Kapolyi László
politikus, bányamérnök, közgazdász
Kriszt László
Született: 1932. június 7. Újpest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2014. november 28. Budapest
Temetés: 2015. január 5. Budapest
Temetési hely: Újpesti Kertváros
Sírhely: Szent István-plébániatemplom
Család
Sz: Kapolyi (Kriszt) Lajos (1889. jan. 30. Újpest–1953. szept. Budapest) tisztviselő, 1926-tól 1942-ig Újpest főszámvevője, később áthelyezték Kecskemétre, majd a Belügyminisztériumban dolgozott, Fehér Emma SZTK-adminisztrátor. Apját bélistázták (1948), nyugdíját megvonták, a család anyagilag ellehetetlenült. Édesapja emlékére alapította meg Az Év Köztisztviselője Díjat.
F: 1957-től Molnár Anikó, a Zrínyi Ilona Leánygimnázium középiskolai tanára.
Iskola
Az újpesti (Budapest, IV. kerület) Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1950). Az ÉME Mérnök Kar Híd- és Szerkezetépítési Szakán általános mérnöki okl. szerzett (1955), a miskolci NME Bányamérnöki Karán végzett (1957), az MKKE Ipar Karán közgazdász okl. szerzett (1961), az NME-n (1961), az MKKE-n doktorált (1962), a BME-n doktorrá avatták (kandidátusi értekezése alapján, 1969). A műszaki tudományok kandidátusa (1967), doktora (Moszkva, 1975; honosítva: Budapest, 1976).
Az MTA tagja (l.: 1979. máj. 11.; r.: 1985. máj. 9.).
Életút
Tanulmányai mellett a Mélyépterv tervező mérnöke (1951–1952), a Földalatti Építő Vállalat geotechnikusa (1953. jan.–aug.). A Tatabányai Szénbányászati Tröszt., ill. a Tatabányai Szénbányák Vállalat V/a akna mérnökségvezetője (1953–1957), a VIII. akna üzemmérnöke (1957), a Minőségellenőrző Üzem üzemvezető főmérnöke (1957–1962). A Bányagazdasági Főosztály vezetője (1963–1964), a XII/a. akna főmérnöke (1965–1967), a Kereskedelmi Főosztály (1967–1970), a Komplex Szénfelhasználási és Kutatási Főosztály vezetője (1971–1974), a Vállalat távlati kutatási főmérnöke (1974–1976). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Nehézipari miniszterhelyettes (1976. ápr. 10.–1980. dec. 31.), ipari minisztériumi államtitkár (1981. jan. 1.–1983. dec. 9.), ipari miniszter (1983. dec. 9.–1987. dec. 16.), energiapolitikai kormánybiztos (1987. dec. 18.–1988. dec. 31.), a Minisztertanács Tanácsadó Testületének társelnöke (1988. ápr. 22.–1989. márc. 17.). A System Consulting Kft. alapító ügyvezetője (1989-től) és a System Consulting Rt. elnök-vezérigazgatója (1997-től). A krakkói Bányászati és Kohászati Akadémia magántanára (1975-től). Az ELTE TTK c. egy. tanára.
Az MSZMP (1968-tól), az MSZMP KB tagja (1985. márc. 28.–1988. máj. 22.), az MSZDP tagja (1990-től), az MSZDP budapesti szervezetének vezetőségi tagja (1991-től), az Országos Vezetőség (OV, 1992–1993) és az Elnökség tagja (1993-tól), az MSZDP elnöke (1994–2012).
Országgyűlési képviselőjelölt (1990: független; 1994, 1998: MSZDP, 2002: MSZDP–MSZP), országgyűlési képviselő (MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyi lista–MSZDP, 2002–2010).
Minisztersége alatt az eocénprogram vezetője, ill. ekkor fejeződött be a paksi atomerőmű építése, a blokkok az ő aláírása után kezdtek el üzemelni. Kutatóként elsősorban energia- és gazdaságpolitikai kérdésekkel, az ásványvagyon-, a nyersanyag- és az energiagazdálkodás problémáival foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a szenek komplex hasznosításának kutatása terén.
