Lakos Sándor
politikus, közgazdász, szerkesztő
Leitner Sándor
Született: 1921. december 31. Budapest
Meghalt: 1996. november 6. Budapest
Temetés: 1996. november 19. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr (hamvasztás utáni búcsúztatás)
Család
Sz: Leitner Keresztély Miksa újságíró, Kellner Sarolta. F: Magyar Ilona, a Kézműipari Vállalat szertárosa. Fia: Lakos József; leánya: Lakos Zsuzsa.
Iskola
Szülei mozgalmi tevékenysége folytán különböző helyeken járt iskolába, Párizsban, a Sorbonne-on készült egyetemi tanulmányai folytatására, de politikai okokból nem vált lehetővé a kiutazása. Pártfőiskolát végzett (1949), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1963).
Életút
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP, 1937-től), az illegális KMP tagja (1938-tól).Az MKP VII. kerületi szervezetének ifjúsági titkára (1945), a MADISZ Országos Központ osztályvezetője (1945–1946), a Gazdasági Főtanács munkatársa (1946–1948), a budapesti Pártfőiskola Politikai Gazdaságtan Tanszéke, ill. a Gazdaságpolitikai Tanszék tanszékvezető tanára és a Főiskola dékánja (1949–1956: megszakítással). A BME Marxizmus–Leninizmus Tanszéke (1952–1953), ill. a Politikai Gazdaságtan Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953–1956); közben politikai okokból eltávolították a Főiskoláról (1952; 1954: rehabilitálták). Az MTA–TMB aspiránsa (1951–1956: megszakításokkal). C. egy. tanár.
Az MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője (1956–1957), az MSZMP KB Központi Agitációs és Propaganda Osztályának elméleti csoportvezetője (1958), a Béke és Szocializmus c. nemzetközi elméleti folyóirat szerkesztője (Prágában, 1958–1962), a Népszabadság munkatársa, a szerkesztőbizottság tagja (1962–1965).
Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója (1966–1980), tudományos igazgatója (1980–1982), a Pártélet felelős szerkesztője (1982). Az MSZMP KB tagja (1975. márc. 22.–1980. máj. 22.). A KB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság (APB, 1975–1989) és a Művelődéspolitikai Munkaközösség (MM) tagja (1985–1988).
Közgazdászként elsősorban a szocialista gazdaság és a szocialista politikai rendszer általános elméleti kérdéseivel, a szocializmus építésének elméleti problémáival, az átmeneti korszak fogalmának tisztázásával foglalkozott.
Elismertség
Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága tagja. Az Állami és Kossuth Díj Bizottság Társadalomtudományi Albizottságának elnöke. A Magyar Politikatudományi Társaság alelnöke.
Elismerés
Szocialista Hazáért Érdemérem, Munka Érdemrend (arany), Szocialista Magyarországért Érdemérem, Munka Vörös Zászló Érdemrendje.
Főbb művei
F. m.: A párt és a pártonkívüliek viszonyának mai vonatkozású problémáihoz. (Társadalmi Szemle, 1962)
A szocializmus alapjainak lerakása. Az átmeneti korszak időszerű kérdéseihez. (Bp., 1963)
Az átmeneti korszak fogalmának és szakaszainak közgazdasági kérdéseihez. Kand. értek. (Bp., 1963)
A szocializmus gazdasága. (Tartalékos tiszthelyettesek tankönyve. 1. Bp., 1963)
A párt tömegkapcsolatainak egyes kérdései Magyarországon. (Béke és Szocializmus, 1963)
Vitáink és a szocializmus építése. (Társadalmi Szemle, 1963)
A közgazdaság-tudomány néhány elvi kérdéséhez. (Társadalmi Szemle, 1964)
A párt gazdasági munkájáról. (Társadalmi Szemle, 1964)
A párt gazdasági munkájáról. (Társadalmi Szemle, 1966)
A gazdasági mechanizmus reformjának egyes kérdései. (Bp., 1967)
A párt politikai és szervező munkája a gazdaságban. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája kiadványa. Bp., 1968)
A Központi Bizottság ideológiai irányelveiről. (Népszabadság, 1968. ápr. 18.)
A párt politikai szervező munkája a gazdaságban. (Népszabadság, 1968. jún. 4.)
A tanácsok helye és szerepe a szocializmus építése jelenlegi szakaszában. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1969)
A tudománypolitikai irányelvek és a társadalomtudományok. – Zárszó a tanácsokról szóló eszmecseréhez. (Társadalmi Szemle, 1970)
Az állam és a szocialista demokrácia fejlődése. (Béke és Szocializmus, 1971)
A Társadalomtudományi Intézet. (Pártélet, 1972)
A békés egymás mellett élés és az ideológiai harc. (Társadalmi Szemle, 1973)
A szocialista országok gazdasági együttműködése. A KGST orosz nyelvű kiadványa. (Moszkva, 1974)
Békés egymás mellett élés – ideológiai harc. Válogatás az azonos c. konferencia előadásaiból. Többekkel. (Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1974)
Társadalmi, gazdasági változások az elmúlt tizenöt évben Magyarországon. (Párttörténeti Közlemények, 1975 és Magyar Tudomány, 1975)
Über einige Frage der Demokratie in Ungarn. (Wien, 1975)
Questions of Social Equality. (The New Hungarian Quaterly, 1975 és Studies of Social Structure. Bp., 1978)
Changements socio-economique au cours des quinze deterniéres années. (Nouvelle Études Hongroises, 1976)
A szocialista demokrácia egyes kérdései. (Társadalmi Szemle, 1977; és Valóság és tudat. Bp., 1978; 2. kiad. 1980)
Demokrácia és érdek. (Népszabadság, 1977. jún. 25.)
Some Problems of Socialist Democracy. (Some Issues of the Political System in Hungary. Szerk. Tóth Zoltán. Bp., 1979)
Közigazgatás és társadalom. (Társadalmi Szemle, 1979 és Állam és Igazgatás, 1980)
A politikai rendszer fejlődésének kérdései. (Bp., 1982)
A politikai rendszer továbbfejlesztésének útján. (Társadalmi Szemle, 1982)
Politikai rendszerünk kérdései. Benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1983)
A politikai rendszer és a párt fejlődésének negyedszázados útja. (Társadalmi Szemle, 1984)
A politikai rendszer hatékonyságának növelése. (Társadalmi Szemle, 1987)
The Efficiency of Our System of Political Institutions. (The New Hungarian Quaterly, 1987).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1996. nov. 16.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
