Szabó Zoltán
orvos, belgyógyász, egészségpolitikus
Született: 1914. február 17. Patalom, Somogy vármegye
Meghalt: 2007. január 11. Budapest
Család
Sz: Szabó Béla (†1919) tanító, Klapp Mária. F: 1948-tól dr. Nagy Erzsébet gyógyszerész, a Gyógynövénykutató Intézet tud. munkatársa. Fia: Szabó Zoltán (1950–); leánya: Szabó Borbála (1952–).
Iskola
A ciszterci rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumában éretts. (1933), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1939), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1943), az orvostudományok kandidátusa (1963). Hathetes szakszervezeti politikai iskolát (1948), egyéves pártiskolát végzett (1955).
Életút
A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1943–1944), a II. világháború végén, a 10. sz. tábori kórházban katonai szolgálatot teljesített (1944. aug. 1.–1945. febr.), Szegeden és Kiskunfélegyházán szovjet hadifogságban volt (1945. febr.–jún.), majd mint orvost, a Szovjetunióba vezényelték, a 145. sz. hadifogolytábor ambulanciáján dolgozott (1945. jún.–1947. szept.). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1947. szept.–1951), egy. adjunktusa (1951–1952), a BOTE III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1957–1959), a II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. adjunktusa (1959–1963), egy. docense (1963–1964). Az MKP, az MDP, ill. az MSZMP tagja (1947-től). Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, ill. az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnöke (főfoglalkozásban: 1952. jún. 22.–1957. ápr.; társadalmi munkában: 1957. ápr.–1963. márc. 1. és 1985. dec. 1.–1989. jún. 9.). Az egészségügyi miniszter első helyettese (1963. dec. 7.–1964. jún. 5.), egészségügyi miniszter (1964. jún. 5.–1974. febr. 15.).
Az MSZMP KB tagja (1962. nov. 24.–1975. márc. 22.).
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) főtitkára (1974. nov. 29.–1980. szept. 15.).
Kutatóként elsősorban a magasvérnyomás-betegséggel és az ún. antihipertenzív szerek hatásával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a különböző vérnyomáscsökkentő gyógyszerek terápiás hatása, élettani vizsgálata, a magasvérnyomás-betegség következtében kialakuló érrendszeri károsodások, vese- és szívbetegségek feltárása, valamint az arteriás vérnyomáscsökkenés hemodinamikai változásainak kísérletes kutatása terén.
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1953), Munka Érdemrend (1955), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1974).
Főbb művei
F. m.: Rhodankalium therápiás hatása hypertoniás betegeken. (Magyar Belorvosi Archívum, 1950)
A tüdőverőér emboliájával kapcsolatos EKG-eltérések. Farádi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1951. 6.)
Folsav-antagonisták. (Orvosi Hetilap, 1951. 32.)
A Friedländer-pneumonia stretomycin kezeléséről. (Orvosi Hetilap, 1952. 26.)
A szív dinamikus működésének változása Rauwolfia-alkaloidák hatására. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1959)
Az arteriás vérnyomás, percvolumen és periferiás resistentia változása több Rauwolfia-alkaloida együttes adása esetén. – A vesehaemodynamika és a vizeletürítés változása Rauwolfia-serpentina több alkaloidjának együttes adása esetén. (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
A Devincan vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata állatkísérletekben és hypertoniás betegeken. Nagy Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 33.)
A nagyvérköri és vesehaemodynamika változása kutyán, reserpin hatására. (Magyar Belorvosi Archívum, 1960)
Az essentialis hyperlipaemiáról. Kerekes Ernővel. (Orvosi Hetilap, 1960. 5.)
A hypertoniabetegség néhány aktuális kérdése. Gláz Edittel és Gömöri Pállal. (Orvosi Hetilap, 1960. 11.)
A mecamylamin vérnyomáscsökkentő hatásáról. Erdélyi Gáborral. (Orvosi Hetilap, 1960. 15.)
A vesehaemodinamika és a diuresis változása hypertoniás betegeken reserpin hatására. (Orvosi Hetilap, 1960. 40.)
Studies on the Hypoglycaemic Effect of Vincamin. (Experientia, 1961)
Haemodynamikai változások vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatására. Kand. értek. (Bp., 1962)
A magyar egészégügyi tudományos kutatások helyzete és perpektívája. (Népegészségügy, 1965)
A közegészségügyi-járványügyi munka és a körzeti betegellátás néhány kérdéséről. (Állam és Igazgatás, 1966)
Az egészségügyi feladatkörbe utalt felnőttvédelmi szociális gondoskodás helyzetéről és időszerű kérdéséről. (Népegészségügy, 1969)
A kórházak szervezeti és fejlesztési problémái Magyarországon. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1969)
Az egészségügy negyedik ötéves terve. (Népegészségügy, 1970)
A ma és a holnap orvosa. (Népegészségügy, 1971)
Az új egészségügyi törvény és végrehajtásának feladatai. Keresztes Lászlóval. (Állam és Igazgatás, 1972)
A megelőzés néhány egészségpolitikai kérdése. (Népegészségügy, 1972)
Az egészségügyi törvény országgyűlési előadói beszéde. (Egészségügyi Gazdasági Szemle, 1972 és Népegészségügy, 1972)
Az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló rendelet végrehajtásáról. (Népegészségügy, 1973).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? (4. átd. és bőv. kiad. Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Halálhír. (Népszabadság, 2007. jan. 22.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
