L. T. (Bp., 1951)
Mark Twain: Utazás az Egyenlítő körül. Riportok. Ford. Benedek Marcell. Ill. Biai Föglein István. A bevezetést írta L. T. (1–2. kiad. Bp., 1953; Világjárók. Klasszikus útleírások. 3. kiad. Bp., 1963)
Mark Twain: Jámbor lelkek külföldön. I–II. köt. Szatirikus útirajz. Ford. Benedek Marcell, a térképeket tervezte Bognár Gábor. Szerk., sajtó alá rend. L. T. A két kötet egybekötve. (Bp., 1954)
Mark Twain: Útirajzok. Ford. Benedek Marcell. Vál., szerk. L. T. (Bp., 1955)
Cook, James: Utazások a világ körül. Útleírások. Ford. Vajda Endre. Ill. Biai Föglein István. Vál., szerk. L. T., a bevezető tanulmányt írta Bodrogi Tibor. 4 térképmelléklettel. (Bp., 1955; 2. kiad. 1962)
O. Henry [Porter, William Sydney]: A visszaeső bűnös. Elbeszélések. Ford. Kilényi Mária és Ruzitska Mária, a versbetéteket ford. Bakucz József. Az utószót írta L. T. (Bp., 1956)
Shakespeare szonettjei. Ford. Justus Pál. A bevezető tanulmányt írta L. T. (Kétnyelvű klasszikusok. Bp., 1956)
Milton Poems. – John Milton költeményei. Vál., szerk. Bartos Tibor, az utószót írta L. T. (Janus Könyvek. Bp., 1958)
Sandburg, Carl August: Válogatott versek. Ford. Keszthelyi Zoltán. Vál., szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Bp., 1958)
Lewis, Sinclair: Fő utca. Regény. Ford. Schöpflin Aladár. A bevezető tanulmányt írta L. T. (Táncsics Könyvtár. 6. Bp., 1958; 2. kiad. 1960)
Sinclair, Upton: A szerelem tövises útja. Regény. Ford. Ábel Olga és Benamy Sándor, a verseket ford. Vidor Miklós. A bevezető tanulmányt írta L. T. (Táncsics Könyvtár. 10. Bp., 1958; 2. kiad. 1960)
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi. Tragédia öt felvonásban. Ford. Arany János. Az utószót írta L. T. (Bp., 1959)
Beecher-Stowe, Harriet: Tamás bátya kunyhója. Regény. I–II. köt. Ford. Réz Ádám, ill. Márffy Albin. A két kötet egybekötve. (Kincses Könyvek. Bp., 1959)
Az utószót írta L. T. Edgar Allan Poe összes versei. – The Poetical Works of Edgar Allan Poe. (Kétnyelvű klasszikusok. Bp., 1959)
Halldór Laxness [Gudjónsson, Halldor]: Északi lány. Regény. Ford. Sárközy Elga. Az előszót írta L. T. (Táncsics Könyvtár. 18. Bp., 1959)
Powys, John Cowper: Wolf Solent. Regény. Ford. Vajda Endre, az utószót írta L. T. (Világkönyvtár. Bp., 1959)
Linklater, Eric: Juan Amerikában. Regény. Ford. Káldor György és Kovács György. Ill. Bartha László. Az utószót írta L. T. (Vidám Könyvek. 3. Bp., 1959)
Swift, Jonathan: Gulliver utazásai. Regény. Ford. Szentkuthy Miklós. A bevezető tanulmányt írta L. T. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1960)
Shakespeare: Othello, a velencei mór. Ford. Kardos László. Az utószót írta András Lászlóval és Kéry Lászlóval. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
Mark Twain: Jámbor lelkek külföldön. I–II. köt. Szatirikus útirajz. Ford. Benedek Marcell. Szerk., sajtó alá rend. L. T. (Örökzöld Könyvek. Új kiad. Bp., 1990)
Cook, James: Utazások a világ körül. Útleírások. Ford. Vajda Endre. Vál., szerk. L. T. (Új kiad. Bp., Osiris, 2002).
F. m.: tankönyvei, jegyzetei: Angol olvasókönyv. A Magyar Állami Pedagógiai Főiskola hallgatói számára. (Bp., 1948)
Angol nyelvkönyv. Báti Lászlóval és Róna Évával. (Bp., 1950)
Milton and Seventeenth Century English Literature. A Synopsis to a Fourteen Weeks’ Course. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Angol lexika. Frazeológiai jegyzet. Összeáll. Majdik Zoltánnal és Székács Györgynével. (Az Idegennyelvek Főiskolája kiadványa. Bp., 1952)
Fonetika. (Az Idegennyelvek Főiskolája kiadványa. Bp., 1952)
Angol nyelvkönyv az általános gimnáziumok II. osztálya számára. Báti Lászlóval és Róna Évával. (Bp., 1952)
Angol nyelvtan. Az általános gimnáziumok számára. András Lászlóval. (Bp., 1957; és utánnyomások: 1958–1962)
Rendszeres angol nyelvkönyv. András Lászlóval. (Tanuljunk nyelveket! Bp., 1957; 2. kiad. 1960)
Világirodalmi antológia középiskolák számára. IV. köt. Angol irodalom. Vál., szerk. (Iskolai Könyvtár. Bp., 1960).
F. m.: ford.: Thomson, George: Marxizmus és költészet. Ford., az előszót írta. (Tudomány és haladás. 13. Bp., 1948)
Gibbon, Stella Dorothea: Itt sárkányok vannak. Regény. Ford. L. T., az utószót írta Róna Éva. (Bp., 1959)
Irving, Washington: Vázlatkönyv. Válogatás a szerző The Sketch Book of Geoffrey Crayton Kent c. művéből. Vál., ford., az utószót írta L. T. Ill. Zórád Ernő. (Bp., 1959).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Pál Zoltán: L. T. államvédelmi megfigyelése. (Betekintő, 2010).
a neten:
http://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2010_3_pal_0.pdf
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
