Tolnay Klári, dunaszentgyörgyi
színésznő, előadóművész, műfordító
Tolnay Rozália Klára
Született: 1914. július 17. Budapest
Meghalt: 1998. október 27. Budapest
Család
Nagyszülei: Tolnay Gedeon (†1921. Mohora) földbirtokos, Huley Rozália. Sz: Tolnay István (1885. márc. 10. Mohora–1934. máj. 26. Budapest) gépészmérnök, földbirtokos, Siess Eleonóra (1887. Szeged–1972. aug. 10. Budapest). Testvére: Tolnay György (1912. máj. 20. Pozsony) katonatiszt.
F: 1. 1936–1945: Ráthonyi Ákos (1909–1969) filmrendező. 2. 1946–1959: Darvas Iván színész.
Iskola
Gyermekkorát Mohorán töltötte, mivel nagyapja halála (1921) után édesapja felmondta fővárosi gépészmérnöki állását és átvette a családi birtok vezetését. Elemi iskoláit ezért Mohorán végezte (1920–1924), a balassagyarmati polgári iskolában (1924–1928), a nyíregyházi angolkisasszonyoknál (1928–1930), a debreceni felsőkereskedelmi iskolában tanult tovább (1930–1932), Debrecenben éretts. (1932).
Életút
A budapesti Vígszínház tagja (1934–1946), társigazgatója (1948–1949), a Művész Színház (1946–1948), a Madách Színház művésze (1950–1998).
Katolikus vallásos nevelésben részesült, a zárdában, az apácák között eltöltött évei személyiségének fontos jellemformáló időszakává váltak. Tanárnőnek vagy apácának készült, ám paradox módon, az angolkisasszonyoknál, épp a zárdafőnök fedezte fel színészi tehetségét. Tanulmányai befejezése után felkerült a fővárosba, ahol a család egy távoli rokona, Bókay János, író, a Budapesi Hírlap felelős szerkesztője támogatta színészi terveiben. Titokban felkereste a kor három jelentős és tekintélyes színházi emberét: a színész Rajnai Gábort, az író Heltai Jenőt és a rendező Hevesi Sándort. Egyikőjük sem támogatta, ezért úgy döntött, hogy statisztának jelentkezik a Hunnia Filmgyárban (Székely István Lila ákác c. filmjében szerepelt néhány percig, 1934-ben). A „premier” után tudomására jutott, hogy a Vígszínház meghallgatást hirdet fiatal leányok számára. A felvételi után maga Jób Dániel, a színház igazgatója javasolta a felvételét. Még 1934-ben kisebb szerepet kapott Gaál Béla klasszikus filmjében, a Meseautóban (a főhős [Perczel Zita] barátnőjét, Sárit alakította). Gaál Béla javasolta a Tolnay Klári művésznevet is (a Tolnay Rózsi helyett…).
Művészi pályafutásának három színtere a Vígszínház (1934–1949), a Művész Színház (1946–1948) és a Madách Színház (1949–1990) volt. Jacques Deval A francia szobalány c. bohózatában aratta első, kirobbanó sikerét (a Vígszínházban, Françoise szerepében, 1938. okt. 15-én). Az 1930-as évek végétől az ország egyik legismertebb művésze, legfoglalkoztatottabb filmszínészeinek egyike. A II. világháború végén nem vállalt színházi szerepeket, viszont gyakran fellépett sebesült katonák előtt (a híres Katyi-dalokat énekelte). Az ország német megszállása után részt vett a nemzeti ellenállásban, lakásán üldözötteket bujtatott. A II. világháború után visszatért a Vígszínházba, ahol Márai Sándor Varázs c. drámájának próbáján megismerkedett az íróval. Márai Sándor szerelmese lett Tolnay Klárinak, szép leveleket és egy ismeretlen kínai költő álruhájába bújva szerelmes verseket írt neki, hozzá, róla. Egy rövid időre elszerződött a Várkonyi Zoltán-féle Művész Színházhoz, a színház feloszlatása után egy idényre megbízták a Vígszínház társigazgatásával (Benkő Gyulával és Somló Sándorral, 1948/49). Még a Művész Színházban, Jean Anouilh Euridike c. darabja próbáján ismerkedett meg a nála tizenegy évvel fiatalabb Darvas Ivánnal. Az országszerte ismert színésznő és a pályakezdő művész egymásba szeretett: tizenhárom évig éltek együtt. A kapcsolatuk ugyan már korábban megromlott, de Tolnay Klári, Darvas Iván 1956-os „ellenforradalmi tevékenysége” után sem volt hajlandó elválni tőle (Darvas Ivánt 22 havi börtönbüntetésre ítélték, Tolnay Klári rendszeresen látogatta őt a börtönben, Darvas Ivántól csak a színész kiszabadulása után vált el!). Tolnay Klári 1949 őszén, a Vígszínház társulatának átszervezése után a Madách Színház vezető művésze lett.
