Szekér Gyula
kémikus, gazdaságpolitikus
Született: 1925. szeptember 24. Szombathely
Meghalt: 2015. december 17. Budapest
Temetés: 2016. január 15. Budapest
Temetési hely: Fiumei út (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Sz: Szekér János MÁV-fűtő, Ferenczi Karolina. F: 1955-től Apró Éva. Fia: Szekér László (1957–) és Szekér Gyula (1960–).
Iskola
A négy polgárit Celldömölkön végezte, a pápai kereskedelmi iskolában éretts. (1945), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – a Györffy István Kollégium tagjaként – vegyész okl. szerzett (1949), a műszaki tudományok kandidátusa (Moszkva, 1953; honosítva: Budapest, 1953), a műszaki tudományok doktora (1971).
Életút
Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó laboránsa (1945). A Fémipari Kutató Intézet segédkutatója (1949–1950), a moszkvai Színesfémkohászati Egyetem Könnyűfémek Kohászata Tanszéke aspiránsa (1950–1953), a Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (MASZOBAL) mérnöke, főmérnöke (1953–1954), az Alumíniumipari Igazgatóság vezetője (1954), a Nehézipari Minisztérium (NIM, 1954–1955), a Vegyipari Minisztérium csoportfőnöke (1955–1956). Vegyipari miniszterhelyettes (1956. júl. 30.–1956. dec. 31.) és a Nehézipari Minisztériumban mint vegyipari miniszterhelyettes (1957. jan. 1.–1957. máj. 2.), a nehézipari miniszter helyettese (1957. máj. 2.–1963. márc. 20.), a nehézipari miniszter első helyettese (1963. márc. 20.–1971. máj. 12.), nehézipari miniszter (1971. máj. 12.–1975. máj. 15.), a Minisztertanács elnökhelyettese (1975. máj. 15.–1980. jún. 27.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB, 1980. jún. 27.–1984. jún. 27.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke (1984. jún. 27.–1989. márc. 15.). C. egy. tanár (1972-től).
Magyarország állandó KGST-képviselője (1973–1978). Az MSZMP KB póttagja (1962. nov. 24.–1966. dec. 3.), r. tagja (1966. dec. 3.–1985. márc. 28.).
Kutatóként elsősorban a magyar vegyipar fejlesztésével, a vegyipar és a mezőgazdaság kapcsolatainak vizsgálatával, az ipari és a műszaki fejlesztés általános kérdéseivel, a mezőgazdaság kemizálásával foglalkozott, meghatározó szerepet játszott a magyar vegyipar, gyógyszeripar, alumíniumipar, olaj- és földgázipar irányításában.
Elismerés
A Lengyel Népköztársaság Érdemrendje a csillaggal (1976).
Pfeifer Ignác-emlékérem (1973), a XXI. század Vegyiparáért Díj (2003), a Magyar Vegyipari Szövetség Aranyérme (2003), a Magyar Gazdaságért Díj (2005).
Celldömölk díszpolgára (2004).
Főbb művei
F. m.: A kriolit-timföld olvadékok elektrolízise. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1953)
100 éves az alumínium. – Az áramhatásfok kutatása az alumínium elektrolízisénél. 1–3. (Kohászati Lapok, 1954)
Az alumíniumipar feladatai a második ötéves tervben. (Kohászati Lapok, 1956)
A vegyipar népgazdasági jelentősége és fejlesztésének néhány problémája. (Társadalmi Szemle, 1958)
A szovjet vegyipar fejlődése a hétéves tervben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1959)
A vegyipar fejlesztése a második ötéves tervben. Irányelvek és feladatok. – Műszerezés és automatizálás a vegyipari ágazat területén. (Magyar Kémikusok Lapja, 1960)
A műszerezés és automatizálás helyzete a vegyiparban. (Mérés és Automatika, 1960)
A vegyipar fejlesztésének néhány problémája a második ötéves tervben. (Közgazdasági Szemle, 1961)
A termelés koncentrációjának színvonala a magyar vegyiparban. Hegedűs Tiborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Az automatizálás szerepe a magyar vegyipar fejlődésében. (Mérés és Automatika, 1962)
A vegyipar fejlesztése és pártunk VIII.kongresszusa. – A műszaki fejlesztési alap felhasználásának néhány tapasztalata a vegyiparban. Szekeres Gáborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1963)
A magyar–szovjet timföld- és alumíniumkooperációról. Osztrovszki Gyöggyel. (Társadalmi Szemle, 1963)
A beruházási jogszabályok egyszerűsítése. Többekkel. (Ipargazdaság, 1963)
A hazai vegyipar fejlesztésének legfontosabb műszaki irányzatai a távlati terv időszakában. 1961–1980. (Magyar Kémikusok Lapja, 1964)
