Luby Margit, benedekfalvi
etnográfus, folklorista, néprajzi gyűjtő
Született: 1885. november 13. Nagyar, Szatmár vármegye
Meghalt: 1976. július 18. Budapest
Család
Régi katolikus nemesi családból származott, az előtag és a családnév a család két legrégebbi birtokával, a Liptó vármegyei Benedekfalvával és Lubellével függ össze. A legelső, Luby néven ismert őse, az 1500-ban említett Luby Mihály volt. Luby Margit nagyszülei: Luby Zsigmond (1819. ápr. 13. Nagyar–1887. júl. 5. Fülpösdaróc. Temetés: 1887. júl. 8. Nagyar), földbirtokos, politikus, főszolgabíró, vármegyei tanfelügyelő, nagyilosvay Ilosvay Katalin (†1892. nov. 11. Fülpösdaróc. Temetés: 1892. nov. 13. Fülpösdaróc); okolicsnai Okolicsányi Lajos (1833–) földbirtokos, okolicsnai Okolicsányi Hermina (1836. nov. 6. Pest–1903. dec. 24. Karász. Temetés: 1903. dec. 26. Laskod). Petőfi Sándor 1846-ban, Szatmár megyei utazása során ismerkedett meg Luby Zsigmonddal, barátságuk a költő haláláig megmaradt. Petőfi több költeményét saját kezűleg másolta be Luby Zsigmond verseskötetébe!
Luby Margit szülei: Luby Géza (1848. okt. 11. Fülpösdaróc–1911. febr. 5. Bp. Temetés: 1911. febr. 8. Nagyar, családi sírbolt): földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő, okolicsnai Okolicsányi Margit (1864. márc. 24. Laskod–1895. dec. 31. Debrecen. Temetés: 1896. jan. 3. Karász). Luby Géza nagyari uradalmát mintagazdasággá fejlesztette, több ezer virágból álló, híres rózsaligetet alakított ki, mezőgazdasági és kertészeti könyvtárat gyűjtött össze. Luby Géza házassága a feleség „ideggyengesége” miatt megromlott, elváltak; a válás anyagilag rendkívül nehéz helyzetbe hozta a férjet, aki végül a nagyari birtok eladására kényszerült. A válás megkönnyítése érdekében Luby Géza a római katolikus hitről áttért a református hitre, így Luby Margit is református lett. Luby Géza a református egyházmegyében is vállalt megbízatást: a szatmári református egyházmegye főgondnoka volt (utolsó éveiben, 1910–1911).
Luby Margit testvérei: Luby Géza (1884. szept. 7. Nagyar–1944. ápr. 13. Nagyar. Temetés: 1944. ápr. 16. Nagyar, családi sírbolt) földbirtokos, Löcherer Béláné Luby Piroska (1883. jan. 2. Nagyar–1951. márc. 19. Budapest).
Iskola
Elemi iskoláit Szatmárnémetiben végezte, Budapesten magyar–történelem–földrajz szakos polgári iskolai tanári (1907) és tanítóképző-intézeti tanári okl. szerzett (1919).
Életút
A szatmárnémeti polgári iskola tanára (1919–1923), a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképző gyakorlóiskolájának r. tanára (1923–1928), a felsőkereskedelmi iskolák főigazgatóságára beosztott polgári iskolai tanár (1928–1936), a budapest-vidéki tankerületi főigazgatóság előadója (1936–1943), kereskedelmi középiskolai c. igazgatóként nyugdíjazták (1943).
A paraszti népi hagyományok, a népi hiedelemvilág, a pásztorélet emlékeinek gyűjtője és kutatója. Alapvetően új eredményeket ért el a paraszti történelmi tudat és ismeret, a paraszti társadalmat szabályozó hagyományok, az ezzel összefüggő néphit és ünnepi szokások feltárása terén. Pályafutásának kezdetén Szatmár megye falvaiban tett nagyobb gyűjtőutakat, később a Jászság a Sárrét és Somogy megye szokásait és hitvilágát tanulmányozta. Műveinek jelentős része kéziratban maradt, máig kiadatlan.
Elismertség
A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete választmányának tagja (1944-ig).
