Fock Jenő
gazdaságpolitikus, miniszterelnök
Született: 1916. május 16. Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2001. május 22. Budapest
Család
Sz: Fock Jenő (1892–1955) géplakatos, Kohn Margit (1894–1947) vasalónő. F: Sztankó Judit (1921–) festőművész. Két gyermekük született.
Iskola
Négy elemit és négy polgári végzett, műszerész segédlevelet szerzett (1933). A II. világháború után hat hónapos pártiskolát (1947), és Gazdasági és Műszaki Akadémiát végzett (1954).
Életút
A Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára műszerésztanulója (1930–1933), -segéde (1933–1936), a Ganz Vagongyár műszerészsegéde (1936–1939). Az MSZDP, ill. az MSZDP Országos Ifjúsági Bizottsága tagja (1932-től), egyúttal a KIMSZ-be és a KMP-be is belépett. Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége tagja (1933-tól). Behívták katonai szolgálatra (1939), az MSZDP-n belüli kommunista szervezkedésért 3 év fegyházra ítélték, büntetését a szegedi Csillag börtönben és különböző katonai büntetőintézetekben töltötte (1940–1943). Szabadulása után újra behívták, árkászként frontszolgálatot teljesített (1943), megszökött alakulatától, a szovjet csapatok bevonulásáig Budapesten (1944 őszétől).
A II. világháború után az MKP budapesti X. kerületi szervezetének titkára (1945. jan.–jún.), az MKP Budapesti Bizottsága Szervezési Osztályának osztályvezető-helyettese és a végrehajtó bizottság tagja (1945–1947). A Nehézipari Központ (NIK) Munkaerő-gazdálkodási Osztálya, majd Munkaügyi Főosztálya vezetője (1947–1948), a Nehézipari Minisztérium (NIM) Gépipari Főosztálya vezetője (1948–1951), a kohó- és gépipari miniszter hadiipari, ill. gépipari helyettese (1951. jan. 27.–1954. okt. 9.), leváltása után a berlini magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője (1954–1955). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) titkára (1955. ápr. 30.–1956. okt. 31.), az MDP KV póttagja (1956. júl. 18.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 11.–1989. okt. 7.), a KB gazdaságpolitikai titkára (1957. febr. 26.–1961. szept. 19.), az MSZMP PB tagja (1957. jún. 29.–1980. márc. 27.). Az MSZMP KB Államgazdasági Bizottsága (1962–1966) és Gazdaságpolitikai Bizottsága tagja (1966–1967). A Minisztertanács elnökhelyettese (1961. szept. 13.–1967. ápr. 14.), elnöke, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke (1967. ápr. 14.–1975. máj. 15.). Az Alkotmányjogi Tanács tagja (1984–1989).
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Budapest, 1945. ápr. 2.–1945. nov. 4.). Országgyűlési képviselő (Győr-Sopron megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Abda [Győr-Sopron megye 1. sz. választókerület], 1971. ápr. 25.–1975. jún. 15. és 1975. jún. 15.–1980. jún. 8.; Győr [Győr-Sopron megye 5. sz. választókerület], 1980. jún. 8.–1985. jún. 8.).
A Minisztertanács elnökhelyetteseként Nyers Rezsővel, az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárával és Fehér Lajos miniszterelnök-helyettessel irányította a KB által 1965. nov.-ben, illetve 1966. máj.-ban jóváhagyott gazdasági reformtervezet kidolgozását, amelynek alapgondolata a piac ösztönző erejének érvényesítése volt a tervgazdaság, a teljes foglalkoztatottság és a szocialista elosztás elvének fenntartása mellett.
