Kovács István

Született: 1911. október 24. Gyergyóditró, Csík vármegye
Meghalt: 2011. december 23. Budapest

Család

Sz: Sztrul Regina (1872–1914). Édesapja (1868–1921) fatelepi munkás volt. Tíz testvére született. F: Visontai Ilona (1912–).

Iskola

Négy elemit és egy polgári osztályt végzett, kárpitos segédlevelet szerzett. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé (Komintern) moszkvai Nemzetközi Lenin Iskoláján tanult (1930–1931).

Életút

A KMP legális szervezete, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (1927) és a KMP ifjúsági szervezete, a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) tagja. A KIMSZ KB és titkársága, ill. a KMP ideiglenes titkárságának tagja (1929-től), a KIMSZ képviselője a Kominternben (1931–1932), a KIMSZ titkára (1933), letartóztatták (1934. márc.), az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. évi III. tc. értelmében kilenc év börtönre ítélték. Szabadulása után (1942. júl. 14.) a KMP KB Titkárság és a KMP Budapesti Bizottsága titkára (1942–1943); ismét letartóztatták (1943. febr.), ezúttal három évre ítélték. Sikeres szökése után (1944. nov.) bekapcsolódott az illegális pártmunkába, a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban tagja. Rajk László mellett részt vett a Moszkva irányítása alatt álló KMP és a Demény Pál vezette magyarországi kommunista mozgalom közötti tárfgyalásokban.

A II. világháború után az MKP KB, ill. az MDP KV tagja (1945. jan. 19.–1956. okt. 31.), az MKP KV, ill. az MDP KV Szervezési Osztályának vezetője (1945. jan. 22.–1948. júl. 13.), az MDP KV Központi Szervezési és Instruktor Osztálya vezetője (1948. júl. 13.–1949. jún. 28.). Az MDP KV Szervező Bizottságának tagja (1946. okt. 1.–1953. febr. 26.), helyettes vezetője, ill. vezetője, e minőségében részt vett az MKP és az SZDP fúziójának előkészítésében. Az MKP KV titkára (1945. jan. 26.–1945. ápr. 13.), az MKP PB tagja (1945. máj. 22.–1946. okt. 1.), póttagja (1946. okt. 1.–1949. szept. 3.). Az MDP KV titkára (1948. nov. 28.–1953. febr. 26.), az MDP Nagy-budapesti Bizottsága első titkára (1949. júl. 1.–1950. jún. 25.), az MDP PB tagja (1949. szept. 3.–1953. febr. 26.). Az MDP KV Káder Osztálya (1950. jún. 25.–1952. jan. 17.), az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya vezetője (1952. jan. 17.–1953. febr. 26.), a KV titkára (1951. febr.–1953. febr.). Farkas Mihály és Kiss Károly mellett a volt magyarországi kommunisták ellen indított Kádár–Kállai-per során a nyomozás egyik irányítója. Testvére letartóztatása után a KV kivételével kikerült a vezető testületekből (1953. febr.). Az MDP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága első titkára (1953. febr.–1954. jún.), az MDP Budapesti Bizottsága első titkára (1954. jún. 18.–1956. okt. 30.). Az MDP PB tagja (1955. ápr. 14.–1956. okt. 23/24.) és az MDP KV titkára (1955. nov. 12.–1956. okt. 24.).

 

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagy-Budapest, 1945. ápr. 2.–1945. nov. 1.). Nemzetgyűlési képviselő (Nagy-Budapest, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). Országgyűlési képviselő (Békés vármegye, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15. és 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 1953. máj. 17.–1957. máj. 9.; megfosztották mandátumától). Az Elnöki Tanács tagja (1949. aug. 23.–1958. mov. 26.), elnökhelyettese (1951. máj. 15.–1953. márc. 18).

 

Farkas Mihálynak a törvénytelenségek idején játszott szerepét vizsgáló bizottság vezetője (1956 tavasza), Rákosi leváltása időszakában sikertelenül próbálta megszerezni az első titkári posztot (1956 nyara). A forradalom és szabadságharc idején az MDP KV Katonai Bizottságának tagja, rövid ideig vezetője (1956. okt. 23.–1956. okt. 25.), majd a szovjet hatóságok több sztálinista vezetővel együtt Moszkvába menekítették (1956. okt. 31.). A forradalom leverése után csatlakozott Kádár Jánoshoz, a Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány rendkívüli moszkvai megbízottja (1956. nov. 4.–1958), hazatérését követően a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetője, majd nyugdíjba vonulásáig a Könnyűipari Szervezési Intézet igazgatója (1958–1974). A Rákosi-korszak elkövetett törvénytelenségeit lezáró vizsgálat nyomán kizárták a pártból (1962), az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) visszavette (1966). Az MSZP megalakulása után továbbra is az MSZMP tagja maradt (1989), az 1990-es évektől azonban szembekerült Thürmer Gyula pártelnökkel, a pártszakadáskor a Vajnai Attila vezette Munkáspárt 2006-ot támogatta.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1946), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend II. és I. fokozata (mindkettő 1950), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1955), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Munka Érdemrend (arany, 1970 és 1973).

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2019