Benkő László
nyelvész
Született: 1912. augusztus 7. Szeged
Meghalt: 1994. április 1. Budapest
Temetés: 1994. április 20. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Benkő István (1877–1944) pedagógus, középiskolai tanár, az orosházi gimnázium első igazgatója, Vitéz Katalin (†1913). F: 1944-től Cseh Márta gépírás szaktanár, majd könyvtáros. Hárman voltak testvérek, leánytestvérei is pedagógusok voltak.
Iskola
Elemi és középiskoláit Szegeden végezte. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen magyar néprajzból bölcsészdoktori okl. (1934) és magyar–német szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1935), a nyelvtudományok kandidátusa (1962), doktora (1974).
Életút
A nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium kisegítő és helyettes (1935–1937), a Soproni Líceum, ill. a soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium r. tanára (1937–1948); közben a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1943). A nyíregyházi Zrínyi Ilona (= Petrőczy) Leánygimnázium igazgatója (1948–1949), a miskolci Kilián György (= Hunfalvi) Gimnázium tanulmányi vezetője (1949–1953). A szegedi Pedagógiai Főiskola, ill. a Szegedi Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszék főisk. tanára (1953. okt. 16.–1977. jún. 30.). Az ELTE BTK c. egy. tanára (1977). A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék vendégprofesszora (1974).
Egyetemi tanulmányai idején bekapcsolódott a részben a Fiatalok országútján c. folyóirat köré szerveződött, akkor induló falukutató mozgalomba. Tudományos pályafutását etnográfusként kezdte, a szegedi tanyavidéken folklorisztikai gyűjtőutakat tett. Később érdeklődése a stilisztika és mondattan, elsősorban 19–20. sz.-i klasszikus magyar szerzők írói nyelve felé fordult. Soproni tartózkodása idején (1937–1948) jelentős szerepet játszott a város irodalmi életében: irányította a helyi irodalmi kört, részt vett a Soproni Vándortűz c. folyóirat szerkesztésében és a dunántúli írók kongresszusainak szervezésében, több helytörténeti dolgozatot is jegyzett. Elkészítette Juhász Gyula költői nyelvének szótárát. Ez az első teljes magyar írói szótár, ami a költő összes, 1373 versének feldolgozásával 12 000 szócikket tartalmaz. Juhász Gyula munkásságán kívül még Justh Zsigmond, Móra Ferenc és Veres Péter életművét is vizsgálta, ill. monográfiát írt Zolnai Béla életéről. Számos tankönyv, egyetemi jegyzet és egyéb segédkönyv szerzője és szerkesztője.
A Szegedi Akadémiai Bizottság Kibernetikai Szakbizottsága tagja. A Magyar Nyelvtudományi Társaság szegedi csoportjának társelnöke. A soproni Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára (1942–1948).
Emlékezet
A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve (1956–1962) és a Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei szerkesztője (1957-től), az Acta Academiae Pedagogicae Szegediensis. Series linguistica et litteraria sorozatszerkesztője (1963-tól).
