Garai Gábor
költő, író, műfordító, szerkesztő
Rupprecht Gábor, virtsologi
Született: 1929. január 27. Budapest
Meghalt: 1987. szeptember 9. Budapest
Temetés: 1987. szeptember 23. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Régi soproni evangélikus családból származott. Nagyszülei: virtsologi Rupprecht Olivér (1858. jún. 28. Nagygeresd, Sopron vm.–1942. máj. 5. Sajtoskál, Sopron vm. Temetés: 1942. máj. 7. Sajtoskál, családi sírbolt) mezőgazda, nemzetgyűlési képviselő, a felsőház tagja, Beaulieu-Marconnay Martha Jeanne Claire Gilberte (1866. máj. 25. Linz, Ausztria–1957. máj. 9. Purkersdorf); Garay (Ferlicska) Kálmán (1853–1906. júl. 21. Nyíregyháza) jogász, ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, Andor (Andráscsik) Anna. Sz: virtsologi Rupprecht Tibor (1896. febr. 12. Sajtoskál, Sopron vm.–1970. ápr. 12. Budapest. Temetés: 1970. ápr. 17. Farkasrét), Garay Etelka. Apja Marconnay Tibor néven író volt, írói nevét anyja után vette fel. F: 1953-tól László Sarolta.
Iskola
Gimnáziumi éretts. után a budapesti Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen tanult tovább (1948–1950), eltávolították az egyetemről (1950), az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1960).
Életút
A MÁV pénzügyi előadója (1950–1958), az Élet és Irodalom versrovatának vezetője (1960–1964), a Magyar Írók Szövetsége külügyi titkára (1964–1968), az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese (1968–1972). A Magyar Írók Szövetsége főtitkárhelyettese (1972–1976), főtitkára (1976. máj. 18.–1981. dec. 21.), a Látóhatár főszerkesztője (1982–1987). A Magyar PEN Club alelnöke (1982–1987).
Az MSZMP tagja (1957-től), az MSZMP Budapesti Bizottságának tagja (1962–1966), az MSZMP KB tagja (1966. dec. 3.–1980. márc. 27.).
Első köteteiben a nyugatos hagyomány pontosságra törekvő, felkészült verselését folytatta (Zsúfolt napok, 1956; Ének gyógyulásért, 1958). Ismert antológiák címe fűződik nevéhez, a Tűz-tánc (1958) és a Tiszta szigorúság (1964). A Tűz-tánc megjelenésével egy új költői nemzedék jelentkezett, ameynek legismertebb képviselője Garai Gábor lett. Verseiben megnyilatkozott az emberiség jobb jövőjébe vetett utópikus hite, alkalmanként személyes, családi élményei. Az Emberi szertartás (1960) c. kötetében megjelent Jób könyve a szenvedések között megőrzött hűség allegóriája. Költészetének legtöbbször idézett, legismertebb versei az Artisták (1964) és a Nyárvég (1965) címadó versei. Magánéleti válságot is tükröz a Kedd (1966) és a Kis csodák (1968) c. kötet. Versben és prózában is feldolgozta indiai útiélményeit (Márciusi nyár, 1971; Ablakban a nap, 1972), összegyűjtött verseit a Szenvedély évszakai címmel jelentette meg (1973). Az Elégiák évada c. kötettel (1974) költészetében a valóságábrázolás mellett a harmónia utáni vágy, az elmúlással való szembenézés élménye is meghatározóvá vált. Utolsó kötetei lírai naplóként hatottak (Legszűkebb hazám, 1984; Kelet–nyugati kerevet, 1984), amelyekben mindig jelen volt az elmúlással, az idővel való szembenézés motívuma. Posztumusz kötetében saját alakjához hasonló alteregó sorsát ábrázolja iróniával, öniróniával (Doktor Valaki tévelygései, 1988).
Műfordítóként elsősorban 20. századi és kortárs költők – Vitezlav Nezval, Andrej Voznyeszenszkij, Robert Rozsgyesztvenszkij, Hans Magnus Enzensberger – műveit ültette át magyar nyelvre. Ő írta Keleti Kálmán Hattyúdal népszerű filmjének híres betétdalát (Villa Negra, 1963).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1975), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1982).
József Attila-díj (1959, 1963, 1979), Kossuth-díj (1965), Pro Arte Aranyérem (1970), SZOT Díj (1973), a Radnóti Biennále díja (1981), a Szépirodalmi Könyvkiadó nívódíja (1981).
