Medzihradszky Kálmán
kémikus
Született: 1928. április 20. Rákoscsaba, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2019. május 20. Budapest
Temetés: 2019. június 20. Budapest
Temetési hely: Fiumei út
Család
Sz: Medzihradszky Kálmán segédmunkás, majd bérelszámoló, Becker Sarolta IBUSZ-alkalmazott. F: 1950-től Schweiger Hedvig kémikus, kandidátus. Fia: Medzihradszky Dénes (1952–); leánya: Medzihradszky Zsófia (1957–).
Iskola
A budapesti VIII. kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban éretts. (1946), az ELTE TTK-n vegyész okl. szerzett (1950), doktorált (1962), a kémiai tudományok kandidátusa (1966), doktora (1970).
Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1990. máj. 21.).
Életút
Az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszéke tanársegéde (1950–1957), egy. adjunktusa (1958–1967), egy. docense (1967–1971), egy. tanára (1971–1998), emeritusz professzora (1998-tól) és a Kémiai Tanszékcsoport vezetője (1989–1993). Az ELTE tudományos rektorhelyettese (1980–1983), a TTK dékánja (1980–1989). Az MTA KKKI Molekulár-farmakológiai Osztálya (1976–1990), majd az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoportja vezetője (1990–1998).
Az MTA Kémiai Tudományok Osztálya elnöke (2005. jún. 7.–2011. jún. 7.).
A Yale Egyetem Ford-ösztöndíjas vendégprofesszora (1968–1969). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).
Tudományos pályafutásának kezdetén a természetes poliglutaminsav szerkezetvizsgálatával foglalkozott, felfedezte a glutaminsav-peptidek intramolekuláris transzpeptidációját. Később érdeklődése különböző citosztatikus peptidszármazékok és enkefalin-származékok, ill. elsősorban az emberi adrenokortikotróp hormon (ACTH) teljes kémiai szintézise felé fordult. Kutatócsoportjával először ismerte fel és igazolta az ACTH többszörös aktív centrumát. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az alfa-melanotropin polipeptid-hormon szerkezethatás összefüggéseinek vizsgálata terén.
Elismertség
Az MTA Szerves Kémiai Bizottsága tagja, Peptidkémiai Munkabizottsága elnöke. A Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja.
Az Európai Peptidkémikusok Társasága (European Peptide Society, EPS) alapító tagja, magyarországi képviselője (1959-től), a programbizottság tagja és az Európai Peptidszimpoziumok rendezője (1982-től).
Elismerés
Akadémiai Jutalom (1962), Állami Díj (1970), Pro Universitate Emlékérem (1985), ELTE Arany Emlékérem (1989), Pro Scientia Honoris Causa Érem (2001), Bruckner Győző-fődíj (2004), Eötvös József-díj (2005), Pázmány Péter-díj (2009).
Heyrovski-aranyérem (Csehszlovák Tudományos Akadémia, 1982), Rudinger-díj (EPS, 2002).
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998).
Szerkesztés
A Magyar Kémiai Folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Über die innermolekulare Alpha–Gamma-Transpeptidierung von N-acylierten Glutamylpeptiden. Bruckner Győzővel és Kovács Józseffel. (Acta Chimica, 1955)
Strukturizomer poliglutaminsavak intramolekuláris transzpeptidációja. Bruckner Győzővel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1958)
Beiträge zur Ermittlung der Bindungsart von Glutamylresten in Polypeptiden. Többekkel. (Acta Chimica, 1959)
Synthese eines Nonapeptid-Derivats für den Aufbau corticotrop wirksamer Polypeptide. Többekkel. (Acta Chimica, 1962)
Glutaminsav-peptidek intramolekuláris transzpeptidációja és kötéstípusának meghatározása. Kand. értek. (Bp., 1965)
Einfache Herstellungsart des kristallinen Glyoxylsäurehydrats. (Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis. Sectio Chimica, 1965)
Über die katalytische Hydrierung schwefelhaltiger Peptid-Derivate. Schweiger Hedviggel. (Acta Chimica, 1965)
Über die hydrogenolytische Abspaltung der Carbobenzoxyschutzgruppe von Methionpeptiden. Schweiger Hedviggel. (Acta Chimica, 1966)
Totalsynthese des menschlichen Corticotropins – Alfa-ACTH. Többekkel. (Acta Chimica, 1967)
Adrenokortikotrop hatású polipeptidek és az emberi kortokotropin teljes szintézise. Bajusz Sándorral és Kisfaludy Lajossal. (Kémiai Közlemények, 1967)
Biológiailag aktív ACTH-fragmensek szintézise. 1–2. Bajusz Sándorral. (Kémiai Közlemények, 1968)
Kortikotropin fragmensek szintézise és biológiai aktivitása. Doktori értek. (Bp., 1969)
A természetes peptidek szintézisének legújabb eredményei. (A kémia újabb eredményei. 3. Bp., 1970)
Effect of Secondary Enzyme-Substrate Interaction on the Cleavage of Synthetic Peptides by Pepsin. Többekkel. (Biochemistry, 1970)
Synthesis of the Human ACTH and Its Biologically Active Fragments. (Chemistry of Polypeptides. Essays in Honour of L. Zervas. Szerk. Katsoyannis, P. G. Plenum Press, 1973)
Small Peptides with Melanocyte-Stimulating Activity. Schweiger Hedviggel. (FEBS Letters, 1976)
Protein Binding of Alpha-Melanotropin. Studies on the Relationship between Binding, Structure and Biological Activity. (Peptides 1976. Proceedings of the Fourteenth European Peptide Symposium, Wépion, 1976)
Synthesis of theProtected N-Terminal Heptapeptide of Bovine Parathyroid Hormone. Süli-Vargha Helgával. (Acta Chimica, 1978)
Összefüggések a polipeptidhormonok kémiai szerkezete és biológiai hatása között. (Kémiai Közlemények, 1978)
Az alfa-melanotropin 4. helyzetben metionin-S-oxidot tartalmazó analógjának szintézise és biológiai hatása. Többekkel. – Tríciummal jelzett bradikinin szintézise. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
The Bioorganic Chemistry of Alpha-Melanotropin. (Medicinal Research Review, 1982)
Alfa-melanotropin: szerves kémiai kutatások és hormon hatásmechanizmusának feltárása. Akadémia székfoglaló. (Elhangzott: 1982. nov. 23.)