Főbb művei
F. m.: A „Halott Vőlegény” története. – Lenore-monda. Die Lenorensage. Balladatípus-tanulmány. Egy. doktori értek. is. (A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Néprajzi Intézetének kiadványai. 8. Marosvásárhely, 1934 és Ethnographia, 1935)
Fiatalok országútján. Három tanulmány társadalmunk korszerű kérdéseiről. Sztrokay Tiborral, Urbán Jánossal. (Szeged, 1935)
A jóslás. – Betyárok és boszorkányok az Alföldön. (Szabolcsi Szemle, 1936)
A szegedi faluvezető-képző tanfolyam. (Magyar Lélek, 1939)
Szeged-Felsőtanya népe. A Turul Szövetség 1933. évi országos néprajzi pályázatán díjat nyert munka. (Ethnographia-Népélet, 1939)
Magyar mitológia – százéves szemmel. (Keresztyén Igazság, 1939)
A soproni Nemes Magyar Társaság. A legrégibb magyar önképzőkör. (Soproni Szemle, 1940)
Védjük és ápoljuk néphagyományunkat! (Magyar Lélek, 1941)
A Bánk bán soproni vonatkozásai. (Soproni Szemle, 1942)
A harctér népművelése. (Magyar Lélek, 1943)
A Bánk bán egyik mellékforrása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1943)
A falukutatástól a nemzetnevelésig. Tanulmányok a néprajztudomány köréből. (Bp., 1943)
Lelki takarékosság. (Magyar Lélek, 1944)
Veres Péter írói nyelvéről. (Magyar Nyelvőr, 1953)
A szó mint stíluselem. (Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis, 1956)
A Goethe-szótár előmunkálatai. A költői szókincs elemzése. (Világirodalmi Figyelő, 1958)
Juhász Gyula bús szava. (Magyar Nyelvőr, 1958)
Kisfaludy Károly elbeszélései. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
Veres Péter stílusa. Szókincs, mondatfűzés. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1958)
Juhász Gyula ö-zése. – Vörösmarty és a korabeli színpadi beszéd. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Nyelvtani elemzések. Főisk. jegyz. Szemere Gyulával. (Bp., 1959)
A mondatszerkezet stilisztikai elemzésének kérdései. Írói átképzelés és állásfoglalás. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1959)
Hangtan. Főisk. jegyz. Mucsi Józsefnével. (Bp., 1959)
Mondattan. 2. Az összetett mondat. Főisk. jegyz. (Szeged, 1960)
Az egyéni stílus elemzésének néhány kérdése. Kand. értek. (Bp., 1960)
Juhász Gyula kedvenc szavai. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1960)
Juhász Gyula „Milyen volt” című versének stilisztikai elemzése. (Magyar Nyelv, 1960)
A mondatszerkezet mint stíluselem József Attila Favágó című versében. (Magyar Nyelv, 1961)
A Juhász-szótár próbafüzetei. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1961)
Stíluselemzési gyakorlatok. Elvi és módszertani útmutató. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1961)
Az írói szókincs vizsgálatának kérdései. (Filológiai Közlöny, 1962)
A szóösszetétel mint az irodalmi nyelv alakulásának egyik fokmérője. (Magyar Nyelvőr, 1962)
Tájszók a szépirodalomban. (Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1962)
A szépirodalmi stílus elemzése. Veres Péter szókincse és mondatfűzése. Monográfia. (Nyelvtudományi értekezések. 35. Bp., 1962)
Mutatvány a Juhász-szótárból. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1963)
Az és, s kötőszó funkciója. (Magyar Nyelv, 1963)
Leíró magyar nyelvtan. 1. Hangtan. Főisk. jegyz. (Bp., 1963)
A szavak stilisztikai értékeléséről. (Nyelvtudományi Közlemények, 1964)
Írói szótár. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964)
Stíluselemzési módszerek. (Magyar Nyelv, 1964)
A Rozsdatemető stílusáról. (Magyar Nyelvőr, 1965)
Az írói szókincs vizsgálata. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1965)
Mondatelemzés. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1966)
A stíluselemzés módszere. (Valóság, 1965)