Főbb művei
F. m.: Zsúfolt napok. Versek. (Bp., 1956)
Ének a gyógyulásért. Versek. (Bp., 1958)
Emberi szertartás. Versek és műfordítások. (Bp., 1960)
Mediterrán ősz. Versek. (1–2. kiad. Bp., 1962)
Artisták. Versek. 1 táblával. (Bp., 1964)
Nyárvég. Vál. versek. 1 táblával. (Bp., 1965)
Eszköz és eszmélet. Esszék, tanulmányok. (Bp., 1965)
Kedd. Versek. – Rapszódia az elragadtatásról. Verses táncjáték. Perhács László rajzaival. 5 táblával. (Bp., 1966)
Kis csodák. Versek. 1 táblával. (Bp., 1968)
Anyaföld. Vál. versek. Vál., szerk., az utószót írta Faragó Vilmos. 1 táblával. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1968)
Meghitt találkozások. Esszék, vallomások. (Bp., 1969)
Írás a falon. Versek. 1 táblával. (Bp., 1969)
Orpheusz átváltozásai. Verses játék. Ill. Borsos Miklós. 1 táblával. (Bp., 1970)
Márciusi nyár. Jegyzetek és versek egy indiai utazásról. 3 táblával. (Bp., 1971)
Ablakban a nap. Versek. 1 táblával. (Bp., 1972)
A szenvedély évszakai. Összegyűjtött versek. Ill. Borsos Miklós. 5 táblával. (Bp., 1973)
Elférünk a földön. Tanulmányok. (Bp., 1973)
Elégiák évada. Versek. – Bolond Istók. Verses hangjáték Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján. 1 táblával. (Bp., 1974; bolgárul: Szófia, 1975)
A lebegő Atlasz. Színmű 2 részben. 1 táblával. (Bp., 1975)
Ölelkezők. Moszkva és Budapest versekben és képekben. G. G. versei, Gink Károly és Trahman, Mihail fotói. A kötetet szerk. Kormos István. (Bp., 1975)
Visszfény. Versek. (Bp., 1976)
Bizalom. Vál. versek. 1 táblával. (30 év. Bp., 1977)
A kék sziget. Versek. Szántó Piroska rajzaival. Bibliofil kiadvány. Japán technikával. (Poesis Hungarica. 1. Békéscsaba, 1979)
Szélcsönd és újra szél. Versek. 1 táblával. (Bp., 1978)
A viszályokon át. Tanulmányok, kritikák. (Bp., 1979)
Meghitt beszélgetések. Interjúk. (Bp., 1980)
Jégkorszak után. Versek. 1 táblával. (Bp., 1980)
Indián nyár. Versek. 1 táblával. (Bp., 1981)
Végtelen meg egy. Vál. versek. (Bp., 1981)
Delfin és medúza. Versek. 1 táblával. (Bp., 1982)
Kelet–nyugati kerevet. Üzbég–örmény útinapló versekkel. 1 táblával. (Bp., 1984)
Legszűkebb hazám. Versek. 1 táblával. (Bp., 1984)
A megtartó költészet – prózában. Tanulmányok, kritikák, beszélgetések. (Bp., 1985)
A lady lovagja. Történetek, elbeszélések. (Bp., 1986)
A tiszta zengés. Versek. – Luther-monológok. – A reformátor. Színmű 2 részben. (Bp., 1986)
Doktor Valaki tévelygései. Versek. (Bp., 1988)
Zápor és aszály. Kései és hátrahagyott versek. 1983–1987. Szerk. Szepes Erika. (Bp., 1988).
F. m.: színművei: Mélyvíz. Írta Mándy Iván, a dalszövegeket G. G. szerezte. (Petőfi Színház, 1961. dec. 7.)
Rapszódia az elragadtatásról. Verses táncjáték. (Irodalmi Színpad, 1965. febr. 21.)
A lebegő atlasz. Színmű 2 részben. (Pécsi Nemzeti Színház, 1973. okt. 5.)
Tündér a kertben. (Radnóti Miklós Színpad, 1977. jún. 1.)
Orpheusz átváltozásai. Verses játék. (Gyulai Várszínház, 1977. júl. 9.)
A reformátor. Színmű 2 részben. (Pécsi Nemzeti Színház, 1984. okt. 13.).