Színháztörténeti alakításai közül kiemelkedik Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1953), Nóra (Ibsen: Nóra, 1954), Ljubov Andrejevna (Csehov: Cseresznyéskert, 1960), Blanche (Tennessee Williams A vágy villamosa, 1962), Gertrúd (Shakespeare: Hamlet, 1964), Arkagyina (Csehov: Sirály, 1972), valamint A nő alakítása (Arbuzov: Kései találkozás, 1977). Élete utolsó éveiben a keleti filozófiákkal és vallásokkal, mindenekelőtt a hinduizmussal is foglalkozott. Műfordítóként néhány színdarabot is tolmácsolt.
Elismertség
A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1994; posztumusz t.: 2011).
Elismerés
Érdemes művész (1950), Kossuth-díj (1951 és 1952), kiváló művész (1954), SZOT Díj (1972), Magyar Művészetért Díj (1990), Magyar Örökség Díj (1997).
Főbb művei
F. szerepei a Vígszínházban: Françoise (Derval, Jacques: A francia szobalány, 1938. okt. 15. és Fővárosi Operettszínház, 1946. márc. 25.)
Marika (Bíró Lajos: Felszállott a páva, 1946. jan. 18.)
Katherine Lind (Bíró Lajos: Kis Katalin, 1946. máj. 31.)
Claudia Naughton (Franken, Rose: Claudia, 1946. nov. 7.)
Lici, Kardosék leánya (Zsolt Béla: Nemzeti drogéria, 1947. jan. 17.)
Juli (Molnár Ferenc: Liliom, 1948. márc. 25.)
Simone (Roland, Georges: Simone és a béke, 1948. szept. 17.)
Helene (Companeez, Jacques–Noe, Yvan: Estére jóbarát érkezik, 1948. okt. 27.)
Ruth Sherwood (Királyhegyi Pál: Lakás, kis hibával, 1948. dec. 15.)
Glafira Petrovna (Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt, 1949. ápr. 13.).
F. szerepei a Művész Színházban: Euridike (Anouilh, Jean: Euridike, 1946. szept. 20.)
Elvira (Coward, Noël: Vidám kísértet, 1947. febr. 27.)
Szonja (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, 1947. okt. 22.)
Sally (van Druten, John: Egy boldog vasárnap, 1947. nov. 19.).
F. szerepei a Madách Színházban: Eva Grant (Tur, Adriana–Tur, Pjotr: Villa a mellékutcában, 1950. febr. 22.)
Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi, 1950. jún. 3.)
Lina, Kopjáss István főügyész felesége (Móricz Zsigmond: Rokonok, 1951. febr. 27.)
Irina (Romasov, Borisz Szergejevics: Égő híd, 1951. szept. 23.)
Kupavina (Osztrovszkij, Alekszandr Nyikolajevics: Farkasok és bárányok, 1951. nov. 8.)
Jane (Fast, Howard: Harminc ezüstpénz, 1952. jan. 6.)
Laurencia (Lope de Vega: A hős falu, 1952. nov. 13.)
Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia, 1953. máj. 18.)
