Kiss Károly
politikus, szakszervezeti vezető
Született: 1903. szeptember 24. Bicske, Fejér vármegye
Meghalt: 1983. december 4. Budapest
Temetés: 1983. december 8. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: Kiss György csizmadia, Gubicza Irma. Testvére: Kiss Margit, Kiss Irma és Kiss Ilona. F: 1945-től Kósa Ilona, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Fia: Kiss Károly (1949–) közgazdász.
Iskola
Budapesten hat elemi osztályt végzett, majd cipész segédlevelet szerzett (1922), a moszkvai Nemzetközi Lenin Iskolán tanult (1931–1932).
Életút
A kelenföldi hadfelszerelési gyár bakancs- és cipészüzemének inasa (1916–1918), a budapesti Korondi Cipőgyár, a Biermann Cipőgyár (1922–1939), a budapesti Tátra utcai Nizza Cipőkülönlegességek Gyára (1939–1943), a Ládi Cipőgyár bőrmunkása (1943–1945).
A Bőripari Munkások Szövetsége (1918), az MSZDP (1922), az illegális KMP tagja (1923), részt vett a párt legális szervezete, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakításában (1925). Politikai tevékenysége miatt öbb ízben bebörtönözték (1925. szept.–1927. júl.; 1929. jún.–1930. dec.; 1932. máj.–1934. jún.). A KMP északi területi bizottságának tagja (1928), a KMP KB tagja (1932. máj.–1934. jún.). Szülőföldjét jelölték ki számára kényszerlakhelyül, de illegálisan Budapesten élt, a párt is megszakított vele minden kapcsolatot (1934. jún.–1941. máj.). Hamis névhasználat miatt Kistarcsára, majd Nagykanizsára internálták (1941. máj.–1943 nyara), az ország német megszállását követően újra internálták (1944. márc. –1944. szept.). Rajk László ismét bevonta a KB budapesti tevékenységébe (1944. szept.), részt vett a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban (1944. szept.–1945. jan.).
A II. világháború után a Budapesten megalakult KB tagja (1945. jan. 19.–1945. febr. 22.), majd az MKP KV tagja (1945. febr. 22.–1956. okt. 31.). Az MKP KV Káder Osztálya vezetője (1945. febr. 22.–1946. okt. 1.). Az MKP PB tagja (1945. máj. 22.–1946. szept. 28.). Az MKP, ill. az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) elnöke (1946. okt. 1.–1956. okt. 31.). Az MDP KV Káder Osztálya vezetője (1949. máj. 30.–1950. máj. 31.), az MDP KV Szervező Bizottsága (1950. máj. 31.–1953. jún. 28.), az MDP PB tagja (1951. márc. 2.–1953. jún. 28.). Külügyminiszter (1951. máj. 15.–1952. nov. 14.), a Minisztertanács elnökhelyettese (1952. nov. 14.–1953. júl. 4.), az ún. júniusi fordulat után kimaradt a legfőbb vezető testületekből, majd ismét az MDP PB tagja (1956. júl. 18.–1956. okt. 31.).
A forradalom és szabadságharc alatt az MDP Elnöksége tagja (1956. okt. 28.–1956. okt. 31.). A forradalom leverése után az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága tagja (1956. nov. 7.–1957. jún. 29.). Az MSZMP KB Szervező Bizottsága vezetője (1956. nov. 11.–1957. febr. 26.) és az MSZMP KB tagja (1956. nov. 11.–1983. dec. 5.). Az MSZMP KB titkára (1957. febr. 26.–1961. szept. 12.). Az MSZMP PB tagja (1957. jún. 29.–1962. aug. 16.).
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagy-Budapest, 1945. ápr. 2.–1945. nov. 4.). Az MKP nemzetgyűlési (Nagy-Budapest, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.), az MDP, ill. az MSZMP országgyűlési képviselője (Nagy-Budapest, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; Zala megye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.). A budapesti törvényhatósági bizottság tagja (1945–1949), alelnöke (1948). Az Elnöki Tanács elnökhelyettese (1949. aug. 23.–1951. máj. 15. és 1958. nov. 26.–1961. okt. 7.). Az Elnöki Tanács titkára (1961. okt. 7.–1967. ápr. 14.). A Szakszervezetek Országos Tanács alelnöke (1967. máj. 6.–1983. dec. 4.). A Magyar Szolidaritási Bizottsága alelnöke (1970–1983).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB nevében Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, a SZOT és a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, a barátok, harcostársak nevében Kroó László búcsúztatta.
Elismerés
Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Érdemrend (1963), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Munka Érdemrend (arany, 1967 és 1970), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1978), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1981 és 1983).
Főbb művei
F. m.: A kommunista pártok harca az osztályellenség behatolási kísérletei ellen. (Az MDP Központi Előadó Irodájának előadásai. Bp., 1951)
A kádermunka feladatai az új szakaszban. (Bp., Szikra, 1954)
Az MSZMP a munkásosztály forradalmi pártja. (Bp., Kossuth, 1957)
Nincs megállás. Visszaemlékezések. (Bp., Kossuth, 1974; Tények és tanúk. 2. kiad. Bp., Magvető, 1985).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1983. dec. 6.)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. 1944. dec. 21.–1945. nov. 29. Főszerk. Vida István. (Bp., 1994)
Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