A magyar vegyipar helyzete és fejlesztése. Bontó Lászlóval és Szerb Ferenccel. (Bp., Közgazdasági és Jogi, 1965)
A magyar vegyipar 20 éve. – Vegyiparunk feladatai 1965-ben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1965)
Mezőgazdaságunk kemizálása. (Társadalmi Szemle, 1965)
Kemizálás a magyar népgazdaságban. (Magyar Tudomány, 1966)
A vegyipar fejlesztésének beruházási tapasztalatai a II. ötéves tervben. 1–2. Gór-Nagy Sándorral és Lévai Tamással. – A vegyipar helyzete és fejlesztése a Magyar Népköztársaságban. – A KGST Vegyipari Állandó Bizottsága tízéves működése. Szekeres Gáborral. (Magyar Kémikusok Lapja, 1966)
A vegyipar fejlesztése a harmadik ötéves tervben. (Magyar Kémikusok Lapja, 1967)
A szovjet vegyipar 50 éve. Szovjet–magyar vegyipari kapcsolatok. (Magyar Kémikusok Lapja, 1967)
A tudományos kutatások hatékonyságáról. (Társadalmi Szemle, 1968)
A mezőgazdaság és a hazai vegyipar. (Mezőgazdasági Gépészet és Építészet, 1968)
A szovjet berendezések szerepe a magyar vegyipar fejlesztésében. Lévai Tamással. – Korrózióvédelem Magyarországon. (Magyar Kémikusok Lapja, 1969)
A magyar vegyipar 25 éve. (Magyar Kémikusok Lapja, 1970)
Szovjet–magyar vegyipari kapcsolatok. Kemizálás a népgazdaságban. Doktori értek. is. (Bp., Műszaki, 1971)
Vegyiparunk távlatai és a kémiai kutatás. (Magyar Tudomány, 1971)
Vegyiparunk fejlesztése a negyedik ötéves tervben. – A magyar vegyipar fejlesztése és a nemzetközi együttműködés. (Magyar Kémikusok Lapja, 1971)
Vegyiparunk a nemzetközi együttműködés útján. (Műanyag és Gumi, 1971)
A magyar vegyipar fejlesztéséhez kapcsolódó korróziós kérdések. (Korróziós Figyelő, 1971)
A kémia eredményei az iparfejlesztésben. (A kémia újabb eredményei. 8. Bp., 1972)
Vegyipar a mezőgazdaságért. (Magyar Kémikusok Lapja, 1972)
A magyar–szovjet timföld–alumínium-egyezmény sikeres végrehajtásáért. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1973)
Bővülő együttműködés a nehéziparban. (Magyar Tudomány, 1974)
A Petrolkémiai Központi Fejlesztési Programról. (Magyar Kémikusok Lapja, 1974)
Energiagazdálkodásunk helyzete és távlatai. (Társadalmi Szemle, 1974)
A magyar–szovjet olefinegyezmény jelentősége Magyarország műanyagiparának fejlesztésében. (Műanyag és Gumi, 1974)
Bővülő magyar–szovjet együttműködés a nehéziparban. – Huszonöt éves a magyar–szovjet műszaki–tudományos együttműködés. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1974)
Az alumínium jelentősége a műszaki fejlesztésben. (A kémia újabb eredményei. 25. Bp., 1975)
Alumíniumiparunk és a szocialista gazdasági integráció. (Bp., Kossuth, 1975)
A magyar vegyipar a szocialista gazdasági inegráció útján. – A magyar vegyipar háromévtizedes fejlődése. (Magyar Kémikusok Lapja, 1975)
Új vonások a magyar-szovjet gazdasági együttműködésben. – A KGST Komplex Programjának öt esztendeje. (Társadalmi Szemle, 1976)
The Comprehensive Programme of C. M. E. A. 1971–1975. (The New Hungarian Quaterly, 1977)
Magyar gazdaság – világgazdaság. (Bp., Kossuth, 1978)
Hungarian Economy – World Economy. (The New Hungarian Quaterly, 1978)
Az alumíniumprogram. (Bp., Műszaki, 1979)
Iparpolitikánk és a világgazdasági változások. (Társadalmi Szemle, 1980)
Structural Change and Competitiveness. (The New Hungarian Quaterly, 1980)
Iparfejlesztés – műszaki fejlesztés. (Bp., Kossuth, 1982)
A magyar kémia és a vegyipar fejlődése. (Magyar Kémikusok Lapja, 1982)
Műszaki fejlesztési feladataink és a BME. (Természet Világa, 1983)
Műszaki fejlesztés – versenyképesség. (Távlatok [sorozat]. Bp., Kossuth, 1984)
Ipar és műszaki fejlesztés hazánkban az 1980-as években. (A kémia újabb eredményei. 60. Bp., 1984)
Magyarország műanyagiparának húszéves fejlődése. (Műanyag és Gumi, 1984)
Kemizálás és a magyar vegyipar. Szerk. (Bp., Műszaki, 1985)
Műszaki fejlesztés – versenyképesség. (Vezetéstudomány, 1985)
Vegyipar és kemizálás hazánkban az 1980-as években. (A kémia újabb eredményei. 67. Bp., 1987)
A korona hazatérésének előkészítése. (História, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