Ethel (Gyárfás Miklós: Hűség, 1953. dec. 11.)
Irina (Csehov: Három nővér, 1954. okt. 22.)
Nóra (Ibsen: Nóra, 1954. dec. 23.)
Célimène (Molière: A mizantróp, Madách Kamara, 1955. nov. 3.)
A marquise (Musset, Alfred de: Vagy ki vagy be, Madách Kamara, 1955. nov. 3.)
Natasa (Gorkij: Éjjeli menedékhely, 1956. márc. 9.)
Neuburgi Mária (Hugo, Victor: Királyasszony lovagja, 1956. ápr. 28.)
Marguerita Gautier (Dumas: A kaméliás hölgy, 1957. máj. 10.)
Ágnes (Hartog, Jan de: Családi ágy, Madách Kamara, 1957. dec. 2.)
Varvara (Gorkij: Nyaralók, 1958. ápr. 21.)
Grófné (Beaumarchais: Figaro házassága, 1958. szept. 19.)
Antrobusné (Wilder, Thornton: Hosszú út, 1958. nov. 14.)
Judith, Anderson lelkész felesége (Shaw, G. B.: Az ördög cimborája, 1958. dec. 21.)
Radwanska (Jurandot, Jerzy: Harmadik csengetés, Madách Kamara, 1959. máj. 15.)
Donna Diána (Moreto y Cabaña: Donna Diána, 1959. okt. 2.)
Flóra, dr. Varju Dezső felesége (Vészi Endre: Varju doktor, 1959. nov. 6.)
Ljubov Andrejevna (Csehov: Cseresznyéskert, 1960. márc. 5.)
Beatrice (Miller, Arthur: Pillantás a hídról, 1960. okt. 28.)
Olwen Peel (Priestley, John Boyton: Veszélyes forduló, 1960. dec. 16.)
Blanche (Williams, Tennessee: A vágy villamosa, 1962. ápr. 7.)
Anna Walter (Remarque, Erich Maria: Az utolsó állomás, 1962. nov. 8.)
Popova (Csehov: Medve, Madách Kamara, 1963. máj. 18.)
Julia, Danton felesége (Büchner, Georg: Danton halála, 1963. dec. 20.)
Márta, Várady Péter drámaíró felesége (Tabi László: Most majd elválik, 1964. febr. 21.)
Gertrúd királyné (Shakespeare: Hamlet, 1964. ápr. 23.)
Laura, Lenbach báró felesége (Krleza, Miroslav: Agónia, 1964. máj. 29.)
Jelena (Gorkij: Kispolgárok, 1964. dec. 18.)
Gróti Ágnes (Németh László: Mathiász panzió, 1965. febr. 13.)
Márta (Müller Péter: Márta, 1965. ápr. 2.)
Hermione, Leontes Szicília királya felesége (Shakespeare: Téli rege, 1965. dec. 17.)
Natalja (Turgenyev: Egy hónap falun, 1966. febr. 25.)
Klitemnésztra királynéasszony (Bornemisza Péter: Magyar Elektra, 1966. ápr. 22.)
Rebekka West (Ibsen: Rosmersholm, 1966. szept. 23.)
Julia, Gibbs doktor felesége (Wilder, Thornton: A mi kis városunk, 1967. márc. 24.)
Valeria (Scarnicci, Giulio–Tarabusi, Renzo: Kaviár és lencse, 1967. máj. 6.)
Martha (Albee, Edward: Nem félünk a farkastól, Madách Kamara, 1967. dec. 15.)
Agrippina (Hubay Miklós: Néró játszik – a fenevad hét komédiája, Madách Kamara, 1968. febr. 3.)
Bizonyosné (Szép Ernő: Lila ákác, Madách Kamara, 1968. márc. 16.)
Julia, Maximus patrícius felesége (Illyés Gyula: Kegyenc, 1968. ápr. 26.)
Erzsébet királyné, IV. Edward felesége (Shakespeare: III. Richárd, 1969. febr. 22.)