The Periodization of the Hungarian Language. (Acta Linguistica, 1966)
A Juhász Gyula-szótár szerkesztési forgatókönyve. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1967)
Az írói szótár elmélete. (Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1968)
Halmozott mondatrészes mondatok. (Magyar Nyelvőr, 1968)
Leíró magyar nyelvtani gyakorlatok. Főisk. tankönyv. Bachát Lászlóval, Chikán Zoltánnéval. (Bp., 1968; 2. kiad. 1970; 3. kiad. 1971; 4. kiad. 1972; 5. kiad. 1973; 9. kiad. 1977; 11. kiad. 1979; 13. kiad. 1981; 16. kiad. 1984; 18. kiad. 1987)
Juhász Gyula és a macskajaj. (Magyar Nyelvőr, 1970)
Az egyszavas mondatok funkciója. (A novellaelemzés új módszerei. A szegedi novellaelemző konferencia anyaga. 1970. ápr. 9–11. Szerk. Hankiss Elemér. Bp., 1971)
Veres Péter leveleiből. (Tiszatáj, 1971)
Az írói szótár. A szépirodalmi nyelv és stílus lexikográfiai feldolgozásának elmélete és gyakorlata. Doktori értek. (Szeged, 1971)
Szófajiság és írói szótár. (Magyar Nyelv, 1972)
Juhász Gyula költői nyelvének szótára. Irodalmi szótár. (Bp., 1972)
Juhász Gyula költői nyelvének gyakorisági szójegyzéke. (Szeged, 1974)
Durva szók a köznyelvben és a szépirodalomban. (Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szerk. Rácz Endre, Szathmári István. Bp., 1980)
A magyar írói szótárak tanulságai. (Magyar Nyelvőr, 1977)
Az írói szótár. A szépirodalmi nyelv és stílus lexikográfiai feldolgozása. (Bp., 1979)
Móra Ferenc hangja. (Magyar Nyelvőr, 1979)
Röpszótár Móra Ferenc műveiből. (Magyar Nyelvőr, 1982)
Nevek és számok tanúsága Juhász Gyula költészetében. – Megjegyzések a Toldi-szótár tervéhez. (Magyar Nyelvőr, 1983)
Juhász Gyula és az impresszionizmus. (Magyar Nyelvőr, 1985 és Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál, Szathmári István. Bp., 1989)
Zolnai Béla stilisztikai munkássága. (Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál, Szathmári István. Bp., 1989)
Megjegyzések az érzelemkifejezés kérdéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1986)
Egy elfelejtett filológus. Száz éve született Zolnai Béla. (Filológiai Közlöny, 1990)
Zolnai Béla élete és munkássága. 1890–1969. Kismonográfia. (Nyelvtudományi értekezések. 128. Bp., 1990)
Zolnai Béla és a Magyar Nyelv. (Magyar Nyelv, 1991)
Értelmező és értelmezés. Egy nyelvtani szerkezet stilisztikai vetülete. (Magyar Nyelv, 1992)
szerk.: Bessenyei György: Magyarországnak törvényes állása. – Az eszterházi vigasságok. Sajtó alá rend. Augusztinovicz Elemérrel. (Bp., 1941)
Cseri Péter három elbeszélése. Sajtó alá rend, a bevezető tanulmányt írta. (Magyar irodalmi ritkaságok. 60. Bp., 1942)
Justh Zsigmond: Fuimus. Regény. Sajtó alá rend. (Bp., 1957).
Irodalom
Irod.: Mollay Károly: B. L.: A falukutatástól a nemzetnevelésig. (Soproni Szemle, 1943)
Wacha Imre: B. L.: Juhász Gyula költői nyelvének feldolgozása. (Magyar Nyelvőr, 1958)
Horváth Mária: B. L.: A szépirodalmi stílus elemzése. (Magyar Nyelvőr, 1966)
Büky László: B. L.: Az írói szótár. (Magyar Nyelvőr, 1980)
Füredi Mihály: B. L.: Az írói szótár. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Fábián Pál: B. L. 70 éves. (Magyar Nyelv, 1984)
Horváthné Szélpál Mária: B. L. munkássága. 1934–1986. Bibliográfia. (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1987/88)
Békési Imre: B. L. („Életem a főiskoláért.” Szerk. Horváthné Szélpál Mária. Szeged, 1993)
Szathmári István: B. L. köszöntése 80. születésnapján. (Magyar Nyelv, 1993)
Békési Imre: B. L. (Magyar Nyelvőr, 1994)
Szegedi Tanárképző Főiskola. 1873–1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. (Szeged, 1998)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
