Madas András
erdőmérnök, agrárpolitikus
Muck András
Született: 1917. július 19. Újszentes, Temes vármegye
Meghalt: 2009. június 30. Sopron
Temetés: 2009. július 6. Sopron
Temetési hely: Balfi úti evangélikus temető
Család
Régi evangélikus családból, a zömmel németek lakta cseh Szudéta-vidékről származott. Nagyapja: Muck Endre (= Muck, Andreas, 1851. máj. 14. Hennersdorf–1925. jan. 16. Sopron) erdőmérnök, Sopron főerdésze. Sz: Muck András (†1931) erdőmérnök, a soproni Tanulmányi Erdőgondnokság vezetője, Székely Gabriella. Testvére: Madas László (1920–2009) erdőmérnök, kandidátus és Madas Gabriella erdőmérnök, a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság erdészeti vezetője. F: Scheffer Erzsébet.
Iskola
Elemi és középiskoláit Sopronban végezte (1935-ben éretts.), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomámyi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán erdőmérnöki okl. (1940), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1958), a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusa (1961), doktora (1971).
Életút
A JNMGE soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Út- és Vasútépítési Tanszéke tanársegéde (1940), Kárpátalján, a bustyaházai erdőigazgatóság építésvezetőségének beoszott mérnöke és a szinevéri erdőhivatal vezetője (1940–1944), a II. világháború végén hadifogságba esett (1944–1947). Hazatérése után, a Magyar Állami Erdőgazdaság (MÁLLERD) Központi Igazgatóság Műszaki Főosztálya beosztott mérnöke (1947), a Zalaegerszegi Állami Erdőigazgatóság műszaki osztályvezetője (1947–1948), a MÁLLERD Központi Igazgatósága műszaki főosztályvezetője (1948–1949). Az Országos Tevhivatal (OT) Erdészeti Osztályának alapító vezetője (1949–1952), a Mezőgazdasági Főosztály h. vezetője (1953–1961), főosztályvezetője (1961–1972), az OT átszervezése után a Mezőgazdasági és Élelmezési Főosztály vezetője (1967–1972), mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes (1972–1975).
A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) c. egy. tanára. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1961).
Erdészeti gazdaságtannal, erdészeti politikával, a környezetgazdálkodás erdészeti vonatkozásaival foglalkozott. Vizsgálta az európai erdők számbavételi és erdőleltározási módszereit, kezdeményezte az európai erdők fakészletének felülvizsgálatát, elsők között tárta fel az európai iparifa-fogyasztás színvonalát befolyásoló tényezőket. Jelentős szerepet vállalt a magyar népgazdaság hosszú távú és távlati erdészeti, ill. erdő- és környezetgazdálkodási terveinek kidolgozásában.
Elismertség
Az MTA Erdészeti Bizottsága és a Doktori Tanács Agrárökonómiai Szakbizottsága tagja. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnöke (1956–1979), tb. tagja (1979-től). A MTESZ elnökségi tagja (1960-tól), a Környezetvédelmi Bizottság elnöke (1972-től). A Magyar Lovas Szövetség elnöke (1973–1975).
Az Európai Gazdasági Bizottság Fabizottságának tagja (1954-től), alelnöke (1969–1974), elnöke (1974–1976) és a magyar delegáció vezetője (1954–1976).
Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) tagja és a magyar delegáció h. vezetője (1967-től).
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (1962; arany, 1966).
MTESZ Díj (1970), Pro Natura Díj (1983), Bedő Albert-emlékérem (1986), Széchenyi-díj (1998), Zólyomi Bálint-díj (2002).
Főbb művei
F. m.: A Szovjetunió erdőgazdasága. (Erdészeti Lapok, 1948)
A gépesítés irányai az erdőgazdaságban. Iby Gáborral. – A Szovjetunió tizenöt éves fásítási terve. – Az Országos Erdészeti Egyesület az öt éves terv szolgálatában. (Erdészeti Lapok, 1949)
Az erdőgazdaság időszerű kérdései. (Erdészeti Lapok, 1950)
Az erdőgazdaság távlati terve. (Az Erdő, 1952)
Az európai fahelyzetről. (Az Erdő, 1955)
Az európai fafogyasztás szerkezete és alakulása. (Faipar, 1956)
A farost- és forgácslemezgyártás prolémái. (Faipar, 1957)
A hazai faellátás és faipar főbb kérdései. (Erdészettudományi Közlemények, 1958)
A fa világpiaci helyzete és a faipar tizenöt éves fejlesztési terve. – A KGST államok együttműködése az erdőgazdaság, a fa-, a cellukóz- és a papíripar területén. (Faipar, 1958)
Nyártelepítések jelentősége papír- és cellulóziparunk fejlesztése szempontjából. (Az MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1959)
A magyar erdőgazdaság néhány közgazdasági problémája. (Az Erdő, 1959)
A faimport viszonylagos csökkentését biztosító feladatok és azok megoldása a népgazdaság legfontosabb ágazataiban a távlati fejlesztési terv időszakában. 1960–1975. Kand. értek. (Bp., 1960)
A hulladékfelhasználás problémái a főbb fakitermelő és fafogyasztó államokban. – Az európai fahelyzet. (Faipar, 1960)
Így erdősül legfátlanabb megyénk. (Élet és Tudomány, 1960)
A nyárfatermesztés gazdaságossága. (Az Erdő, 1961)
Erdészeti és Faipari Egyetem. (Az Erdő, 1962)
Az iparifa-fogyasztás színvonalát befolyásoló legfontosabb tényezők. (Az Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei, 1965)
A II. ötéves terv teljesítésének néhány tapasztalata. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1966)
A hosszú távú tervezés új kérdései az erdőgazdaságban. – Tervgazdaság az erdészetben. (Az Erdő, 1967)
Könnyűszerkezetű, faalapanyagú paneles állattenyésztési és állattartási épületek kialakítása. Jakus Vendellel. (Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1967)
Lakóházak fából. (Népszabadság, 1967. dec. 7.)