Lukács Antónia (Szomory Dezső: Hermelin, 1969. okt. 17.)
Marlborough hercegné (Scribe, Eugène: Sakk-matt, 1970. febr. 28.)
Clandonné (Shaw, G. B.: Sosem lehet tudni, 1970. ápr. 17.)
Schratt Katalin (Hubay Miklós: Álomfejtés, 1971. ápr. 17.)
Winnie (Beckett, Samuel: Ó, azok a szép napok!, 1971. jún. 6.)
Arkagyina (Csehov: Sirály, 1972. jan. 28.)
Beatrix özvegy királyné (Molnár Ferenc: A hattyú, 1972. máj. 26.)
Mrs. Baker (Gershe, Leonard: A pillangók szabadok, 1972. dec. 15.)
Illeiné (Gyárfás Miklós: Beatrix, Madách Kamara, 1973. okt. 26.)
Pázmányné (Móricz Zsigmond: A murányi kaland, 1974. szept. 27.)
Mrs. Levi (Wilder, Thornton: A házasságszerző, Madách Kamara, 1975. dec. 5.)
Warrenné (Shaw, G. B.: Warrenné mestersége, 1976. ápr. 15.)
A nő (Arbuzov, Alekszej Nyikolajevics: Kései találkozás, Madách Kamara, 1977. dec. 10.)
Anya (Illyés Gyula: Sorsválasztók, 1981. szept. 25.)
Dajka (Csehov: Ványa bácsi, Madách Kamara, 1982. nov. 5.)
Carlotta Gray (Coward, Noël: Alkonyi dal, Madách Kamara, 1983. márc. 23.)
Magdus (Gyurkovics Tibor: Fészekalja, Madách Kamara, 1983. okt. 7.)
Mrs. Campbell (Kilty, Jerome: Kedves hazug, Madách Kamara, 1984. nov. 2.)
Maude Chardin (Higgins, Colin: Maude és Harold, fordította: Tolnay Klári!, 1986. ápr. 25.)
Mária Dominika hercegnő (Molnár Ferenc: A hattyú, Madách Kamara, 1988. dec. 23.)
Ethel Thayer (Thompson, Ernest: Aranytó, Madách Kamara, 1990. dec. 14.)
Auguszta néni (Greene, Graham: Utazások nénikémmel, fordította: Tolnay Klári!, 1993. nov. 12.)
Sophie (Bergmann, Andrew: Társasjáték New Yorkban, Madách Kamara, 1995. jún. 16.)
Mildred Sloan (Karp, Marshall: Örömszülők, Madách Kamara, 1997. jún. 20.).
F. szerepei más színházakban: Sylla (Morselli, Ercole Luigi: Galukos, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1935. aug. 13.)
Magdó (Tamási Áron: Énekes madár, Új Thália, Bp., 1935)
Lizzie (Sartre, Jean-Paul: A tisztességtudó utcalány, Nemzeti Színház–Magyar Színház, 1947. máj. 1.)
Erna (Szántó Armand–Szécsény Mihály: Kihajolni veszélyes, Fővárosi Operettszínház, 1947. júl. 19.)
Cilike (Emőd Tamás–Török Rezső: Ipafai lakodalom, Fővárosi Operettszínház, 1949. máj. 25.)
Estella (Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem, Bartók Terem, 1959. dec. 6.)
Fanny (Szép Ernő: Kávécsarnok, Irodalmi Színpad, 1967. máj. 18.)
Gertrúd királyné (Shakespeare: Hamlet, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1967. júl. 23.)
Donna Lucia (Thomas, Brandon: Charley nénje, Városmajori Színpad, 1970. júl. 3.)
A liget múzsája (Rejtő Jenő–Szenes Iván: Tulipán, Budai Parkszínpad, 1971. júl. 9.)
Borbála (Schönthan, Paul von–Schönthan, Franz von–Szenes Iván: A szabin nők elrablása, Városmajori Színpad, 1972. júl. 22.)
Madame Fleury (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja, Budai Parkszínpad, 1974. júl. 3.)