Elismertség
Az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága, Jövőkutatási Bizottsága és Informatikai Bizottsága; a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) tagja.
Az ASPEN Institute of Italy elnökségi tagja. A Római Klub tagja. Az Orosz Tudományos Akadémia külső tagja.
A Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) elnökségi tagja (2001–2009), az Újpesti Torna Egylet (ÚTE) elnöke (2002–2011), tb. elnöke (2011-től). Az Újpesti Városvédő Egyesület alapító elnöke.
Elismerés
A Moszkvai Bányászati Egyetem (1988), a Miskolci Egyetem (1994), a Pécsi Tudományegyetem (2000), a Moszkvai Energetikai Műszaki Egyetem díszdoktora (2002).
Szocialista Munkáért Érdemérem (1962), Munka Érdemrend (bronz, 1966; arany, 1981), Kiváló Újító (arany, 1968).
Akadémiai Díj (1977), Állami Díj (1983), Az év vállalkozója (2001), Kármán Tódor-díj (2006).
Szerkesztés
Az Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Fotórugalmasság a kőzetmechanikában. (Bányászati Lapok, 1958)
Gazdasági tényezők közötti összefüggések irányzatának vizsgálata. – Műszaki-gazdasági lehetőségek az új szén-árrendszer mellett. (Bányászati Lapok, 1960)
Bányabiztosító-szerkezetek optikai feszültségvizsgálata. NME doktori értek. (Miskolc, 1961)
A szénnek primér energiahordozóként való gazdaságos felhasználása. MKKE doktori értek. (Bp., 1962)
A szénülésfok szerepe a szén értékének meghatározásában. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Hasonlósági feltétel kőzetmechanikai optikai feszültségvizsgálatnál. (Bányászati Lapok, 1962)
Energiagazdálkodás. Kővári Vincével. Felsőfokú bányagazdasági technikumi jegyz. (Bp., 1965)
Az optimális munkahelyi kapacitáskihasználás. (A Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1965)
Széleshomlokú fejtések mozgásmezejének vizsgálata. (Bányászati Lapok, 1965)
Bányabiztosító-szerkezetek optikai feszültségvizsgálata. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1965; részben megjelent: A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, 1967)
A szénbányászat termeléstervezési módszeréről. (Az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet kiadványa. Bp., 1966)
Bányabiztosító-szerkezetek hatásának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1967)
A szénbányászat termelésprogramozása. 1–3. (Bányászati Lapok, 1967)
Bányászati üregek krüli mozgásmező modellezhetősége Moire-effektus segítségével. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1969)
Körszelvényű bányatérségek körüli mechanikai mező reológiai vizsgálata. (A Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1970)
Bányaipari piackutatás. Kelemen Zoltánnal. Monográfia. (Bp., 1971; 2. kiad. 1978)
Rheological Basis Relations of Rock Mechanics. Asszonyi Csabával. (Acta Geodaetica, 1972)
A holográf-interferometria alapjai. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1972)
Silico-chemisches pyrogenes Verfahren auf dem Prinzip der komplexen Mineralwirtschaft. (Kraków, 1973)
Rendszerszemléletű, komplex ásványvagyon-gazdálkodás. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1974)
A komplex ásványvagyon-gazdálkodás rendszerfüggvény szemléletű vizsgálatai. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1975)
A végtelen féltér fizikai leírása. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1975)
Kőzetek mechanikai jellemzőinek meghatározása. Monográfia. Asszonyi Csabával. (Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága monográfiái. 4. Veszprém, 1976)
Rendszer- és függvényszemlélet az ásványvagyon-gazdálkodásban. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, 1976)
Ásványi nyersanyagaink igénybevételének rendszer- és függvényszemléletű értékelése. – A vízveszély elleni védekezés egy új lehetőségéről. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1976)
Bevezetés az ipari rendszerelméletbe. Tankönyv. (Bp., 1977)
