Krompecher István
orvos, anatómus
Született: 1905. április 17. Budapest
Meghalt: 1983. augusztus 19. Debrecen
Temetés: 1983. augusztus 26. Debrecen
Temetési hely: Nagyerdei Temető
Család
Sz: Krompecher Szilárd (†1944. márc. 7. Budapest. Temetés: 1944. márc. 10. Farkasrét) állatorvos, Günther Erzsébet (†1956). Testvére: Krompecher László. F: Igaly Amália, Igaly József, a Balatonfüredi Hajógyár mérnöke és Bognár Margit, a Balatonfüredi Hajógyár főosztályvezetője leánya. Leánya: Krompecher Éva (1937–) orvos és Krompecher Katalin (1946–) gyógytornász; fia: Krompecher Tamás (1940–) orvos, Krompecher István (1947–) és Krompecher János (1952–).
Iskola
A budapesti I. kerületi főgimnáziumban éretts. (1923), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1929), a fejlődéstan tárgykörében magántanári képesítést szerzett (1934), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).
Az MTA tagja (l.: 1948. júl. 2.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1965. ápr. 1.; r.: 1973. máj. 11.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Kórbonctani Intézete gyakornoka (1926–1929), egy. tanársegéde (1929–1936), egy. adjunktusa (1936–1937) és magántanára (1934–1944). A tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet munkatársa, kutatóorvosa (1938–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a szövettan és fejlődéstan ny. rk. tanára és a Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgatója (1940–1944), majd az intézetbe beosztott ny. r. tanár (1944–1950). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Marosvásárhelyi Orvostudományi Karán az anatómia, a szövet- és fejlődéstan szerződéses ny. r. tanára (1947–1949).
A Debreceni Tudományegyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete mb. vezetője (1950–1951), a DOTE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete tanszékvezető egy. tanára és az Intézet igazgatója (1951. szept. 15.–1975. dec. 31.).
A heidelbergi orvosi egyetem vendégprofesszora (1937–1938). A TF-en a sportanatómia előadó tanára (1931–1940).
A kísérleti morfológia nemzetközi hírű kutatóprofesszoraként elsősorban a kötőszöveti sejtek és a csontszövet ultrastrukturális vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is alapvtően új eredményeket ért el a csontfejlődés, a csontosodás és a kalluszképződés és a szöveti légzés jelenség feltárása terén. Elsők között ismerte fel a primer angiogén csontosodás jeletőségét; tisztázta, hogy egy multipotens kötőszöveti sejtből miért és hogyan lesz csontsejt vagy porcsejt. Irányítás alatt a debreceni Anatómiai Intézet nemzetközileg is elismert kutatóhellyé vált. Az általala megszervezett debreceni egyetemi szövettenyésztő és biokémiai laboratóriumokban nevéhez fűződnek a modern hisztoradiográfiai és immunhisztológiai módszerek klinikai bevezetése. Német nyelvű írásai Stefan Krompecher néven jelentek meg.
Emlékezet
Budapesten született, Debrecenben, Kolozsvárott és Tihanyban élt és tevékenykedett, Debrecenben hunyt el, a debreceni Nagyerdei Temetőben nyugszik. Gyászszertartásán a DOTE nevében Karmazsin László egyetemi tanár, az egyetem rektora, az MTA nevében Törő Imre akadémikus egyetemi tanár búcsúztatta. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban).
Születésének 100. évfordulóján az MTA Biológiai Tudományok Osztálya emlékülést rendezett (2005. ápr. 21-én). Mellszobra a Debreceni Klinikai Szoborparkban látható (vörös gránit mellszobor, Marosits István alkotása, felavatva: 2006. nov. 7-én).
Elismertség
A Magyar Anatómusok, Hisztológusok és Embriológusok Társasága elnöke, majd t. elnöke. A hallei Leopoldina Természettudományi Akadémia (1958), a milánói Lombard Orvosi Akadémia l. tagja (1967). A Német Anatómai Társaság tagja (1955), a Párizsi Anatómai Társaság vezetőségi tagja (1967).
Elismerés
A pozsonyi Komensky Egyetem t. doktora (1969).
Főbb művei
F. m.: A szív jobbkamrájából eredő aorta és arteria pulmonalis hároméves gyermekeken. (Magyar Orvosi Archivum, 1927)
A rugalmas elemek fejlődése. 2 táblával. (Magyar Orvosi Archivum, 1928 és külön: Bp., 1928)
Teleangiostenosis. (Orvosi Hetilap, 1929. 28.)
Teleangiostenose, die morphologische Grundlage der „juvenilen” oder „spontanen” Gangränen Endarteritis obliterans. (Beiträge zur pathologischen Anatomie und zur allgemeinen Pathologie, 1930 és külön: Jena, 1930)
Die Entwicklung der elastischen Fasern des Bindegewebes. (Verhandlungen der Anatomischen Gesellschaft, 1930)
Az endarteritis obliterans kórszövettana. (A Magyar Sebésztársaság Munkálatai, 1930)
Die Entwicklung der elastischen Knorpels. (Verhandlungen der Anatomischen Gesellschaft, 1931)
A gerincesek agyvelősúlya és intelligenciája. (Természettudományi Közlöny, 1933)
Die Entwicklung der Knochenzellen und die Bildung der Knochengrundsubstanz bei der knorpellig… (Verhandlungen der Anatomischen Gesellschaft, 1934)
A rugalmas porcogó funkcionális szerkezete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
Experimentelle Beeinflussig der Art der regenerativen Knochenbildung durch mechanische Einwirkungen. (Verhandlungen der Anatomischen Gesellschaft, 1936)
A regeneratív csontfejlődés szöveti képe húzásos és nyomásos viszonyok között. – A szivacsos csontállomány elemei. (A Magyar Pathológusok Társasága IV. Nagygyűlésének Munkálatai, 1936)
A csonttörések kezelésének irányelveiről. (Orvosi Hetilap, 1936)
Die Knochenbildung. Das Kapitel über die chirurgische Behandlung der Knochenbrüche. Monográfia. 4 táblával. (Jena, 1937)
Lenhossék Mihály. – Légoltalmi óvóhelyek. (Búvár, 1937)
Mozgatható száraz anatómiai készítmények előállítása. (Orvosi Hetilap, 1937. 7.)
