Benkő Sándor, 1938-ig vitéz
orvos, belgyógyász, hematológus
Született: 1912. március 31. Orosháza
Meghalt: 1971. augusztus 21. Szeged
Temetés: 1971. augusztus 25. Szeged
Temetési hely: Református Temető
Család
Szülei napszámos emberek voltak, apja (†1944) szatócsüzletet nyitott (1926-ban). Apjától örökölt vitézi címéről 1938-ban önként lemondott. F: 1938-tól Bánki Rózsa laborasszisztens. Leánya: Benkő Katalin; fia: Benkő Sándor.
Iskola
A ceglédi reálgimnáziumban éretts. (1930), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1936), belbetegségekből (1940), sugaras eljárásokból szakorvosi vizsgát tett (1942), az érrendszer és a vérképző szervek betegségei tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1948). Az orvostudományok kandidátusa (1954), doktora (1964).
Életút
A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a SZOTE Kórbonctani Intézete gyakornoka (1936–1937), az I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1937–1941), egy. tanársegéde (1941–1946), egy. adjunktusa (1946–1953), egy. docense (1953–1968) és a Klinika mb. vezetője (1958–1959). A II. sz. Belgyógyászati Intézet (1968–1970), a II. sz. Fogászati Intézet klinikai docense (1970–1971). Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) röntgen szakorvosa (1941–1949). Az amerikai marylandi Bethesda Nemzeti Egészségügyi Intézet vendégprofesszora (1967–1968).
Az Orvos Szakszervezet titkára (1945. máj.–1949).
Kísérletes és klinikai belgyógyászattal, gasztroenterológiával, elsősorban a gasztrointesztinális rendszer betegségeinek vizsgálatával foglalkozott. Az autoimmun betegségek és a transzplantációs immunológia nemzetközileg is ismert kutatójaként alapvetően új eredményeket ért el az ún. retikuloendoteliális rendszer vizsgálata terén.
Emlékezet
Akadémiai Jutalom (1951 és 1953).
Főbb művei
F. m.: A dynamikus középvérnyomás. Márkus Veronikával. (Gyógyászat, 1935)
Vizsgálatok az egyes háziállatok vérfolyadékának diazo-reactiójáról. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1938)
A nicotinsav-amid és cortigen együttes hatása az ólommérgezéses porphyrinuriára. (Orvosi Hetilap, 1941. 45.)
A serum kálium-tartalmának változása májkivonat hatására. Bíró Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1948. 5.)
A véralvadék retractiójának mérése. Lichteneckert Istvánnal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1948)
A kísérletes helyi csontvelőanoxia hatása a vörösvérsejtszámra. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1951)
A tetraaethyl-ammoniumbromid haematologiai hatása. (Orvosi Hetilap, 1953. 1.)
Az ún. autoagressióról és az autoagressiós betegségekről. Kand. értek. (Szeged, 1954)
A capillarisok sérülésének hatása a thrombocyta-számra. Farkas Attilával, Gulyás Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1955. 29.)
Az immun-haemolysisek klinikuma. (Orvosi Hetilap, 1956. 35.)
Vegetatív krízis kezelése hibernáló szerekkel. Ábrándi Endrével, Vargha Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1956. 43.)
A vörösvérsejtképzés terheléses vizsgálata egészséges és károsított csontvelejű kutyákon. Szűcs Zsuzsannával, Rák Kálmánnal. (MTA Biológiai és Orvostudományok Osztálya Közleményei, 1957 és Orvosi Hetilap, 1957. 14.)
Effect of Storage of Methylcellulose on Blood-Protein Formation in the Rat. Balázs V.-vel, Fröhlich M.-mel. (Nature, 1957)
Kísérleti és klinikai tapasztalatok Degranollal. (Orvosi Hetilap, 1958. 27.)
Cortison hatása a methylcellulose szöveti tárolódására. Horváth Évával, Kovács Kálmánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
Changes Produced in Serum Lipoproteins of Dogs by Cellulose Containing Methylgroups. Többekkel. (Nature, 1959)
Aromás olajok hatása a nyulak cholesterin-etetéses atherosclerosisára. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 27.)
Pathoproteinaemia. Tiboldi Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1961. 30.; angolul: The Pathoproteinaemias. Acta Medica, 1961)
Az arteriafalak adrenalin- és noradrenalin-tartalmának viselkedése kutyákon pathológiás viszonyok között. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1961. 33.)
A vérzékenység vizsgálata különböző betegségekben a capillaris laesio alapján. (Magyar Belorvosi Archivum, 1961)
Autoagressio a transplantatios betegségek pathogenetikai szemléletének tükrében. (Orvosi Hetilap, 1962. 17.)
A retikuloendotheliális rendszer pathofiziológiája. A rendszer vizsgálata methylcelluloseval végzett kísérletek alapján. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. is. (Szeged, 1962–1963)
Foetalis – alkaliresistens – haemoglobin vizsgálata vérképzőrendszeri betegségekben, felnőttkorban. Kahánné László Ilonával, Krizsa Ferenccel. (Orvosi Hetilap, 1965. 9.)
Az autoimmun haemolytikus anaemiák klinikuma és therápiája. (Orvosi Hetilap, 1966. 39.)
Jódozott Coombs-savóval kiváltott haemoagglutinatio elektronmikroszkópos vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1966. 44.)
Az autoallergiás haemolysisek klinikuma. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. VI. Autoallergiás betegségek. Szerk. Rajka Ödön. Bp., 1967)
Fibrinstabilizáló enzim tanulmányozása nyulak aortájában normális viszonyok között és cholesterin-etetés után. Laki Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1968. 46.)
A bakteriális lipopolysaccharida és a methylcellulose biológiai hatásának hasonlóságairól. (Magyar Belorvosi Archivum, 1969)
Az L-Asparaginase klinikai jelentőségéről. (Orvosi Hetilap, 1969)
A gastrointestinalis rendszer autoimmun betegségeiről. (Orvosi Hetilap, 1970)
Sjögren-betegség agranulocytosissal és LE-sejt pozitivitással. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971. 43.).
Irodalom
Irod.: Szegedi Egyetemi Almanach. 1921–1996. (Szeged, 1997)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