Emília apácfőnöknő (Shakespeare: Tévedések vígjátéka, Szentendrei Teátrum, 1977. júl. 2.)
Mrs. Campbell (Kilty, Jerome: Kedves hazug, Szentendrei Nyár. Miniatűr Színház, 1981. júl. 29.)
Giza (Örkény István: Macskajáték, Játékszín, 1985. okt. 24. és Vígszínház–Pesti Színház, 1994. okt. 15.)
Mauks Ilona (Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága, 1986. aug. 7.)
A hercegnő (Scribe, Eugène: Egy pohár víz, Szegedi Nemzeti Színház, 1986. nov. 7.)
Sophie (Bergmann, Andrew: Társasjáték New Yorkban, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1989. márc. 9.)
Mrs. Gibbs (Wilder, Thornton: A mi kis városunk, Nemzeti Színház–Várszínház, 1992. jan. 24.)
Estella (Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem, Nemzeti Színház–Várszínház, 1993. ápr. 23.)
Szerémy grófné (Csiky Gergely: A nagymama, Nemzeti Színház, 1996. máj. 3. és Szolnoki Szigligeti Színház, 1997. okt. 24.).
F. filmjei: Meseautó (Sári, 1934)
Az okos mama (1935)
Légy jó mindhalálig (1936)
Tisztelet a kivételnek (Kántor Vera, 1936)
A kölcsönkért kastély (Gruber Mary, 1937)
Az én lányom nem olyan (Hubay Gitta, 1937)
A hölgy egy kissé bogaras (Takács Klári, 1938)
Azúrexpressz (1938)
Döntő pillanat (1938)
Gyimesi vadvirág (1938)
Tiszavirág (1938)
Hat hét boldogság (1939)
Toprini nász (1939)
A szerelem nem szégyen (Suzanne, 1940)
Egy csók és más semmi (Annie, 1940)
Erzsébet királyné (1940)
Tóparti látomás (1940)
Vissza az úton (1940)
Zavaros éjszaka (1940)
Az ördög nem alszik (1941)
Gentryfészek (1941)
Három csengő (1941)
Havasi napsütés (1941)
Kádár kontra Kerekes (dr. Kádár Erzsi ügyvéd, 1941)
Néma kolostor (1941)
Férfihűség (1942)
Katyi (Varga Kató, 1942)
Keresztúton (1942)
Pista tekintetes úr (1942)
Ágrólszakadt úrilány (Jánossy Éva, 1943)
Féltékenység (1943)
Menekülő ember (1943)
Rákóczi nótája (1943)
Szerencsés flótás (1943)
Idegen utakon (1944)
Beszterce ostroma (Apolka, 1948)
Tűz (1948)
Egy asszony elindul (1949)
Déryné (Déryné, 1951)
Rokonok (Lina, Kopjáss István felesége, 1954)
Mese a 12 találatról (1956)
Ünnepi vacsora (1956)
A tettes ismeretlen (1957)
Dani (1957)
Micsoda éjszaka! (1958)
Akiket a pacsirta elkísér (1959)
Fűre lépni szabad (1960)
Virrad (1960)
Mindenki ártatlan? (1961)
Nem ér a nevem (1961)
Angyalok földje (1962)
Fagyosszentek (1962)
Hogy állunk fiatalember? (1963)
Pacsirta (Vajkay Ákosné, 1963)
Ezer év (1964)
Apa (1966)
Utószezon (1966)
A koppányi aga testamentuma (Babocsay Gáspárné, 1967)
Az özvegy és a százados (1967)
Elsietett házasság (1968)
Hatholdas rózsakert (Ilka néni, 1970)
Szemtől szemben (1970)
Reménykedők (1971)
Volt egyszer egy család (1972)
Ballagó idő (Nagymama, 1976)
Fekete gyémántok (Theudelinda grófnő, 1976)
Drága kisfiam (1978)
Legato (Zarkóczy Rózsika, 1978)
Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Zsani néni, 1978)
Kojak Budapesten (1980)
A csoda vége (1983)
Vörös grófnő (Geraldin, 1984).