A támasztószövetek metaplasiája szövettani és sejttani szempontból. (A Magyar Pathológusok Társasága füzetei. Debrecen, 1938)
Csontfejlődés és mechanikai igénybevétel. 1 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1938 és külön: Bp., 1938)
Rendellenes helyen fellépő elmeszesedés és elcsontosodás elkülönítése. – A csontsejtek feltüntetésére alkalmas újabb módszerek. Hesz Andorral. – A megvilágítási idő gyakorlati megállapítása mikrofotografálásnál. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1939)
Az álízületről. (A Magyar Pathológusok Társasága füzetei. Debrecen, 1939)
Szövetek kísérletes kialakítása az élő szervezeten belül. (Természettudományi Közlöny, 1939)
Mesterséges ízületek. (Az Egészség, 1939)
Az embrió iszik és lélegzik. (Búvár, 1939)
A csontképződés feltételei. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1940 és külön: Tihany, 1940)
A magyar középosztály öröklési értékei. (Szociográfiai értekezések tára. 5. A Magyar Szociográfiai Intézet kiadványa. Pécs, 1942)
A helyi indukció és az idegen helyen szerzett determináltság szerepe a szövetek, különösen a csontszövet kialakulásában. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1942)
Ízületképzés. Kutatási és kísérleti eredmények, alkalmazás a sebészi gyakorlatban. 20 táblával. Szerk. K. I. (Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványa. Kolozsvár, 1943)
Kísérleti ízületképzés. 7 táblával. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából, 1943 és külön: Kolozsvár, 1943)
Oknyomozó és működéses felfogás a fejlődéstanban. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából, 1943)
Regeneráció – metaplásia – neodifferenciáció. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1949. febr. 28.)
A csontfejlődés egyes kóros formái. Bevezető tanulmány a chondrodystrophia, a márványbetegség és az osteogenesis imperfecta röntgendiagnosztikájához. (Magyar Radiológia, 1950 és külön: Bp., 1951)
A transzplantáció aktuális problémái, különös tekintettel a funkció szerepére. (Orvosi Hetilap, 1956. 18.)
A szövetdifferenciálódás kísérleti befolyásolása, különös tekintettel az ízületképzésre. (Az MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1957 és külön: Bp., 1957)
Bone and Marrow. Osteohaematopoietic Entity. (Acta Morphologica, 1957)
Die Grundlagen der Eierschalentherapie. Monográfia. (Jena, 1958)
A kötőszövet alkalmazkodási képessége. (Élővilág, 1958)
A tojáshéjetetés hatása a gyermekek vérképzésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958. 6.)
A tojáshéj antirachitikus és antianaemiás hatásáról. (Gyermekgyógyászat, 1958)
Anaerob glycolisises szöveti anyagcsere és mucopolysaccharida-képződés ulcus cruris esetén. (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
Mucopolysaccharidák a tuberkulózis szöveti pathomechanizmusában. (Tuberkulózis, 1959)
Adatok a histamin szerepéhez experimentális gümőkórban. Berencsi Györggyel. (Tuberkulózis, 1960)
Zelle und Gewebseinheit. (Acta Morphologica, 1961)
Adatok a nyaki porckorongbetegség pathogeneziséhez és tünettanához. Pap Zoltánnal. (Orvosképzés, 1963)
Form und Funktion in der Biologie. Kismonográfia. (Kleine naturwissenschaftliche Bibliothek. Leipzig, 1966)
Local Tissue Metabolism and the Quality of the Callus. (Symposia Biologica Hungarica. 7. Callus Formation Symposium on the Biology of Fracture Healing. 1965. júl. 5–8. Debrecen. Bp., 1967)
A szövetdifferenciálódás irányíthatósága. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. máj. 27.; megjelent: az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1975 és külön: Bp., 1975)
Carbohydrate Metabolism of Tissues. Experimental and Comparative Studies. Monográfia. László B. Máriával. (Bp., 1983).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1983. aug. 23.)
Székely György: K. I. 1905–1983. (Orvosi Hetilap, 1983. 44.)
Törő Imre: K. I. (Magyar Tudomány, 1984)
K. I. Összeáll. Hadházy Csaba. 14 táblával. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. 3. Debrecen, 1996)
Székely György: K. I. Egy színes egyéniség gazdag élete. (Magyar Tudomány, 2005)
Módis László–Szállási Árpád: K. I. születésének centenáriumára. (Orvosi Hetilap, 2005. 20.).
Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. III. köt. Erdély. (Bp., 1940)
Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Biológiai lexikon. I–IV. köt. Szerk. Straub F. Brunó. (Bp., 1975; 2. kiad. 1982)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzoraik életrajza. 1918–1998. (2. átd. kiad. Debrecen, 1998)
Veszprém megyi életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).
Megjegyzések
Lexikonok adataival ellentétben Krompecher István nem volt Krompecher Ödön fia!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