Az Oszágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület feladatai a bányászat V. ötéves tervének megvalósításában. – Termelési kultúra és nyelvtudás. – Kőzetjellemzők laboratóriumi meghatározása triaxiális vizsgálattal. Asszonyi Csabával, Balássy Zoltánnal és Huszár Istvánnal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1977)
A KGST-országok együttműködésének jelentősége és további lehetőségei a nehézipar területén. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1977)
A földtani kutatás helye és szerepe ásványi nyersanyagaink igénybevételének rendszer- és függvényszemléletű értékelésében. (Földtani Kutatás, 1978)
A geofizika helyzete a magyar nyersanyagkutatásban. (Magyar Geofizika, 1978)
Az eocénprogram jelentősége. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1978)
Palaötvözet alkalmazása az acélgyártásban. Hédai Lajossal és Riederaurer Szilárddal. – Ritkafémek kinyrési lehetőségei a hazai nyersanyagok komplex feldolgozása során. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1978)
A magyar alumíniumipar fejlesztésének néhány kiemelt szempontja. (Magyar Alumínium, 1978)
Laboratory Determination of Rock Characteristics. Többekkel. (Acta Geodaetica, 1979)
Ásványi nyersanyagok hasznosításának rendszerösszefüggései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. febr. 14.; megjelent: MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1980)
A számítógépes folyamatirányítás a bányászatban. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1980)
Az ásványvagyon-gazdálkodás társadalmi kapcsolatai. (Agrártudományi Közlemények, 1980)
Az alumíniumipar feladata és lehetőségei a VI. ötéves terv előkészítésének tükrében. (Magyar Alumínium 1980)
Ásványi eredetű természeti erőforrások rendszer- és függvényszemlélete. Monográfia. (Bp., 1981)
Ásványinyersanyag- és energiapolitikánk alapjai. Monográfia. (Bp., 1981)
Ásványkincseink, energiagazdálkodásunk helyzete, a fejlesztés irányai. (Statisztikai Szemle, 1981)
Az ásványi nyersanyagokkal való gazdálkodásról. (Közgazdasági Szemle, 1981)
A tervezés és a prognosztika szerepe a gazdálkodásban. (Prognosztika, 1981)
Felkészülés a Paksi Atomerőmű első 440MW-os egységének üzembehelyezésére. (Energia és Atomtechnika, 1981)
Energiagazdálkodási célkitűzéseink, különös tekintettel a VI. ötéves tervre. (Energia és Atomtechnika, 1981 és Energiagazdálkodás, 1981)
Komplex nyersanyag-gazdálkodás ásványvagyonunk hasznosítására. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1981)
Az alumíniumipar várható fejlődése és az emberi környezet. (Magyar Alumínium, 1981 és Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1982)
A szénhasznosítás kutatás-fejlesztési feladatai hazánkban. – Energiagazdálkodásunk célkitűzései. (Energia és Atomtechnika, 1982)
A hatékonyabb bányaföldtani tevékenységet szolgáló legfontosabb bányászati-földtani feladatok. (Földtani Kutatás, 1982)
Energiagazdálkodási program a VI. ötéves tervben. (Szakszervezeti Szemle, 1982)
Hazánk nyersanyag- és energiaellátása a megváltozott világgazdasági helyzetben. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1982 és Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1982)
Az energiagazdálkodási program megvalósítása. (Pártélet, 1982)
A dikalcium-ortoszilikátok polimorfizmusa és alkalmazása a komplex ásványvagyon-gazdálkodásban. (A kémia újabb eredményei. 55. Bp., 1983)
Hazánk nyersanyag- és energiapolitikája. (Természet Világa, 1983)
Nyersanyag- és energiagazdálkodásunk. Monográfia. (Bp., 1984)
Az ipar és a mezőgazdaság együttműködése a fejlesztésben. (Társadalmi Szemle, 1984)
Gépiparunk helyzete és fejlesztési irányai. (Iparpolitikai Szemle, 1984)
Magyarország energiaellátása ma és holnap. (Fizikai Szemle, 1984)
Ötvenéves a magyar alumíniumipar. (Magyar Alumínium, 1984)
Gazdaságirányítás, iparpolitika. (Népszabadság, 1984. jún. 2.)
A gazdaság és az ipar fejlődésének mozgástere rendszer- és függvényszemléletben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1985. dec. 16.)
