Komócsin Zoltán
politikus
Született: 1923. április 18. Felsőgalla, Komárom-Esztergom vármegye
Meghalt: 1974. május 28. Budapest
Temetés: 1974. június 1. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: id. Komócsin Mihály (1895–1978) politikus, Popp Margit. Testvére: ifj. Komócsin Mihály (1925–2016) politikus.
Iskola
Családjával egyéves korában költözött vissza Szegedre, édesapja szülővárosába. Hét elemit végzett. Az MKP első debreceni kéthónapos pártiskoláján (1945), az SZKP moszkvai pártfőiskoláján tanult (1950–1953; az államvizsgája előtt megszakított tanulmányait 1964-ben fejezte be).
Életút
A két világháború között napszámosként, alkalmi munkásként dolgozott, majd a Del-Ka Cipőkereskedelmi Rt. tanonca, majd segédje (1939–1944), a cég hódmezővásárhelyi boltjának üzletvezetője (1944–1945). Az SZDP ifjúsági szervezete (1938-tól), a Cipőipari Munkások Szakegylete (1939-től), az illegális KMP tagja (1944-től), Szeged német uralom alóli felszabadulása után a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) szervezője (1944-től), az MKP szegedi bizottsága szervezőtitkára (1945. júl.–1948. febr.), az MDP KV Titkárságának munkatársa (1948. jún.–1948. dec.), az MDP Vas vármegyi bizottsága titkára (1948. dec.–1949. jún.).
Az MDP KV Propaganda Osztályának osztályvezető-helyettese (1949. jún.–1950. okt. és 1953. jan.–1954 jan.), osztályvezetője (1954 jan.–1955. dec.). Az MDP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) tagja (1954. máj.–1956. okt.), az MDP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága első titkára (1956. febr.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB tagja (1957. febr. 26.–1974. máj. 28.), az MSZMP PB póttagja (1957. jún. 29.–1962. nov. 24.), tagja (1962. nov. 24.–1974. máj. 28.). A KISZ Szervező Bizottsága elnöke (1957. márc. 21.–1957. okt. 27.), a KISZ KB első titkára (1957. okt. 27.–1961. szept. 14.). Az MSZMP KB külügyi titkára (1965. jún. 25.–1974. máj. 28.).
Országgyűlési képviselő (Vas vármegye, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Szabolcs-Szatmár megye 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Csongrád megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Szeged, [Csongrád megye 4. sz. választókerület], 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Miskolc, [Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. sz. választókerület], 1971. ápr. 25.–1974. jún. 27.).
A párt keményvonalas, magát munkásellenzéknek hívó politikai csoport meghatározó alakjaként az 1968-ban megindított új gazdasági mechanizmus egyik legfőbb ellenzőjének számított. Biszku Bélával (1921–2016) és még néhány más gazdaságpolitikussalaggódva figyelte a párt gazdasági helyzetének megrendülését, a szocialista tervutasításos rendszer háttérbe szorulását és a politikai reformok kezdeményezését. Moszkva kezdetben Kádár lehetséges utódjaként tekintett Komócsinra, ám erre nem kerülhetett sor, mert végül is a szovjet hatalmi érdekek a kádári stabilizációt megnyugtatóbbnak tartották egy neosztálinista fordulatnál. Miután eredménytelenül próbált meg Kádár János örökébe lépni (1972) befolyása lassan megszűnt, majd elhatalmasodó betegsége miatt tkp. visszavonult a közéletből.
Emlékezet
Gyermekkorát Szegeden töltötte, majd Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. A gyászszertartáson az MSZMP KB nevében Biszku Béla a KB titkára, a PB tagja, a Népszabadság nevében Rényi Péter a lap főszerkesztő-helyettese, barátai és harcostársai Perjési László, a Csongrád Megyei Tanács elnöke búcsúztatta.
Halála után róla nevezték el a KISZ Komócsin Zoltán Központi Iskolát és a debreceni Komócsin Zoltán Általános Iskolát.
Elismertség
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1962), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Dimitrov-emlékérem (1973).
Szerkesztés
A Munka c. lap szerkesztője (1945). A Népszabadság főszerkesztője (1961. szept. 12.–1965. jún. 25.), a szerkesztőbizottság vezetője (1974. márc. 20.–1974. máj. 28.).
Főbb művei
F. m.: A dolgozó nők neveléséért, szebb életéért. (Az MNDSZ kiadványa. Békéscsaba, 1954)
Sajtónk harca az új szakasz politikájának megvalósításáért. (A MÚOSZ kiadványa. Bp., 1954)
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség feladatai az MSZMP VII. kongresszusa határozatainak feldolgozásában és megvalósításában. K. Z. előadói beszéde. (Bp., ILV, 1960)
Nemzeti érdek és nemzetköziség. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1966)
A budapesti konzultatív találkozó és a nemzetközi kommunista mozgalom néhány időszerű kérdése. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1968)
A kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása. (Az MSZMP KB Politikai Akadémiája. Bp., 1969)
Nemzeti érdekek, internacionalista célok. Beszédek, cikkek. (Bp., Kossuth, 1972; oroszul: Moszkva, 1974)
Változatlan politikával. (Népszabadság, 1974. márc. 23.)
Válogatott beszédek és cikkek. Vál., szerk. Bognár Károly (Bp., Kossuth, 1975).
F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A tömegek – két évtized főszereplői. – Az eszmei irányelvek és a sajtó. (1965)
Fél évszázad. Ötven év számokban. (1967)
Az egységért folyó harc kipróbált fegyvere. (1969)
Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója a lenini centnárium évében. (1970)
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. (1971)
Erősödik, fejlődik a nemzetközi kommunista mozgalom. (1972).
Irodalom
Irod.: Karczag Gábor: K. Z.: Nemzeti érdekek, internacionalista célok. Beszédek, cikkek. (Társadalmi Szemle, 1972)
Halálhír. (Népszabadság, 1974. máj. 29.)
K. Z. (Társadalmi Szemle, 1974)
Puja Frigyes: Kommunista hittel, forradalmi szenvedéllyel. K. Z.: Válogatott beszédek és cikkek. (Társadalmi Szemle, 1975)
Győri Imre: K. Z. útja. (Tiszatáj, 1978)
K. Z. életútja. Vál., szerk., a bevezetést írta Perneki Mihály. 8 táblával. (Bp., ILV, 1982)
Széchy András: K. Z. (Pártélet, 1983).
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
A munkásmozgalom Csongrád megyei harcosainak életrajzi lexikona. (Szeged, 1987)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019