Főbb művei
F. m.: A kender feldolgozása a szatmármegyei Tunyogon és Csekében. (Magyar Nyelv, 1928)
Szavak, mondások szatmármegyei községekből. (Magyar Nyelv, 1931)
A parasztélet rendje. Népi szokások, illendő magatartás, babonák Szatmár vármegyében. Szamoshát, Tiszahát, Nyírség. Luby Géza és a szerző felvételeivel. 16 táblával. (Bp., 1935)
Gyógynövények és gyógyító eljárások a szatmármegyei parasztság körében. (Debreceni Szemle, 1935)
Bábalelte babona. Varrott papírkötés. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. (Bp., 1936)
Felső kereskedelmi iskoláink statisztikai tábláig az 1931/32. évi tanévtől az 1935/36. évi tanév elejéig. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1936)
Tíz lépés. Babonás szokások Szatmárban. (Szabolcsi Szemle, 1937)
Az alföldi pásztor jellemrajzához. – Népünk történeti tudásáról. (Társadalomtudomány, 1938)
A szilva hazája. (Néprajzi Értesítő, 1939)
Virágos a kedvem… (Ethnographia, 1939)
Fogyó legelőkön. A magyarországi pásztorélet rajza. Ill. Rainerné Istvánffy Gabriella. (Magyarország felfedezése. Bp., 1942)
Székely szavak magyarázattya. – Népi nyelvemlékek. (Magyar Nyelvőr, 1948)
A kalaposmesterség szókincse. (Magyar Nyelvőr, 1949)
Petőfi nyomában Szabolcs-Szatmárban. Molnár Józseffel. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956)
A porcsalmi botoló. (Alföld, 1959)
Gyűjtőfüzetemből. Árnyékok. (Világosság, 1961)
A nád. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1975)
Olyan világ volt… Vál. tanulmányok. Szerk. Farkas József és Németh Péter. A köszöntőt Gunda Béla írta, Molnár József: Adatok L. M. életrajzához c. tanulmányával. (A Szatmári Múzeum Közleményei. Mátészalka, 1976)
L. M. Ady Endréről szóló levele. (Honismeret, 1977)
Bábalelte babona. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Dömötör Tekla, szerk. Mohay Tamás. (Új kiad. Bp., Helikon, 1983)
Népmondák Szabolcs-Szatmárból. Az előszót Újváry Zoltán, az utószót Farkas József írta. (Folklór és etnográfia. 21. A KLTE kiadványa. Debrecen, 1985)
A parasztélet rendje. Népi szokások, illendő magatartás, babonák Szatmár vármegyében. Szamoshát, Tiszahát, Nyírség. Luby Géza és a szerző felvételeivel. 16 táblával. Hasonmás kiad. A függelékben L. M. javításai, kiegészítései és a tervezett második kiadáshoz írt előszava. Szerk. Mohay Tamás. (Bp., 2002)
Hogyan gyűjtsük a népélet emlékeit? (Honismeret, 2004).
Irodalom
Irod.: Illyés Gyula: A parasztélet rendje. (Nyugat, 1935)
Ortutay Gyula: L. M.: A parasztélet rendje. (Napkelet, 1935)
Sziklay László: L. M.: A parasztélet rendje. (Szabolcsi Szemle, 1935)
Pável Ágoston: L. M.: Népünk történeti tudása. (Vasi Szemle, 1939)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Beke Ödön: L. M.: Bábalelte babona. (Dunántúli Szemle, 1943)
Ortutay Gyula: Halhatatlan népköltészet. (Bp., 1966)
Molnár József: L. M. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1967)
„Bábalelte babona.” Rapcsányi László beszélgetése L. M. néprajzkutatóval. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1975)
Farkas József: L. M. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976)
Ortutay Gyula: L. M. (Ethnographia, 1977)
Molnár József: L. M. – L. M. Ady Endréről szóló levele. Közli Molnár József. (Honismeret, 1977)
Kósáné Oláh Júlia: L. M.: Bábelelte babona. (Szabolcs-Szatmár Szemle, 1983)
Gubicz Pálné: L. M.: Bábelelte babona. (Szabolcs-Szatmár megyei Könyvtári Híradó, 1983)
Dankó Imre: L. M. száz éves. (Múzeumi Kurír, 1985)
Vörösmarty Géza: Emlékezés L. M.-ra. (Honismeret, 1985)
Balassa Éva: L. M. élete és munkássága. – Villangó István: A 100 éves L. M. és a 10 éves Szatmári Múzeum. – Ujváry Zoltán: L. M. emléktáblájának avatása. (Múzeumi Kurír, 1986)
Barna Gábor: Szatmár szerető „íródeákja”. L. M. születésének centenáriumán. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1986)
Farkas József: L. M. kéziratos hagyatéka a Szatmári Múzeumban. (Debrecen [folyóirat], 1986)
Villangó István: A 100 éves L. M. és a 10 éves Szatmári Múzeum. (Múzeumi Kurír, 1986)
Farkas József: Néprajzi írások Szatmárból. (Debrecen [folyóirat], 1988)
Móser Zoltán: Ki világot vet, szokást arat. L. M.: A paraszti élet rendje. (Magyar Szemle, 2002 és Honismeret, 2003)
Kiss Kálmán: A Luby család (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei évkönyv. Nyíregyháza, 2006)
Németh Péter: L. M. emlékezete. – Ratkó Lujza: Ember a tudósok között. L. M. néprajzi hagyatéka. – Cservenyák László: benedekfalvi L. M. – Kiss Kálmán: L. M. és Nagyar. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2015).
neten:
http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/383-392.pdf
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