Miniszterelnökként így nevéhez fűződik az új gazdasági mechanizmusnak 1968. jan.-i bevezetése és érvényre juttatása. 1968. júl. 13-án Kádár János mellett Fock Jenő is részt vett az Alexander Dubcek első titkárral és Oldrich Cerník miniszterelnökkel folytatott komáromi tárgyaláson, amelyen a csehszlovák vezetőket sikertelenül kísérelték meg kompromisszumra bírni, s ezzel elkerülni a prágai tavasz 1968. aug.-i katonai erővel történt elfojtását, amely az épphogy megkezdődött magyar reformok sorsát is előrevetítette. Csehszlovákia megszállása és a hazai reformellenes konzervatívok (pl. Biszku Béla, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán stb.) felülkerekedése után Kádár 1972-ben a reformok továbbfejlesztése helyett azok leállítása mellett döntött. Fock Jenő már 1973 okt.-ben felajánlotta távozását a kormány éléről, végül Nyers Rezső és Fehér Lajos 1974. márc.-i menesztése után, 1975. máj. 15-én mentették fel miniszterelnöki tiszte alól, és nyugdíjazták, jóllehet 1980. márc.-ig a PB tagja maradhatott (KB-tagságát pedig egészen az MSZMP 1989. okt.-i megszűnéséig megőrizte).
Elismertség
Az MTESZ elnöke (1980–1990). Az Interakció Tanácsa – a volt kormányfők nemzetközi szervezete – tagja (1983–1994).
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Munka Érdemrend (1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953), Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Munka Hőse (1975), a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1986).
A Finn Fehér Rózsa Érdemrend nagykeresztje (1970), Szühbátor Érdemrend (mongol, 1972), Dimitrov-emlékérem (bolgár, 1973).
Bánki Donát-díj (1977), MTESZ Díj (1978), Széchenyi István-emlékplakett (1986).
Főbb művei
F. m.: Alkalmazzuk bátran a kongresszusi verseny tapasztalatait! (Magyar Technika, 1951 és külön: A Magyar Technika Kis Könyvtára 4. Bp., 1951)
Gazdasági feladataink. (Közgazdasági Szemle, 1957)
Gazdaságpolitikánk néhány kérdése és a hároméves terv. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1958)
A Szovjetunió Kommunista Pártja 21. kongresszusáról. Biszku Bélával és Kállai Gyulával. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1959)
Gazdasági feladatainkról. (Közgazdasági Szemle, 1962)
A magyar népgazdaság a szocializmus építésének útján. Beszédek és cikkek. (Bp., Kossuth, 1963)
Gazdasági fejlesztésünk időszerű kérdései. (Társadalmi Szemle, 1965)
Gazdaságpolitika – gazdasági mechanizmus. (Társadalmi Szemle, 1966)
A reform: eszköz, a dolgozók jobb élete: cél. Az Országgyűlés 1967. júl. 12–14-i ülésének anyagából. Nyers Rezső és F. J. beszédei. (Bp., Kossuth, 1967)
A gazdasági mechanizmus reformjának útján. (Társadalmi Szemle, 1967)
A szocialista építés gazdasági feladatairól. (Közgazdasági Szemle, 1967)
Gazdaságpolitika ma és holnap. (Gazdaság [folyóirat], 1969)
Hazánk a lenini úton. (Közgazdasági Szemle, 1970)
Gazdasági helyzetünk időszerű problémáiról. (Gazdaság [folyóirat], 1971)
A szocializmus építésének gazdaságpolitikája. Beszédek és cikkek. 1963–1972. (Bp., Kossuth, 1972)
A kormány hazai és nemzetközi tevékenysége. (Társadalmi Szemle, 1975).
Irodalom
Irod.: Bálint József: F. J.: A szocializmus építésének gazdaságpolitikája. (Társadalmi Szemle, 1972)
Csikós-Nagy Béla: F. J.: A szocializmus építésének gazdaságpolitikája. (Közgazdasági Szemle, 1972)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 2001. máj. 24.)
Elhunyt F. J., egyesületünk t. tagja, egykori miniszterelnök. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 2001)
Garadnai Zoltán: F. J. miniszterelnök franciaországi útja. 1968. márc. 25.–30. (Külügyi Szemle, 2013).
Irod.: Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1993)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. (Bp., 2000; 2. bőv. és jav. kiad. 2006)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
