Magyar Kálmán
orvos, farmakológus, egészségpolitikus
Született: 1933. december 25. Szentlőrinckáta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2017. október 21. Budapest
Temetés: 2017. november 23. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Magyar Kálmán mezőgazdasági munkás, Nagy Veronika. F: 1958-tól Rimóczi Erzsébet. Fia: Magyar Zoltán (1964–).
Iskola
A karcagi Gábor Áron Gimnáziumban éretts. (1953), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1959), az orvostudományok kandidátusa (1970), doktora (1979).
Az MTA tagja (l.: 1987. máj. 8.; r.: 1995. máj. 8.).
Életút
A BOTE, ill. a SOTE Gyógyszertani Intézete egy. tanársegéde (1959–1964), egy. adjunktusa (1964–1971), egy. docense (1971–1979), a SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézete tanszékvezető egy. tanára (1979. júl. 1.–1998. jún. 30.), egy. tanára (1998. júl. 1.–2003), emeritusz professzora (2003-tól). Az Egyetem Naphegy téri kollégiumának igazgatója (1959–1970) és az Egyetem Kollégiumi Tanácsának elnöke (1970–1979).
A Londoni Egyetem Neurokémiai Intézetének Riker-ösztöndíjasa (1961–1962).
Az MDP, ill. az MSZMP tagja (1952-től). A BOTE egyetemi hallgatói titkára (1954–1959), az egyetemi VB (1956–1959) és az egyetemi PB tagja (1956–1975). Az egyetemi PB Oktatáspolitikai Munkabizottsága tagja (1975-től). A Budapesti VIII. kerületi Pártbizottság ifjúsági felelőse (1975-től). A SOTE MSZMP Bizottsága első titkára (1978. szept. 22.–1988. okt. 10.).
Az MSZMP KB tagja (1988. máj. 22.–1989. okt. 7.).
Biokémiai farmakológiával, elsősorban a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálatával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a központi idegrendszer energiatermelő mechanizmusainak, ill. ennek gyógyszeres befolyásolhatóságainak feltárása terén. Kutatta még a gyógyszerek szervezetbeni sorsát (pl. felszívódás, eloszlás, kiürülés kötődés stb.), kb. 15 originális magyar gyógyszermolekula farmakokinetikai tulajdonságait tisztázta. A deprenil vizsgálata során igazolta, hogy az elsősorban az ún. MAO-B enzimet befolyásolja, majd állatkísérletben tisztázta a deprenil metabolizmusát, valamint hatásmódját az ún. dopaminpotencírozásban, ezzel megalapozta a vegyület használatát Parkinson-kórban.
Emlékezet
Hetvenötödik születésnapján ünnepi ülést rendeztek tiszteletére (2008. dec. 17-én, az MTA Nagytermében). Szentlőrinckátán született, középiskoláit Karcagon végezte. Budapesten élt (I. kerület Naphegy tér 1.) és tevékenykedett; a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti nemzeti sírkertben nyugszik.
Elismertség
Az MTA–Egészségügyi Minisztérium Izotópok Orvosi Alkalmazási Szakbizottsága tagja (1968-tól). Az MTA Bioorganikus Kémiai Munkabizottsága tagja (1973-tól). Az MTA V. Orvosi Tudományok Osztálya elnökhelyettese (1995–2002). Az MTA Felügyelő Testülete tagja (2000–2008). Az MTA Gyógyszerésztudományi Osztályközi Bizottsága elnöke (2006–2009). Az MTA–TMB tagja (1988–1995).
A MOTESZ főtitkárhelyettese (1976–1981), alelnöke (1981–1988), elnökségi tagja (1996–2002), ismét alelnöke (2002-től). Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Gyógyszer-alkalmazási és Klinikai Farmakológiai Bizottsága tagja (1974-től). A Magyar Farmakológiai Társaság tagja (1965-től), vezetőségi tagja (1969-től). A Magyar Élettani Társaság tagja (1965-től). A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE), a Magyar Neurológiai Társaság, a Magyar Neurokémiai Társaság és a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság tagja.