F. tv: Illyés Gyula: Fáklyaláng. (Kossuthné, 1963)
Hubay Miklós: Ők tudják, mi a szerelem (Estella, 1964 és 1983)
Babits Mihály: Hatholdas rózsakert. (1970)
Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem (1972)
Gáli József: A tűz balladája. (1972)
Döme Piroska: Asszony a viharban (1974)
Hubay Miklós: Római karnevál. (1975)
Remenyik Zsigmond: Saroküzlet. (1979)
Szakonyi Károly: Adáshiba. (1980)
Palotai Boris: Reumavalcer. (1983)
Scarnicci, Giulio–Tarabusi, Renzo: Kaviár és lencse. (1985).
F. rádió: Gizella (Szigligeti Ede: Fenn az ernyő nincsen kas, 1937)
Cecily (Wilde, Oscar: Bunbury, 1947)
Böske (Móricz Zsigmond: Kismadár, 1950)
Beatrice (Goldoni, Carlo: A hazug, 1955)
Etel (Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről, 1961)
Angela (Finbow, Colin: Mintha vasárnap volna, 1966)
Juliette (Werfel, Franz: A Musza Dag negyven napja, 1969)
Nora Manson (Lawrence, Hilda: Sárga kesztyűk, 1970)
Karádiné (Németh László: Utazás, 1976)
Nő (Mészöly Miklós: My Joe, 1978)
Mama (Mrozek, Slawomir: Mészárszék, 1982)
Anya (Mándy Iván: Idegen pályaudvar, 1990)
Emily néni (Milne, Alan Alexander: A fiú hazatér, 1995)
Annamari (Spiró György: Honderű, 1998).
Irodalom
Irod.: Sándor Iván: Arcok, szerepek. Portrék. (Bp., Magvető, 1971)
Szilágyi János: Kettesben. (Bp., RTV-Minerva, 1976)
Rajk András: Hogy volt?! Hogy volt?! Riportok. (Bp., Szépirodalmi, 1979)
Kőháti Zsolt: T. K. (Filmbarátok kiskönyvtára. Bp., 1979 és utánnyomások: 1980–1987)
Nádor Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak. Riportok. Ajándékkönyv a Könyvvilág előfizetőinek. (Bp., MKKE, 1983)
Párkány László: T. K. egyes szám első személyben. (Bp., Minerva, 1988; Nemzeti Könyvtár. 2. bőv. kiad. 1999)
Párkány László: T. K. tíz verse. (Új Magyarország, 1992. 305.)
Gervai András: Ki méltó látni a csodát? Harminc beszélgetés. (Bp., 1993)
D. Magyari Imre: „Ameddig tudok, játszom.” Találkozás T. K.-val. (Népszava, 1995. júl. 27.)
Szegő András: Magánybeszélgetések. (Bp., Park, 2003)
Góg Laura: T. K. szerepei színpadon és filmen. (Csongrád, 2012; 2. kiad. 2014)
Góg Laura: Tolnay 100. (Bp., Helikon, 2014)
Müller Péter: Halhatatlan szerelem. (Bp., 2014)
Párkány László: Tolnay Klári és emlékkertészei. P. L. korábbi művének átd. új kiadása. (Bp., Magyar Művészeti Akadémia, 2014)
Tolnay 100. A 20. századi színésznő választásai. Konferencia a 20. századi magyar színészet, a színészek és közösségük történetéről. Budapest, 2014. okt. 30–31. Szerk. Sirató Ildikó. (Csongrád, 2015).
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1964)
Ki kicsoda? (Bp., 1969)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
SZOT-díjasok. Szerk. Kucsár Ödön. (Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Névjegy. A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára. Életrajzok, dokumenumok. 1992–1994. Szerk. Hegyi Béla. (Bp., 1995)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilmlexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
Csiffáry Gabriella: „Magyarázom a bizonyítványom.” Híres magyarok az iskolában. (Bp., 2017).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
