Mártha Zsuzsanna
agrártörténész, közgazdász, muzeológus
Született: 1920. július 11. Budapest
Meghalt: 2007. december Budapest
Család
Sz: Siska Mária Ilona. Hajadon, vőlegénye elesett a II. világháborúban.
Iskola
A budapesti VI. kerületi Mária Terézia Leánygimnáziumban éretts. (1938), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán végzett (1942), doktori okl. szerzett (1944), a Külügyi Intézet tanfolyamán végzett (1947), a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa (1994).
Életút
A Magyar Gazdaságkutató Intézet gyakornoka, előadója (1942–1949), a Közgazdaság-tudományi Intézet előadója (1949–1953). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum tud. munkatársa, az Állattenyésztés-történeti Főosztály vezetője (1953–1984), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1984–1988).
Agrárökonómiai kutatásokkal, elsősorban a magyarországi állattenyésztés történetével foglalkozott. Feldolgozta a magyarországi baromfiágazat történetét, a háziszárnyasok hazai tartásának-tenyésztésének ökonómiai múltját. Kiállításszervezői és tudományos ismeretterjesztői tevékenysége is jelentős.
Jelentős összeggel gyarapította továbbá a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítványát, ill. a múzeum képzőművészeti és állattenyésztés-történeti gyűjteményét. Munkássága emlékeit a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Személyi Emlékanyag-gyűjtemény őrzi. Magánvagyonából történt felajánlására az MTA Társadalomkutató Központja (TK) létrehozta a Takács Imre-díjat (2002), amellyel a professzor agrártörténeti kutatásait kívánta folytatni.
Elismertség
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre vezetőségi tagja (1977-től). A Magyar Élelmezésipari Egyesület (MÉTE) tagja (1954-től).
Elismerés
A Szent István Egyetem (SZIE) gyémántdiplomája (2002).
Főbb művei
F. m.: Magyarország élelmezési helyzete és mezőgazdasági termelése. (A Magyar Gazdaságkutató Intézet különkiadványai. 28. Bp., 1946)
A kendermagos magyar tyúk. A magyar tyúk kendermagos színváltozatának tenyésztéstörténetéből. (Természettudományi Közlöny, 1959)
Biológiai bemutató a Mezőgazdasági Múzeumban. (Élővilág, 1959)
A mesterséges keltetés története. (A Mezőgazdasági Múzeum füzetei. 14. Bp., 1960)
Baromfitenyésztésünk helyzete a felszabadulás után. (Az MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1960)
A tyúkok vedlése. (Baromfiipar, 1960)
A magyar tyúk nemesítésének első időszaka. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1962)
A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1964)
A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1967/68. Bp., 1968)
Törekvések Magyarországon a tojáskereskedelem rendezésére századunk elején és a budapesti tojástőzsde. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1969/70. Bp., 1970)
Az állati fehérjehordozó élelmiszerek fogyasztásának alakulása Magyarországon. (Tudomány és Mezőgazdaság, 1971)
Die Umwaldung der traditionellen Geflügelzucht in Ungarn. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1971/72. Bp., 1973)
Az Állatkert és baromfitenyésztésünk múltja. (Természet Világa, 1972)
A magyar baromfigazdaság. Összeáll. M. Zs. Fotó: Bangha Ernőné és Szegvári Gusztáv. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadványa. Bp., 1973)
A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1973/74. Bp., 1975)
A libamáj a magyar gazdaságtörténetben. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1975/77. Bp., 1978)
Fajhibridek a baromfiak között. (Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 1979)
A Vastagh fivérek művészi baromfi-ábrázolásairól. (Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 1981)
A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban az 1920–1938. években. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1981/83. Bp., 1983)
Érdekességek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum baromfitenyésztés-történeti új kiállításában. (Baromfitenyésztés és Feldolgozás, 1984)
A pulyka rövid természetrajza és hagyományos tenyésztése Magyarországon. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984/85. Bp., 1985)
Kezdeti törekvések a magyar baromftenyésztés fejlesztésére, 1914-ig. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1986/87. Bp., 1987)
A magyar baromfigazdaság helyzete az 1920–1938. években. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1988/89. Bp., 1990)
Az állati fehérjét tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának alakulása a múlt század nyolcvanas évei óta Magyarországon. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1990/91. Bp., 1991)
A gyöngytyúk eredete és adatok 1945 előtti hazai tartásáról. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1992/94. Bp., 1994)
Baromfigazdaság Magyarországon a második világháborút megelőző száz esztendőben. Kand. értek. (Bp., 1994)
Professzor dr. Takács Imre. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1995/97. Bp., 1998)
Darányi Ignác református egyházkormányzati szerepe. (Confessio, 1999).
F. m.: életrajzai a Magyar agrártörténeti életrajzokban: Báldy Bálint. – Bezerédj Pál. – Erdélyi Elek. – Grubiczy Géza. – Hreblay Emil. (1987)
Knoll István. – Konkoly-Thege Sándor. – Péterffy József. – Tangl Ferenc. – Tangl Harald. – Tóth-Baranyi István. – Winkler János. (1989).
Irodalom
Irod.: Bakos Katalin: In memoriam M. Zs. (Magyar Múzeumok, 2008)
Nagy Ágota: M. Zs. emlékére. (Magyar Mezőgazdaság, 2008).
neten:
https://magyarmuzeumok.hu/uploaded_files/archivum/2008_1.pdf
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