A New Potential Affinity Label for the Opiate Recptor. DiGléria K.-val és Szűcs M.-mel. (Life Sciences, 1983)
Enkefalin-klórmetil-ketonok szintézise. Hepp Józseffel és Husztyné Szécsi Judittal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1983)
Melphalan Potently Substitutes the N-terminal Tyr of D-Ala 2, Leu5-Enkephalin Methyl Ester. DiGléria K.-val és Szűcs M.-mel. (FEBS Letters, 1985)
Irreversible Labeling of Rat Brain Opioid Receptors by Enkephalin Chloromethyl Ketones. Többekkel. (Neuropeptides, 1986)
Synthesis and Anti-Tumor Activity of N-Terminal Proline-Containing Peptide-Chloroethyl Nitrosoureas. Többekkel. (Journal of Medical Chemistry, 1987)
Electrostatic Complementarity within the Substrate-binding Pocket of Trypsin. Töbekkel. (Proceedings of National Academy of Sciences of USA, 1988)
A peptidszintézis szerepe az opioid receptorok kutatásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1990. dec. 11.)
A Novel Opioid Structure which Accepts Protonated as well as Non-Protonated Nitrogen: A Family of Pure, Delta-Receptor Selective Antagonists. Többekkel. (Life Sciences, 1992)
Cyclic Melanotropin Fragments. Synthesis and Biological Activity. Többekkel. (Acta Chimica, 1995)
Affinity Labelling of Frog Brain Opioid Receptors by Dynorphon-1-10 Chloromethyl Ketone. Többekkel. – Opioid Binding Profile of Morphiceptin Tyr-MIF-1 and Dynorphin-Related Peptides in Rat Brain Membrane. Többekkel. (Neuropeptides, 1996)
Comparative Conformational Studies on Cyclic Hexapeptides Corresponding to Message Sequence His-Phe-Arg-Trp of Alpha-Melanotropin by NMR. Többekkel. Journal of Peptide Research, 1998)
Irreversible Labeling of the Opioid Receptors by a Melphalan-Substitued Metenkephalin-Arg-Phe Derivative. Többekkel. (Fundamental and Clinical Pharmacology, 1999)
Nivel, Delta Opioid Receptor-Selective Peptide Antagonist. The Demonstration of Possible Opioid Interaction in the Absence of a Protonated Nitrogen. Többekkel. (Neuropeptides, 1999)
New Opioid Affinity Labels Containing Maleoyl Moiety. Többekkel. (Life Sciences, 1999)
The Chemistry of the Opioid Receptor Binding Sites. (Journal of Peptide Science, 2003)
A Novel 2D Electrophoresis Technique for the Identification of Intrinsically Unstructured Proteins. Többekkel. (FEBS Journal, 2006).
F. m.: tudománytörténeti írásai és megemlékezései: Peptidkémiai kutatások Magyarországon. 1937–1993. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994)
Bruckner Győző. MTA-emlékbeszéd. (Elhangzott: 2000. nov. 2.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
A századforduló szerveskémiája. (A magyar államiság ezer éve. Szerk. Gergely Jenő. Bp., 2001)
Vargha László. MTA-emlékbeszéd. Kuszmann Jánossal. (Elhangzott: 2003. jan. 21.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2006)
Müller Sándor. MTA-emlékbeszéd. Kucsman Árpáddal. (Elhangzott: 2003. dec. 16.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2006)
Bodánszky Miklós. (Magyar Tudomány, 2007)
Kémia a Trefort-kertben 1945 után. 1–2. (Természet Világa, 2012)
Egy nagy magyar peptidkémikus. Rendhagyó megemlékezés Bajusz Sándorról. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2015).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1994. (Bp., 1991–1995)
Ki kicsoda? 2000. (Bp., 1999)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
MTI Ki Kicsoda? 2009. (Bp., 2008).
neten:
https://nepszava.hu/3036716_meghalt-medzihradszky-kalman-kemikus
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