A magyar ipar fejlődése az ezredfordulóig. Monográfia. (Fórum. Bp., 1986)
A mechatronika jelen és jövője. (Gépgyártástechnológia, 1986)
Mineral Resources. A System Analytical and Functional Approach. Monográfia. (Wien–New York, 1987)
Az energetikai rendszer és a népgazdaság kapcsolatai. (Elektrotechnika, 1988)
Bányaföldtan az ásványi nyersanyagpolitika szolgálatában. (Földtani Kutatás, 1989)
Társadalmi-gazdasági modernizáció. (Bp., 1989)
Bányászati rendszerelmélet. Egy. tankönyv. (Bp., 1990)
A nemzetközi eladósodás okai. Lóránt Károllyal. (Gazdaság és Társadalom, 1992)
Nadezsnoszti i effektivnoszti funkcionyirovanyija bolsin transznacionalnik ESzSz. (Novoszibiriszk, 1996)
Adalék az eocénprogramhoz. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1996)
Bős–Nagymaros, 1977. A történelem, ahogy az energetikai államtitkár látta. (História, 1997)
Villamosenergia-rendszerek, ellátásbiztonság és árak. Lengyel Gyulával. – A hazai bányászati lehetőségei a 21. században. Tóth Miklóssal. (Magyar Tudomány, 2001)
Gondolatok a villamosenergia-rendszerről, figyelemmel a versenypiacra. Lengyel Gyulával. (Magyar Energetika, 2001)
A szociálpolitika jövője Európában. Frigyesi Veronikával. (Egyenlítő, 2004)
Szociálpolitika az Európai Unióban. Frigyesi Veronikával. (Közgazdasági Szemle, 2005)
Systems Theory with Applications to Industry and Economics. (Mundus Library of Natural Sciences. Bp., 2006)
Aktív jóléti állam a kontinentális, szociáldemokrata és liberális modellek után. Frigyesi Veronikával. (Valóság, 2006)
Energiaigény és ellátás a globalizáció időszakában. (A Miskolci Egyetem közleményei. A sorozat. Bányászat, 2007)
Bányászati karsztvízsüllyesztés a Dunántúli-középhegységben. Rekviem a Dunántúli-középhegység karsztvízszint alatti bányászkodásáért. Szerk. Alföldi Lászlóval. (Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete kiadványa. Bp., 2007)
Szükséges-e a Tisza térség vízhiányának pótlására és/vagy hajózó útvonal lerövidítésére Duna–Tisza csatornát építeni? Alföldi Lászlóval. (Hidrológiai Közlöny, 2011).
Irodalom
Irod.: Kozma Judit: Szénvagyonunk jövője. Interjú K. L. ipari miniszterrel. (Népszabadság, 1979. febr. 17.)
Trömböczky Péter: A legfőbb tényező: a bányász. Interjú K. L.-val. (Magyar Hírlap, 1979. szept. 2.)
Weyer Béla: A műszaki haladás az alkotó embertől függ. K. L. véleménye a magyar ipar kulcsszerepéről, a sikerekről és a kudarcokról. (Magyar Nemzet, 1986. júl. 12.)
Kozma Judit: Interjú K. L. ipari miniszterrel az energiahelyzetről. (Népszabadság, 1987. febr. 21.)
Szentgyörgyi Zsuzsa: Az indok az volt, hogy túl sokat vitatkozom. Beszélgetés K. L. akadémikussal. (Magyar Tudomány, 1996)
Bányászat és geotechnika. Tanulmányok K. L. tiszteletére. 70. születésnapja alkalmából. Főszerk. Kovács Ferenc. (A Miskolci Egyetem közleményei. A sorozat. Bányászat, 2002)
Mészáros Bálint: Rendszereken át. Portré K. L.-ról. (Magyar Narancs, 2004. 7.)
Fazekas Ágnes: Elhunyt K. L. (Népszava, 2014. dec. 1.).
Irod.: Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Ki kicsoda a magyar gazdasági életben? A szerkesztőbizottság elnöke: Kupa Mihály. (Bp., 2001)
Újpest lexikon. A szerkesztőbizottság elnöke Sipos Lapjos, főszerk. Hirmann László. (Újpest, 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Hübners Who is Who Magyarországon. (Zug, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