A Nemzetközi Farmakológiai Társaság (= International Society for Neurochemistry), a Nemzetközi Farmakológiai Társaságok Uniója (= International Union of Pharmacological Societies) és az Európai Neurokémiai Társaság (= European Neurochemical Society) tagja. A Nemzetközi Biokémiai Farmakológiai Társaság (= International Biochemical Pharmacological Society) magyar szekciójának titkára (1970-től).
Elismerés
Jendrassik Ernő-emlékérem (1977), Akadémiai Díj (1980), Issekutz Béla-díj (1996), MOTESZ Díj (2002), Miskolczy Dezső-díj (2003), Romhányi György-díj (2003), Szent-Györgyi Albert-díj (2003), Széchenyi-díj (2004), a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) Életmű Díja (2011), Nikolics Károly-emlékérem (2012).
Munka Érdemrend (arany, 1982), a Magyar Érdemrend középkeresztje (2013).
Szerkesztés
A MOTESZ Magazin főszerkesztője (1997-től).
A Journal of Neural Transmission (1982-től) és a Neurochemical Research (1998-tól) c. nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Új tranquillans és görcsgátló hatású béta-aminoketonok. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
Elektroenkephalographische Differenzierung von Sedato-Hypnotiko und Major Transquillantien. Kelemen K.-val és Knoll Józseffel. – Neue Tranquillierend und krampfhemmed wirkende Aminoketone. Többekkel. (Acta Physiologica, 1961)
Some Properties of Rat Brain Mitochondrial Preparations. Respiratory Control. Balázs R.-rel és Biesold D.-vel. (Journal of Neurochemistry, 1963)
The Operation of the Tricarboxylic Acid Cycle in Brain Mitochondrial Preparations. Balázs R.-rel és Richter D.-vel. (Comparative Neurochemistry, 1964)
Analysis of Monoamine Oxydase – MAO – Inhibitor Effect of Phenylisopropyl-methyl-propinylamine – E250. A New Psychic Energizer. Knoll Józseffel és Nievel J.-vel. (Acta Physiologica, 1965)
Cellulin, egy specifikus hatásmódú, kardiotonikus hatású szöveti anyag. III. Cellulintartalmú preparátumok előállítása és biológiai titrálása béka- és emlősszíven. Többekkel. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1965)
Comparative Pharmacological Studies of the Isomeres of Phenyl-isopropyl-methyl-propinil-amine. Többekkel. – The Chemical Nature of Cellulin. Többekkel. (Acta Physiologica, 1966)
A fenil-izopropil-metil-propinilamin [E250] optikai izomerjeinek összehasonlító farmakológiai vizsgálata. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1967; angolul: Acta Physiologica, 1967)
A biokémiai módszerek jelentősége a pszichotróp gyógyszerek klasszifikációjában. (Orvostudomány, 1968)
A deprenil, egy új hatásspektrumú pszichoenergetikum hatásának biokémiai és radiofarmakológiai vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1969)
Distribution Studies with Deprenil-C14 Using the Wholebody Autoradiographic Technique. Bánfi D.-vel és Knoll Józseffel. (Acta Physiologica, 1969)
Az 1,6-dimethyl-3-carbetoxy-4-oxo-6,7,8,9-tetrahydro-homopyrimidazol methylsulphat – MZ-144 – egy új, erős hatású, nem kábító fájdalomcsillapító farmakológiája. 4. Az MZ-144 szervezeten belüli sorsának vizsgálata. Többekkel. (Orvostudomány, 1969)
Estimation of Monoamine Oxidase Activity by 14C-tyramine. Knoll Józseffel és Sátory Évával. – Fate of the Analgesic Homopyrimidazoles – MZ-Compounds – in the Organism. Knoll Józseffel és Skolnik Józsával. – Distribution of 14C-phenylisopropyl-methyl-propinyl-amine – 14C-E-250 – Estimated by Wholebody Autoradiography. Knoll Józseffel. (Acta Physiologica, 1970)
