Czinege Lajos

Született: 1924. március 26. Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1998. május 10. Leányfalu, Pest megye
Temetés: 1998. május 21. Budapest
Temetési hely: Farkasrét

Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Czinege József, Andrási Mária.

Iskola

Elemi iskoláit Karcagon végezte, majd kovács szakmát tanult. Két hónapos pártiskolát végzett (1947), a Sztálin Politikai Tiszti Akadémián (1954–1955) és a Vorosilov Katonai Akadémián tanult (1963–1964).

Életút

Az MKP, ill. az MDP tagja (1945–1956), a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) karcagi szervezetének alapító vezetője. Az MKP, ill. az MDP karcagi városi pártbizottságának titkára (1947–1948), az MDP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, majd a párt Szolnok megyei szervezőtitkára (1948–1950). A Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat művezetője, igazgatóhelyettese (1950–1951). Századosi rangban hivatásos katonai állományba vették (1951). A Honvédelmi Minisztérium (HM) Politikai Főcsoportfőnökség Felügyelő Osztályára beosztott tisztje (1951), a Magyar Néphadsereg (MN) Tüzérparancsnokságának politikai tisztje (őrnagyi rangban, 1951 ősze–1952. dec.), majd a tüzércsapatok parancsnokának politikai helyettese (alezredesi rangban, 1952. dec.–1954. jún.). Az MDP KV, ill. az MDP KB Adminisztratív Osztályának h. vezetője (1954. jún.–1955. jún.), vezetője (1955. jún.–1956. okt 31.), ezredesi rangban az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának vezetője (1956. nov. 14.–1957. júl. 9.).

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az MDP KV Katonai Bizottságának tagja. Az MSZMP alapító tagja (1956), Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára (1957. júl. 9.–1960. máj. 17.), az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1984. dec. 6.). Országgyűlési képviselő (Szolnok megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.), az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke (1958–1960). Honvédelmi miniszter (1960. máj. 17.–1984. dec. 6.), kinevezésével egy időben altábornaggyá (1960), vezérezredessé (1962), majd hadseregtábornokká léptették elő (1978. nov. 7-én). Az MSZMP PB póttagja (1961. szept. 12.–1970. nov. 28.), a Minisztertanács elnökhelyettese (1984. dec. 6.–1987. jún. 25.).

A Zalka Máté Vadásztársaság alapító vezetője.

A Kádár-korszak meghatározó személyisége, legismertebb katonai vezetője: huszonnégy évig volt honvédelmi miniszter. Az MSZMP alapító tagjaként aktív szerepet vállalt a forradalom leverésében, a „felkelés” leverésének irányítására megalakított Katonai Bizottság tagja. Részt vett egy katonai diktatúra tervének kidolgozásában, 1956. nov. 5-én után őt jelölték ki a felállítandó karhatalom megszervezésének ellenőrzésére. Az MSZMP adminisztratív osztályvezetőjeként tagja volt az igazságügyi és bűnüldöző szervek közötti informális egyeztetések legfontosabb szervének, a Koordinációs Bizottságnak. Tömpe Istvánnal és Halas Lajos ezredessel együtt megbízták a Munkásőrség megszervezésével (1957. jan. 29-én).

 

1960-ban honvédelmi miniszternek nevezték ki. Minisztersége alatt történt a csehszlovákiai bevonulás (1968), a lengyelországi események (1981–1981). Kezdeményezésére – szovjet mintára – a Magyar Néphadseregben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, számos katonai kiváltságot sikerült elérnie. Minisztersége után a Minisztertanács elnökhelyettese lett. Még a rendszerváltást megelőző években fény derült a hivatali ideje alatt elkövetett visszaéléseire. Ezért lemondott hadseregtábornoki rangjáról (1989. nov.), és visszavonult leányfalui házába.

Emlékezet

Czinege Lajos Karcagon született, gyermekkorát is ott töltötte, később ezért is jelölték a párt Szolnok megyei első titkárának és Szolnok megyei országgyűlési képviselőnek. Az 1990-es években már nem fejtett ki aktív politikai tevékenységet. Utolsó tíz évét Leányfalun töltötte, ott is hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1951), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Vörös Csillag Érdemrend (1953), Kiváló Szolgálatért Érdemrend (1955), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1957 és 1975), Szolgálati Érdemérem (1964),Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1984).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019