F. m.: szerk.: Magyar versek könyve. Vál., szerk. Kormos Istvánnal. Ill. Hincz Gyula. (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei. Bp., 1963)
Váci Mihály válogatott versei. Vál., szerk., a bevezetést írta G. G. Az életrajzot összeáll. Váciné Juhász Mária. (Kozmosz Könyvek. A magyar irodalom gyöngyszemei. Bp., 1974; 2. kiad. 1977)
Simon István válogatott versei. Vál., szerk., a bevezetést írta G. G. (Kozmosz Könyvek. A magyar irodalom gyöngyszemei. Bp., 1980).
F. m.: ford.: Nezval, Vitezlav: Az éjszaka költeményei. Vál. versek. Vál., szerk. Dobossy László. Ford. Eörsi Istvánnal. Ill. Hincz Gyula. (Bp., 1966)
Szabad-kikötő. Vál. műfordítások. (Bp., 1966)
Voznyeszenszkij, Andrej Andrejevics: Óza. Verses regény. Szerk. Pór Judit. Ford. G. G. Ill. Józsa János. (Bp., 1967)
Enzensberger, Hans Magnus: Vallatás éjfélkor. Versek. Ford., az utószót írta G. G. (Napjaink költészete. Bp., 1968)
Voznyeszenszkij, Andrej Andrejevics: Tükör-világok. Vál. versek. Vál., szerk. Pór Judit. Ford. Rab Zsuzsával, az utószót írta G. G. (Napjaink költészete. Bp., 1970)
Faiz, Ahmed Faiz: Két szerelem. Vál. versek. Ford., az utószót írta. (Bp., 1979)
Rozsgyesztvenszkij, Robert Ivanovics: Szomjúság. Vál. versek. Vál., szerk. Földeák Iván. Ford. G. G. (Napjaink költészete. Bp., 1979)
Nguyen Trai: Írás egy kardon. Vál. versek. Vál. Ho Ton Trinh. Ford. Barna Imrével és Tandori Dezsővel. (Bp., 1980)
Enzensberger, Hans Magnus: A Titanic pusztulása. Komédia. Ford., az utószót írta. (Napjaink költészete. Bp., 1982)
Spender, Stephen Harold: A kettőzött szégyen. Vál. versek. Vál., szerk. és ford. G. G. (Napjaink költészete. Bp., 1986).
Irodalom
Irod.: Fülöp László: G. G.: Artisták. (Alföld, 1963. 4.)
Rónay György: G. G.: Mediterrán ősz. (Vigilia, 1963)
Szabolcsi Miklós: Két vers között. G. G. lírája. (Kritika, 1964. 10.)
Mezei András: G. G. (Élet és Irodalom, 1965. 14.)
Bor Ambrus: A rend ragyogása. G. G.: Nyárvég. (Élet és Irodalom, 1965. 21.)
Kenyeres Zoltán: G. G.: Nyárvég. (Kritika, 1965. 5.)
Csetri Lajos: G. G.: Eszköz és elmélet. (Kritika, 1966. 6.)
Horváth Zsigmond: G. G.: Nyárvég. (Kortárs, 1966. 2.)
Borbély Sándor: G. G.: Kedd. (Kortárs, 1967. 6.)
Dorogi Zsigmond: G. G.: Kedd. (Alföld, 1967. 4.)
Koczkás Sándor: G. G.: Kedd. (Kritika, 1967. 4.)
Faragó Vilmos: Átváltozások. G. G.: Kis csodák. (Élet és Irodalom, 1968. 21.)
Simon István: G. G.: Meghitt találkozások. (Élet és Irodalom, 1969. 40.)
Szabolcsi Gábor: G. G.: Kis csodák. (Kortárs, 1969. 6.)
Agárdi Péter: Ars poetica esszében és versben. G. G. verseiről. (Társadalmi Szemle, 1970)
Csaplár Ferenc: G. G.: Írás a falon. (Kortárs, 1970. 11.)
Fenyő István: G. G.: Meghitt találkozások. (Kritika, 1970. 2.)
Rónay György: Dávid könyvének margójára. G. G.: Írása a falon. (Élet és Irodalom, 1970. 10.)
Vas István: Levél a költészetről. G. G.: Orpheusz átváltozásai. (Élet és Irodalom, 1970. 44.)
Vadas József: G. G.: Orpheusz átváltozásai. (Kortárs, 1971. 6.)
Zahora Mária: G. G.: Orpheusz átváltozásai. (Kritika, 1971. 3.)
Bor Ambrus: Feszes íjhúr. G. G.: Ablakban a nap. (Élet és Irodalom, 1972. 47.)