A ciklikus adenozin-3’,5’-monofoszfát biológiai jelentősége. (Magyar Tudomány, 1971)
Effect of Amphetamine Derivatives on the Subcellular Distribution of 3H-noradrenaline. – Metabolism of Homopyrimidazole Analgesics. Knoll Józseffel, Scheiber Eszterrel és Zsilla Gabriellával. (Acta Physiologica, 1971)
Pharmacological Studies on Some Central Effects of Amphetamines. Knoll Józseffel és Vizi E. Szilveszterrel. (Recent Developments of Neurobiology in Hungary. III. Szerk. Lissák Kálmán. Bp., 1972)
Some Puzzling Pharmacological Effects of Monoamine Oxidase Inhibitors. Knoll Józseffel (Biochemical Psychopharmacology, 1972)
A monoaminooxidáz-bénítók farmakológiájának néhány aktuális problémája. Knoll Józseffel. – Az agyi szerotonin szerepe a para-brom-metamfetamin – V-111– farmakológiai hatásaiban. Többekkel. (Orvostudomány, 1972)
The Biochemical Mode of Action of p-bromo-metamphetamine – V-111. Jóna Gabriellával, Knoll Józseffel és Sátory Évával. (Acta Physiologica, 1972)
The Role of Wholebody Autoradiography Technique in the Study of Drug Distribution. (Acta Morphologica, 1973)
A halidor szervezeten belüli sorának tanulmányozása pozícionálisan jelzett radioizomerek rétegkromatográfiás vizsgálatában. Bánfi Dezsővel, Knoll Józseffel és Zólyomi Gáborral. (Acta Pharmaceutica, 1973)
Új homopirimidazol származékok monoaminooxidáz-bénító hatása. Többekkel. (Orvostudomány, 1974)
Az azidomorfinok sorsa a szervezetben. Többekkel. (Orvostudomány, 1975)
The Monoamine Oxidase Inhibitory Effect of New Homopyrimidazole Derivatives. Többekkel. (Medical Biology, 1974)
Radioizomerek alkalmazása homopirimidazolokkal, azidomorfinokkal és fenilalkilaminokkal kapcsolatos kutatásokban. Gyógyszerek sorsa a szervezetben. Doktori értek. (Bp., 1978)
A gyógyszer-metabolizmus vizsgálatának farmakológiai problémái. – A mikroszomális N-demetiláció szerepe a homopiridazolok és az opiátok közötti interakcióban. Hársing L. Gáborral és Tekes Kornéliával. (Acta Pharmaceutica, 1978)
Prosztaglandinok hatása az alloxan-diabéteszes kutyák koszorúértónusára. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1981)
Az alfa2-receptorblokkolás, a nátriumtermelés, és a 4-amino-pyridin hatása a PGF 2a-3H-noradrenalin felszabadulásra gyakorolt gátló hatásában, izolált nyúl pulmonális artérián. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1983)
Spontán H-noradrenalin felszabadulás izolált nyúl pulmonális artériából. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1985)
The Action of Excess Potassium and Calcium on Ouabain-evoked 3H-noradrenaline Release from the Rabbit Artery. (British Journal of Pharmacology, 1986)
3H-noradrenaline Release from the Rabbit Artery: Sodium-pump-dependent Sodium–Calcium Exchange. (Journal of Physiology, 1987)
Trombocita 3H-szerotonin visszavételének mérése major depresszív epizódban. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1987)
Nátriumpumpa és a noradrenerg transzmisszió. Török Tamással. (A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései. 4. Bp., 1988)
Biokémiai farmakológia. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. ápr. 21.)
