Máday Izidor, 1899-től marosi
mezőgazda, közgazdász, gazdasági író
Marosi Máday Izidor
Született: 1839. július 26. Pest
Meghalt: 1925. április 3. Budapest
Család
Kikeresztelkedett zsidó családból származott. Sz: Máday János (†1897. aug. 20. Budapest. Temetés: 1897. aug. 22. Kerepesi út), Tottis Eleonóra. Testvére: Herzberg Sándorné Máday Paulina. Unokaöccse: jánoshegyi Mauthner Ödön (1848–1934) vetőmag-kereskedő, kertészeti író. F: böröllei Nagy-Szabó Linda (†1927. jan. 12. Budapest. Temetés: 1927. jan. 14. Alsószalmavár, Veszprém vm.). Fia: Máday Andor (1877–1958) jogász, könyvtáros és Máday István (1879–1959) orvos, neurológus.
Iskola
A pesti tudományegyetem jogtudományi karán tanult, a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben gazda okl. szerzett (1860).
Életút
Gr. Károlyi György orosházi uradalmának gyakornoka, gazdatiszti írnoka (1857–1866), majd a Bittó-féle gazdaságban (1866–1867) és Arad vármegyében, bérelt földön gazdálkodott (1867–1868). Arad vármegye t. aljegyzője (1868–1869), a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, ill. a Földművelésügyi Minisztérium (FM) fogalmazója, c. miniszteri titkára (1869–1870), tényleges miniszteri titkára (1870–1880), minisztériumi osztálytanácsosa (1880–1891), minisztériumi osztályfőnöke és a VI. Főosztály vezetője (1891–1895), miniszteri tanácsosa (1895–1904).
A 19. század egyik jelentős gazdasági írójaként alapvető szerepet játszott a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztésében, számos dolgozatban népszerűsítette az állattenyésztés és a növénytermesztés nyugat-európai eredményeit. Különösen értékes a filoxéra által elpusztított szőlők újratelepítésében kifejtett munkássága. Elsőként vetette fel egy magyarországi mezőgazdasági múzeum felállításának szükségességét. A szervezett állatvédelem egyik magyarországi úttörője, de foglalkozott az alkoholizmus elleni küzdelem hazai megszervezésével, első intézményeinek felállításával is.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett (utolsó lakcíme: VI. kerület Aréna út 108.). A fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának ún. kültagja (1884–1892). Az Országos Állatvédő Egyesület alapító elnöke (1899–1924). A Magyar Gazdatisztek és Erdőstisztek Országos Egyesülete első alelnöke.
Szerkesztés
A Közgazdasági Közlöny (Bernáth Dezsővel, 1870–1878), a Magyar Gazda szerkesztője (1873). A Földmívelési Érdekeink (1873–1878), a Falusi Gazda alapító szerkesztője (1873–1878) és a Falusi Gazda Naptára szerkesztője (1875–1885). A Gazdák Lapja szerkesztője (Mórocz Istvánnal, 1878–1880) és a Magyar Föld c. gazdasági napilap alapító szerkesztője (1879-től).
Főbb művei
F. m.: Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület által Békés-Csabán rendezett aratógépversenyről. (Gazdasági Lapok, 1869)
Népszerű útmutatás a lennek belga mód szerinti mívelése és kikészítéséről, különös tekintettel Felső-Magyarország viszonyaira. (A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kiadványa. Pest, 1870)
Jelentés és javaslat egy országos gazdasági múzeum czélszerű szervezése tárgyában. (Pest, 1871)
Adatok a gazdasági szakoktatás szervezésének kérdéséhez Magyarországon. Összeáll. (Pest, 1872)
A világkiállítás. Útmutatás az azokban résztvenni szándékozók számára. Összeáll. (Pest, 1872)
A világ- vagy nemzetközi kiállítások haszna és jelentősége. – A világkiállítások történetéről. (Gyakorlati Mezőgazdaság, 1872)
Az állam és mezőgazdaságunk. (Nemzetgazdasági Szemle, 1874)
Szarvasmarha-tenyésztésünk emelésének eszközeiről. M. I. előadása a magyar országos gazda egylet szarvasmarha-tenyésztési szakosztálya ülésén, 1874. febr. 9-én. (Bp., 1874)
A phylloxera. (Magyar Gazda, 1874)
A phylloxera ügyében. (Borászati Lapok, 1874 és Természettudományi Közlöny, 1874)
A magyar gazdatiszti nyugdíj- és segély egyesület alapszabály-tervezete. Név nélkül. (Bp., 1875)
A szőlők veszedelme. A phylloxera természete és irtása. Hazai szőlőbirtokosaink figyelmeztetéséül. 19 táblával. (Bp., 1876)
Élőállat-kivitelünk a külföld előtt. – A borgyártás kérdése. – Adatok a gazdasági tanügy és a reá fordított államsegélyről. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által gazdasági bajaink kipuhatolása és orvoslása érdekében tartott enquéte-tárgyalások. 1–5. füz. Előadó M. I. (Az OMGE kiadványai. Bp., 1880–1881)
A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium intézeteinek és közegeinek kiállítása a mezőgazdasági csarnokban. (Bp., 1885)
Adatok az alkoholizmus kérdésének ismertetéséhez. (Bp., 1905)
Az Országos Állatvédő Egyesület huszonöt évi működése és az állatvédelmi törekvések Magyarországban. (Bp., 1907; németül: Bp., 1908)
Madárvédelmi törekvések Magyarországban. A társadalom közreműködése. Függelék: Madárvédelmi rendeletek és az Országos Állatvédelmi Egyesület hivatalos kiadványai. Chernel Istvánnal. (Bp., 1911)
A madárvédelem fejlesztése társadalmi úton. (Aquila, 1912 és külön: Bp., 1913; németül is)
Bezerédj Pál emlékezete. (Bp., 1919).
Irodalom
Irod.: M. I. (Akadémiai Értesítő, 1883)
Fabricius Endre: M. I. (Köztelek, 1925)
Csörgey Titusz: M. I. (Aquila, 1926)
Fodor Árpád: Marosi M. I. emlékezete. (Népjólét, 1935)
Vörös Éva: M. I. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002 *nem volt az MTA kültagja!).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