Grezsa Ferenc: G. G.: Márciusi nyár. (Kortárs, 1972. 1.)
Kiséry Pál: G. G.: Ablakban a nap. (Alföld, 1972. 2.)
Kabdebó Lóránt: G. G.: Ablakban a nap. (Kortárs, 1973. 2.)
Lengyel Balázs: Egy költő önarcképe. G. G.: A szenvedély évszakai. (Élet és Irodalom, 1973. 32.)
Rónay György: Valóban elférünk? G. G.: Elférünk a földön. (Élet és Irodalom, 1973. 49.)
Tóth Gyula: G. G.: Elférünk a földön. (Kortárs, 1973. 11.)
Iszlai Zoltán: G. G.: A szenvedély évszakai. (Kortárs, 1974. 7.)
Tarján Tamás: G. G.: Elférünk a földön. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)
Agárdi Péter: G. G. költészetéről. (Irodalomtörténet, 1975)
Koczkás Sándor: „Gyalogokkal nyerem meg…“ G. G.: Elégiák évada. (Élet és Irodalom, 1975. 21.)
Mezei András: G. G.: Visszfény. (Kortárs, 1977. 3.)
Solymosi András: G. G.: Elégiák évada. (Alföld, 1975. 7.)
Tandori Dezső: G. G.: Elégiák évada. (Kortárs, 1975. 5.)
Balogh Ernő: G. G.: Bizalom. (Kortárs, 1979. 1.)
Domokos Mátyás: A pályatárs szermével. Válaszol G. G. (Kortárs, 1979. 10.)
Iszlai Zoltán: Mindig újat kell kezdeni. G. G. ötven éves. (Nagyvilág, 1979. 2.)
Kőháti Zsolt: G. G.: Szélcsönd és újra szél. (Kortárs, 1979. 9.)
Varga Pál: G. G.: Szélcsönd és újra szél. (Alföld, 1979. 8.)
Balogh Ernő: G. G.: Jégkorszak után. (Alföld, 1981. 11.)
Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma“. G. G.: Éjfél és hajnal között. (Kortárs, 1981. 2.)
Bábel Ernő: G. G.: Delfin és medúza. (Dunatáj, 1983. 2.)
Bakonyi István: A szintézis útján. G. G.: Delfin és medúza. (Napjaink, 1983. 3.)
Kőháti Zsolt: G. G.: Indián nyár. (Kortárs, 1983. 3.)
Pomogáts Béla: Középkorú költő. (Új Írás, 1983)
Tandori Dezső: G. G.: Kelet-nyugati kerevet. (Kortárs, 1984. 12.)
Bakonyi István: G. G. legújabb korszaka. (Alföld, 1985. 8.)
Siposhegyi Péter: A forradalom után. G. G. A reformátor c. drámájáról. (Mozgó Világ, 1985)
Farkas László: G. G.: A tiszta zengés. (Kortárs, 1986. 10.)
Elhunyt G. G. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1987. szept. 11.)
Meghalt G. G. (Napjaink, 1987. 10.)
Bényei József: G. G. (Alföld, 1987. 11.)
Fenyő István: G. G. (Nagyvilág, 1987. 12.)
Hárs György: Van itt valaki. G. G. halálára. (Kortárs, 1987. 12.)
Kabdebó Lóránt: Búcsúzóban a csúcson. G. G. (Új Írás, 1987)
Gál Ferenc: G. G. Doktor Valaki tévelygései. (Kortárs, 1988. 12.)
Jenei László: Változtatás és elmúlás. G. G. Doktor Valaki tévelygései. (Napjaink, 1988. 11.)
Kabdebó Lóránt: A tények ünnepéért. (Új Írás, 1988)
Lengyel Balázs: Tűztáncosok férfikorban. (L. B.: Zöld és arany. Bp., 1988)
Abody Béla: G. G.: Zsúfolt napok. (A. B.: Indulás, érkezés. Esszék, cikkek, kritikák. Bp., 1990)
Csongrády Béla: „Szólítatlan hűség az egyetlen rendhez.“ (Ezredvég, 1997)
Tóth Gyula: A meg nem valósult rend költője. Az idén lett volna 70 éves G. G. (Ezredvég, 1999)
Szepes Erika: Evés és rend. Elmélkedés táplálkozási szokásainkról G. G. „Evés“ c. verse kapcsán. (Ezredvég, 2000).
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Pethő Németh Erika–G. Sin Edit: Írók, költők Szentendrén. (Szentendre, 1990)
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. köt. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1996)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019