A vascularis endethelium szerepe az értónus szabályozásában. 1–2. Hadházy Pállal és Malomvölgyi Bélával. (A gyógyszerészeti tudomány aktuális kérdései. 6. Bp., 1989)
Trombocita nagy affinitású 3H-impramin-kötődésének vizsgálata major depresszív epizódban. Többekkel. – A monoaminoxidáz – MAO – enzim vizsgálata migrénben. Jelencsik Ilonával és Kovács Katalinnal. (Ideggyógyászati Szemle, 1989)
Az EGYIT-3615 farmakokinetikai és metabolizmus-vizsgálata patkányon. Fekete Mártonnal, Lengyel Józseffel és Tamás Józseffel. – A para-bróm-metamfetamin metabolizmusának vizsgálata patkányon. Többekkel. – Az I-deprenil – Jumex – melaninpigmenthez való kötődésének néhány sajátossága. Báthory Gáborral és Szűts Tamással. – MAO-bénítók szinaptoszomális visszavételt gátló és dopamin-metabolizmust befolyásoló hatása patkány és emberi szöveten. Gaál Józseffel, Tekes Kornéliával és Tóthfalusi Lászlóval. (Acta Pharmaceutica, 1989)
A trombocita-aggregáció vizsgálata migrénes rohamban és intervallumban. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1990)
Behaviour of (-)-deprenyl and Its Analogues. (Journal of Neural Transmission, 1994)
The Distribution of Orally Administered (-)-deprenyl-propargyl-14C and Deprenyl-phenyl-3H in Rat Brain. (Progress of Brain Research, 1995)
A deprenil neuroprotektív és neuroregeneratív hatása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1996. febr. 22.)
The Pharmacology of B-type Selective Monoamine Oxidase Inhibitors; Milestones in (-)-deprenyl Research. (Journal of Neural Transmission, 1996)
A gyógyszerek sorsa a szervezetben. Farmakokinetika. (Humán farmakológia. Bp., 1997)
The Neuroprotective and Neuronal Rescue Effects of (-)-deprenyl. (Journal of Neural Transmission, 1997)
Az ATP-függő K+-csatorna-aktiváló pinacidil pre- és posztszimpatikus hatása nyúl pulmonális artérián. Többekkel. (Acta Pharmaceutica, 1999)
Gyógyszerek sorsa a szervezetben. – Új gyógyszerek kifejlesztése, klinikai farmakológia. – Antidepresszív és antimániás vegyületek. – Neurodegeneratív betegségek gyógyszertana. (Farmakológia. Szerk. Fürst Zsuzsanna. Bp., 2001)
Pharmacological Aspects of (-)-deprenyl. (Current Medical Chemistry, 2004)
(-)-deprenyl, a Selective MAO-B Inhibitor with Apoptopic and Antiapoptopic Properties. (Neurotoxicology, 2004)
Deprenyl: From Chemical Synthesis to Neuroprotection. (Journal of Neural Transmission, 2006)
A (-)-deprenyl neuroprotektív hatásának molekuláris mechanizmusai. Pálfi Melindával és Szökő Évával. (Orvosi Hetilap, 2006. 27.)
Pharmacokinetic Studies of (-)-deprenyl and Some of Its Metabolities in Mouse. (Journal of Neural Transmission, 2007)
A harminc éves Gyógyszerhatástani Intézet megalakulásának körülményei. – Harminc éves a Gyógyszerhatástani Intézet. 1–3. Többekkel. (Gyógyszerészet, 2010)
Szemikarbazid-szenzitív aminoxidázgátlók mint új hatóanyagok gyulladásos szembetegségek kezelésére. Többekkel. (Magyar Tudomány, 2012)
Comparative Lipophilicity of Morphine Derivatives. Többekkel. (Journal of Planar Chromatography, 2015).
Irodalom
Irod.: Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett orvostanhallgatók jegyzéke. 1951–1969. Szerk. Molnár László. (Bp., 1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Hübners Who is who Magyarországon. (2. kiad. Zug, 2004)
MTI Ki kicsoda? 2009. (Bp., 2008).
neten:
https://lib.semmelweis.hu/app/excellence?year=2016&resID=1288
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