A magyar mezőgazdaság fejlesztése. Tanfolyami jegyz. (Bp., 1968)
A műtrágya-felhasználás hatékonysága hazánkban. Molnár Ferenccel. (Közgazdasági Szemle, 1968)
Az erdő- és fagazdasági politika időszerű kérdései. (Az Erdő, 1968)
Vertikális integráció a fagazdaságban. (Az Erdő, 1969)
A műtrágya-felhasználás országos és területi hatékonyságának néhány kérdése. Molnár Ferenccel. (Magyar Mezőgazdaság, 1969)
A műtrágyák hatékonyságának néhány közgazdasági szempontja. Molnár Ferenccel. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1969)
A világ fafogyasztására vonatkozó trendek és prognózisok. Doktori értek. (Bp., 1970)
A magyar állattenyésztés helyzete és fejlesztésének közgazdasági problémái. – A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai a IV. ötéves tervben. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 1970)
Az élelmiszer-gazdaság eredményei, a IV. ötéves terv ipari háttere, a fejlesztés anyagi megalapozása. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1970)
Hipotézisek, prognózisok az élelmiszer-gazdaság fejlesztésének távlati tervezésében. Többekkel. (Gazdaság [folyóirat], 1970)
A fa és faalapanyagú termékek védelme és társítása. (Bp., 1971)
Gondolatok az európai erdőgazdálkodás jövőjéről. – A fa jelentősége gazdasági életünkben. (Az Erdő, 1971)
A fagazdaság népgazdasági jelentősége és az erdészeti kutatás. (Az Erdő, 1972)
A hosszú távú tervezés közgazdasági alapjai. (Az Erdő, 1973)
Silviculture and Environment Protection in Hungary. (Erdészeti Kutatások, 1974)
Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködés a KGST-ben. (Társadalmi Szemle, 1974)
Fűrészüzemi rekonstrukció helyzete és feladatai. (Faipar, 1974)
A fa ipari feldolgozásának fő célkitűzései a következő tervidőszakban. (Az Erdő, 1975)
A természetvédelem egyesületi feladatai. Király Pállal. – Az európai fapiac helyzete. (Az Erdő, 1977)
Erdészeti politika. (Bp., 1978)
Magyar–szovjet együttműködés az erdőgazdállodás és a környezetvédelem területén a műszaki és temrészettudományi társadalmi egyesületek keretében. (Az Erdő, 1979)
Az erdőgazdaság távlati terve. (Az Erdő, 1983)
Ésszerű környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. (Bp., 1985)
Négy évtized erdészeti politikája. (Az Erdő, 1985)
Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. (ÖKO. Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom, 1990)
A Stockholmi Konferencia utáni évtized. A nemzetközi környezetvédelmi összefogás évtizede. (Környezet és Fejlődés, 1992)
Allföldi kérdések az erdészeti politikában. (Hidrológiai Közlöny, 1993)
A közgazdasági szabályok szerepe az agrár-környezetvédelemben. (ÖKO. Ökológia, Környezetgazdálkodás, Társadalom, 1994)
Az erdészeti világkongresszusok. (Erdészeti Lapok, 1996)
A millecentenárium és az erdészet. (Erdészeti Lapok, 1996 és Erdészettörténeti Közlemények, 1997)
A természetközeli erdők megteremtésének egyes feltételei. (Erdészeti Lapok, 1998)
Az erdészeti politika két időszerű kérdése. Erdészeti politika a piacgazdaság viszonyai között. (Bp., 1999).
F. m.: megemlékezései: Kaán Károly emlékezete. (Az Erdő, 1958)
Sopp László. – Osvát István. – Búcsú Király Gáspártól. (Erdészeti Lapok, 1994)
Varga Béla. (Erdészeti Lapok, 1996)
Kató Pál. (Erdészeti Lapok, 1998)
Fekete Gyula. – Száz éve született Barlai Ervin. (Erdészeti Lapok, 1999)
Búcsú Szűcs Ferenctől. (Erdészeti Lapok, 2001)
Kanada erdőgazdálkodása – egy erdőművelő szemével. Jablánczy Sándor. (Erdészeti Lapok, 2002).
Irodalom
Irod.: Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
Apatóczky István: M. A. emléke. (Erdészeti Lapok, 2009)
Öt éve hunyt el M. A. (Erdészeti Lapok, 2014)
Nagy László: M. A. emlékiratai. (A mi erdőnk, 2016)
Csóka András: Száz éve született M. A. (Erdészeti Lapok, 2017).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
