Benson Katalin
pszichológus
Született: 1940. február 10. Budapest
Meghalt: 2005. július Budapest
Temetés: 2005. július 22. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Benson Lajos mezőgazdasági mérnök, Schreiber Katalin laboráns. Testvére: Benson Vilmos tanár, Benson Mária adminisztrátor. F: 1970-től Schenker László pszichológus. Leánya: Schenker Yvonne (1972–).
Iskola
A bp.-i Fáy András Gimnázium orosz tagozatán éretts. (1958), a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán végzett (1964), az ELTE BTK-n pszichológus okl. (1969), klinikai szakpszichológus képesítést szerzett (1982); doktorált (1972). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1969).
Életút
Az Egészségügyi Minisztérium pomázi Munkaterápiás Intézete gyógypedagógiai tanára (1964–1975), az Intézet vezető pszichológusa (1975–1978), egyúttal a pszichológiai laboratórium vezetője (1969-től). Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szocioterápiás Osztályának alapító vezetője (1978–1979). A SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Képzéskutató és Oktatástechnológiai Csoportja (1979–1987), ill. Orvospszichológiai Oktatási Csoportja tud. munkatársa, egy. adjunktusa (1987-től). Az MTA–TMB-n Kun Miklós aspiránsa (1974–1976). Az Ideg– és Elmeápolóképző Iskola tanára (1965-től).
Elmebetegek diagnosztikájával, munkába állításával, csoportterápiájával, rehabilitációjának megszervezésével, ill. farmakopszichológiai vizsgálatával, majd pszichológiai alkalmassági vizsgálatokkal foglalkozott. Az Egészségügyi Továbbképző Intézetben (ETI) a gyógyfoglalkoztató szakasszisztensszak megszervezője, tematikájának kidolgozója.
A Magyar Pszichológiai Társaság tagja (1969-től), vezetőségi tagja és a Számvizsgáló Bizottság elnöke. A Magyar Ergonómiai Társaság (1979-től), a Magyar Pszichiátriai Társaság tagja (1980-tól).
Főbb művei
F. m.: Idős, krónikus skizofrén betegek tanulási–megőrzési teljesítményjellemzőinek változása vitaminok hatására. Többekkel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1967)
A bábjátéknak mint csoportterápiás módszernek krónikus skizofrén betegek körében való alkalmazhatóságának elméleti és gyakorlati kérdései. Schenker Lászlóval. (Pszichológiai tanulmányok. XI. Bp., 1968)
Pszichotikusok képzőművészeti alkotásai a pomázi munkaterápiás intézetben. Szerk. Stumpf Imrével, Schenker Lászlóval. (Pomáz, 1969)
Munkahelyek ergonómiai szempontú elemzése a pszichiátriai betegek rehabilitációjához. Gálfi Bélával, Schenker Lászlóval. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1974)
Az asszociációs és a HOD-tesztek alkalmazhatósága idült pszichotikusok állapotváltozásainak elemzésében. Gálfi Bélával, Schenker Lászlóval. (Ifjúság és pszichológia. Pszichológiai tanulmányok. XIV. Bp., 1975)
Krónikus skizofrén betegek pszichés állapotváltozásának nyomon követése és rehabilitálhatóságuk megállapítása. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1976)
Objektív pszichológiai vizsgáló módszerek alkalmazása pszichofarmakonok klinikai hatásának vizsgálatára. Gálfi Bélával, Schenker Lászlóval. (Pszichológia a gyakorlatban. 29. köt. Bp., 1976)
A pszichiátriai rehabilitációs foglalkoztatás helyzetéről. Füredi Jánossal. (Népegészségügy, 1977)
Krónikus alkoholista betegek percepciós és szociabilitási módosulásainak vizsgálatára alkalmazott HOD-teszt eredményei. Bánhidi Máriával. (Alkohológia, 1977)
A Pomázi Munkaterápiás Intézet Pszichológiai Laboratóriumának kialakítása és 15 éves története. Gálfi Bélával, Schenker Lászlóval. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1978)
Jegyzet a gyógyfoglalkoztató szakasszisztensek számára. Szerk. (Bp., 1980)
Kreativitás és deviancia. Szerk. Moussong-Kovács Erzsébettel, Popper Péterrel. (Pszichológiai műhely sorozat. II. Bp., 1982)
Szakosított kulturális építőtáborban végzett csoportformálási kísérletünk tapasztalatai. Lázár Imrével, Vikár Andrással. (Felsőoktatási Szemle, 1983)
Zeneterápiás előadások. Jegyz. Szerk. Konta Ildikóval. (Intaháza, 1984)
Új módszer az egyetemi tanulócsoportok kialakítására. (Felsőoktatási Szemle, 1985)
A pszichológiai vizsgálatok jellemzői és az egyetemi teljesítmény közötti összefüggés. (Pályaválasztás, 1986)
Intelligenciavizsgálati eredmények orvostanhallgatóknál és orvostudományi egyetemre felvett „0” éveseknél. (Ergonómia, 1986)
Az Eysenck-féle intelligenciateszt tesztkönyve. (Bp., 1988)
A felvételi vizsga és a pszichológiai alkalmassági eredmények közötti összefüggések elemzése az orvosegyetemi felvételi eljárás során. – Nyomonkövetéses pszichológiai vizsgálatok tapasztalatai orvostudományi egyetemi hallgatóknál. (Felsőoktatási Szemle, 1989)
A kreatív terápiák gyakorlata. Szerk. (Bp., 1989)
Szocializáció – tehetség – tehetségbank. Többekkel. Orvostanhallgatók beválásának elemzése számítógépes rendszerrel. Mayer Jánosnéval. (Ergonómia, 1991)
Felvételizők pszichológiai alkalmassági vizsgálatának tapasztalatairól és eredményeiről. – Képességvizsgálatok a SOTE-n. (A jövő orvosai. Tanulmányok a pályaalkalmasságról, a képzésről és a beválásról. 1986–1990. Szerk. Popper Péter. Bp., 1991)
Részletek a Pszichiátriai Rehabilitációs Szekció történetéből. Pető Zoltánnal. (Rehabilitáció, 1993)
Orvosegyetemi hallgatók pszichológiai alkalmasságvizsgálatainak eredményei 1979-től 1994-ig. (Ergonómia, 1994)
Nyomonkövetéses vizsgálatok eredményei orvosegyetemistáknál. Benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1994)
Orvosegyetemre akarok menni. A SOTE-n a felvételi eljárás korszerűbbé tétele céljából végzett pszichológiai alkalmasságvizsgálatok módszereinek és eredményeinek összefoglalása. 1979–1992. (Bp., 1994)
Kommunikációelmélet. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1994)
Just Emilné Kéry Hedvig munkássága. 1896–1980. (Pszichológia Magyarországon. Szerk. Kiss György. Bp., 1995).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2005. júl. 25.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
